Miért érezzük úgy, hogy csökken a földgáz fűtőértéke?

A Borsod Online internetes fórumon például „krajpi” így írt: „…több gázt fogyasztunk, mert kevesebb a fűtőértéke, így többet is fizetünk az amúgy se olcsó gázért! Mértem: 3 l. víz felforralásához," ez komoly”, 12 perc kellett! De ez már hetek óta így van! Majd most jönnek a megmagyarázások, hogy a gáz fűtőértéke teljesen rendben van… Ha a szolgáltató a szerződésekben leírtakat nem tudja teljesíteni, akkor a számlát is aszerint kellene kiállítaniuk! Mindenki mérjen utána és reklamáljon, mert egy fecske nem csinál nyarat!”
Milyen a fűtőértéke? Hol, hogyan mérik ezt? Egyáltalán „utána tud-e mérni” a fogyasztó?
– Nagyon szűk határok között változhat csak a gáz fűtőértéke – fejtegeti Csallóközi Zoltán, a Fővárosi Gázművek igazgatója – A jelenleg is érvényben lévő magyar szabvány szerint a földgáz fűtőértéke 34 megajoule/köbméter, s ettől az értéktől fölfelé vagy lefelé csak 5 százalékkal térhet el.

Három évtized gyakorlata alapján mondhatom, hogy amióta ’80-as évek közepén elkezdődtek a nagy pontosságú folyamatkromatográfiás vizsgálatok, ennek a határnak a túllépése Budapesten egyáltalán nem fordult elő. Ennek a magyarázata az, hogy a Fővárosi Gázművek területén, ahová szinte kizárólag orosz importból származó gázt érkezik, s ennek nagyon egyenletes a minősége. A havi átlagos fűtőérték nálunk 34 és 34,1 megajoule/köbméter között változik, a legutóbbi, pénteki adat is 34,1 volt. S a tudomásom szerint az ország többi gázszolgáltató cégénél is hasonló a helyzet. Az viszont igaz, hogy télen több gáz kell az ugyancsak vezetéken érkező hidegebb víz felmelegítéséhez, akár fűtésről, akár vízmelegítésről van szó, az ilyenkor télen beérkező víz 15 ºC-fokos hőkülönbségét ugyanis csak több gáz elégetésével lehet pótolni. Aki tehát gyengébb fűtőértéket érzékel, az vegye figyelembe ezt is. S ha még továbbra is gyanakszik, akkor ajánlatos megvizsgáltatnia egy szakemberrel a szerinte nem elegendő hőt leadó otthoni berendezést. Ugyanis a fővárosi földgázelosztó hálózat teljesen zárt, s nincs olyan pont rajta, ahol fizikailag lehetséges lenne „belenyúlni” és a gáz minőségét megváltoztatni. A fűtőértéknek tehát a fogyasztónál is ugyanannyinak kell lennie, mint amennyit a szállító mér. Arra, hogy a fogyasztónál a gázmérő mellett a hőérték pontos megállapítására alkalmas folyamatos működésű kromatográf lenne, nemcsak hazánkban, de a világon másutt sincs példa. Mégpedig azért, mert egy ilyen berendezés nagyon drága, a legolcsóbb is 30 millió forintba kerül. Van azonban egyedi ellenőrzési lehetőség: ehhez mintát kell venni a gázból és egy laboratóriumban elemezni. Ám egy lakásnál mintát venni sem egyszerű, ehhez ugyanis meg kell bontani a ház gázvezetékrendszerét, ami a fűtési szezonban nem lenne éppen célszerű.
Lakatos Edina, az FGSZ Földgázszállító Zrt. szóvivője lapunknak megerősítette, a betáplálási pontokon a szállíttatók kötelesek a szabványnak megfelelő földgázt átadni, tehát nem lehet rosszabb minőségű. A közelmúltban egyedi kivétel volt ez alól a babócsai gázkivételezés maximumra átállásakor – amire az import leállása miatt volt szükség – történt műszaki hiba; emiatt néhány órán át, a hiba orvoslásásig nem működtek a gázkazánok a Somogy megyei Jákón. Egyébként pedig az FGSZ Zrt. rendszeréből a gázátadó állomásokon csak a szabványnak megfelelő minőségű földgáz áramlik ki, amit az FGSZ dokumentál is. Figyelembe veszik-e a gázszámlában, ha alacsonyabb a fűtőérték? „Mindenkinek csak a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiséget kell megfizetnie” – jelentette ki a szóvivő. A hőmenynyiség az elfogyasztott gázmennyiség és az ellenőrizhető gázminőségmérések alapján meghatározott fűtőérték szorzata. Tehát, ha alacsonyabb fűtőértékű földgázt is használ a fogyasztó, akkor nagyobb ugyan az elhasznált mennyiség –, de ez a fogyasztóknak nem kerül többe. Az elmúlt közel tíz évben a Magyar Energia Hivatal minden gázminőségi ellenőrzésekor kiderült: egyetlen esetben sem a földgáz minősége volt a panaszolt fűtőteljesítmény-csökkenés indoka. Ugyanis a földgázból nyerhető energia a fogyasztó gázkészülékén a fúvókák méretétől, a gáz nyomásától, fűtőértékétől és a gáz relatív sűrűségétől, az égés hatásfokától függ. Így a gáz melegítő hatását befolyásolja a készülék állapota – például a gáz-levegő arány, a por, a vízkövesedés, s az is hogy milyen hőmérsékletű folyadékot kell felmelegíteni – a csapvíz hőmérséklete télen +5 °C, nyáron +20 °C, s a különbség a felforraláshoz szükséges energiában: 20 százalék(!). És a fűtésnél még az időjárás hatása is szerepet játszik, erős szélben például nagyobb a hőveszteség a falakon, ablakokon – ezért tart tovább a lakás felmelegítése.vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!