Ha minden igaz, akkor bizony, akár a mesében, égig ér majd a paszuly! Nem térfa. Valóság lesz. Turisztikai látványosság és célpont. Ugyanis a Nyugat-dunántúli Operatív Program turizmusfejlesztési pályázatán nyert a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület, s megvalósulhat a hátrányos helyzetű Öriszentpéteri kistérség egyik településén, Szalafőn a projektje, amelynek a hivalatos címe: „Népmesepark – regionális népmeseműhely”. Egy kicsit bővebben: 10 000 négyzetméteres területen születhet meg a tematikus „nemzeti Disneyland”, az „Égig érő paszuly Mesepark”…

A Népi Mesterségek Műhelye Egyesületet 1993-ban alapították a népművészeti hagyományápolás, népi kismesterségek felkutatása céljából, s azért, hogy a népművészet iránt érdeklődőknek programokat szervezzenek, a régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket újra tanítsák, kiállításokat rendezzenek, és a gyűjtött értékeket archiválják. Az elmúlt 16 évben számos szakmai programot valósítottak meg, s ezeknek hangsúlyos eleme volt a térségben élők bevonása, képzése, jövedelemszerzési lehetőségeik megteremtése. Három éve hozták létre az őriszentpéteri Környezet-Kultúra Központot kemencés műhellyel. Itt megfelelő tudással, infrastruktúrával, szakemberekkel is rendelkeznek a háncs- és vesszőfonáshoz, a hagyományos könyvkötészethez, a virágkötészethez, a szövéshez, az agyagozáshoz, a papírmerítéshez, valamint a népi ételek készítéséhez. Évente átlagosan 5-6000 látogató fordul meg náluk, s a térségi alapfokú művészeti iskola fenntartójaként széles a társadalmi bázisuk. Idei tervük, hogy a kézművesház tetőterében 30 vendég fogadására alkalmas ifjúsági szálláshelyet alakítanak ki. Stratégiai céljaik között szerepel az együttműködés a határon túli partnereikkel, különösen a népi szokások, hagyományok gyűjtése, megőrzése érdekében, s előkészítés alatt áll a nemzetközi kulturális együttműködési projektjük 6 ország részvételével.
Nem meglepő, ha ilyen előzmények után a Nyugat-Dunántúli Operatív Programban a mesepark 262ć350ć000 forintos projektjéhez – amely a terveik szerint újabb 9 munkahelyet teremt, s attrakcióival évi 280 ezer látogatót vonz oda, és 50 millió forintos további idegenforgalmi beruházást indukál – 85 százalékos uniós támogatást, 222ć399ć375
forintot nyertek el.
De pontosan mire is? Milyen lesz, miféle látványosságokat és programokat kínál majd a park?
– Más lesz a mi meseparkunk, mint Disneyland! Szalafőn gyönyörű természetes környezetben, és ahhoz illően nem műanyagokból, hanem természetesekből lesz majd minden építmény és a népmesék szereplői is; az állatfigurák főleg fából és pirográntiból készülnek – fog a szóba Erdélyiné Horváth Terézia, az egyesület elnöke. – A gyermekkuckókban láthatják majd a régi népmesék híres alakjait, és hajdani játékokat is, amelyek ügyességre, kerativitásra ösztönzik a látogatókat. A park – az egyetlen műemlék épületet leszámítva  – akadálymentes lesz; a gyengénlátók, mozgáskorlátozottak, hallássérültek is használhatják és élvezhetik majd. Bár a látványterv még nincsen készen, egy kis fantáziával bárki maga elé képzelheti, ha gondolatban végigjárja.
