Relatív gyorshajtásért is megbüntethetnek

Az előírt sebességhatárokat – mint tudjuk – a KRESZ és a közúti jelzőtáblák határozzák meg. Ezek az „abszolút” sebességhatárok, melyeket semmilyen címen, így pl. előzés közben sem szabad túllépni. Azonban a megengedett sebességgel történő közlekedés is csak akkor szabályos, ha egyúttal veszélytelen is, tehát a sebesség biztonságos. Ha a biztonságos sebességhatárt túllépjük, úgy „relatív” gyorshajtást követünk el. Fontos tudni, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint, a gyalogosátkelő helyet 25 km/h, összefüggő forgalomban 35-40 km/h sebességnél gyorsabban nem szabad megközelíteni, mert a gyalogosoknak legfeljebb ekkora sebesség mellett lehet elsőbbséget adni! Gyakorlatilag a gyalogosátkelő helyet úgy kell tekinteni, mint az utunkat keresztező főutat. Az előbbi sebességhatárokon belül a KRESZ szerint a sebességet úgy kell megválasztani, hogy az ahhoz tartozó féktávolság ne legyen hosszabb, mint a belátható útszakasz. A beláthatóságot nyilván az út vonalvezetésén kívül (kanyar, bukkanó) a közvilágítás, az időjárási és a forgalmi útviszonyok is befolyásolják. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján pl. megállapítható a járművezető felelőssége, ha az általa nem ismert úton, nem lassít abban bízva, hogy a kanyar enyhe ívű lesz, és emiatt lesodródik az útról. Olyan akadályra mindig számítani kell, amit tábla előre jelez; p l . veszélyt jelző tábláknál vadakra, vagy villogó sárga jelzésnél egyéb veszélyre. Felügyelet nélküli gyerekek esetén soha nem bízhatunk abban, hogy a közlekedési szabályokat betartják, tehát abból kell kiindulni, hogy bármikor a járművünk elé kerülhetnek! A vezetőnek mindenekelőtt az út jellegéből (autópálya, lakott terület, iskola közelében) és az út tényleges forgalmából (pl. párhuzamos közlekedés, követési távolság) kell megítélnie azt, hogy mi tekinthető biztonságos sebességnek.
K.O.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!