Induljunk is el! A fogadóépület az Egyszer volt hol nem volt ház az információs szobával. A vendégek itt vehetik meg a jegyeiket a park térképével és itt ismerkedhetnek meg az Őrséggel egy interaktív terepasztal segítségével. Lesz még itt egy 50 személyes beltéri bábszínház is, büfé és mesebolt, ahol népmesés könyveket, DVD-ket, fajátékokat lehet kapni szolid áron. A kiállító tér szekrényeiben pedig régi játékok, híres népmesei szereplők, mesekönyvek, diafilmek sorjáznak majd. A következő állomás a ma elhanyagolt, még parkosításra váró Három kívánság tó, amelynek partján a fából készült padok állnak majd s az erdő fái között a legismertebb népmesei állatok figurái bújnak meg: a ravaszdi róka, a három kismalac, a holló, a sárkány. A Mézeskalács ház persze nem mézeskalácsból készül, hanem egy felújított épület lesz, de benne eredeti ütőfás mézeskalácsokat állítunk ki, s itt újra felfedezhetik kicsik és nagyok a mézesaklácsos mesterséget; maguk süthetik, díszíthetik a mézeskalácsokat – ezt a programot mesemondás, közös éneklés és játék teszi emlékezetessé. Innen a Bújj-bújj zöldág házikóba vezet az út, ez lesz a bújócskás játékok helyszíne. Mellette a Hencidától-Boncidáig udvarban lesz a tűzrakóhely, a kemence, fapadokkal és asztalokkal és egy kültéri színpaddal. Ez a szabadtéri fafaragó, vesszőfonó, nemezelő kézműves foglalkozások, bábelőadások s persze sütés-főzés tere is. A Hétpróba úton hét kis kapu feladatait teljesítve ügyességüket, bátorságukat, képességeiket tesztelhetik a vállalkozó kedvűek. Innen jutnak a műemlék épületbe, a Meseházba, ahol a régi idők embereinek életmódját, mindennapi használati eszközeit, ismerhetik meg – a külföldiek 4 nyelvű audio idegenvezetéssel s a nagyothallók indukciós hurokkal. Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi udvarában áll az az épület, ahol zárt téri foglalkozásokat, előadásokat és vetítéseket is lehet majd tartani. A Dinom-dánom ház pedig nevéhez híven korhű vendéglő lesz, külön tea- és kávéházi résszel, nagy terasszal és hagyományos tájjellegű ételekkel: dödölével, kemencében sült langallóval, tökös-mákos rétessel, hőkön – azaz téglán – sült perccel. A mellette lévő kis tavacska Békakirály birodalma, amit körbe lehet majd járni, s közben el lehet olvasni a 10 mesetáblán feldolgozott népmesét amihez persze a táblák meglepetéseket is tartogatnak. Hetedhét ország labirintusa körülbelül 1000 négyzetméteren vesszőből, fából készül, s az útvesztő elágazásainál népmesékre, mondákra, hagyományokra vonatkozó kérdésekkel táblák állnak majd; a kérdéseket 4 nyelven és Braille-írással is feltüntetik, s a jó válasz jó irányba, rossz válasz téves útra navigál. A Hinta-palinta játszótéren a hagyományos játszótéri eszközöket találják meg. Innen a 14 méter hosszú Érzékszervi ösvényre jut a látogató, ahol mezítláb kell felismernie a természetes anyagokból – kő, homok, sóder, márvány, faháncs, fenyőgally – készült „járdát”, amelyről egy vizesárkon juthat a telek végében álló kilátóba, hogy szemügyre vegye a gyönyörű tájat.
Lesz két műalkotás is a meseparkban. A Mézeskalács ház udvarában áll majd Lukács István alkotása, a Két bors ökröcske szobra, ezekre természetesen felmászhatnak, a kordéba is beülhetnek a lurkók. A park nevét adó Égig érő paszuly, Böjte Horváth István szobra a másik a főbejáratnál – igaz csak 4 méter magas lesz. Természetesen kerékpártárolót, parkolót is kialakítunk, hiszen egész napos programot, kikapcsolódást kínálunk mindenkinek, kivált a kisgyermekes családoknak, az óvodás és iskolás csoportoknak. S nemcsak az ő örömükre, de saját jövőnkre is gondolunk, remélve, hogy ez beruházás hozzájárul a térség és a régió idegenforgalmának élénkítéséhez, növeli az elöltött vendégéjszakák számát, a szolgáltató szektor bevételét; így a térségi gazdaság erősödik és a terület ismertsége is javul. A munkálatok ezekben a hetekben kezdődnek, s talán a következő szezonban meg is nyílhat a népmesepark – mondta végezetül az egyesület elnöke.

G.V.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!