Felzabált jövő - Gyűjthetjük a hulladékot szelektíven, ültethetünk fát, egyetlen nagy szelet marhahús jóízű elfogyasztásával mégis többet árthatunk a környezetnek, mint ha 100 km-t autókáznánk. A húsfogyasztás káros környezeti hatásai az üvegházhatású gázok kibocsátásától a döbbenetes mennyiségű víz elhasználásáig terjednek.
A húsmentes életmód nem csak holmi úri hóbort, ami az egészségről, az állatokkal szembeni etikus szemléletről vagy esetleg a fogyásról szól. Talán nem is gondolnánk, hogy mekkora környezeti károkat okozunk a Földnek, amikor mértéktelenül fogyasztjuk a különböző húsokat és abból készült termékeket. Az AsapSCIENCE például néhány héttel ezelőtt publikált egy ismeretterjesztő videót, amelyben azt összegzik, hogy mi történne a bolygónkon, ha az emberiség hirtelen egyáltalán nem fogyasztana többé húst. Tehát ha a jelenleg élő, fogyasztási célból tartott körülbelül 20 milliárd csirke, 1,5 milliárd marha, 1 milliárd disznó és 1 milliárd bárány nagy része egyszerűen eltűnne, mert megszűnne a felvevőpiac. Ezzel párhuzamosan 33 millió négyzetkilométernyi – vagyis Afrika területével nagyjából megegyező – földterület szabadulna fel, amelyet jelenleg állattartásra és az ő táplálkozásukat fedező növény előállítására használnak.
Ezeknek a területeknek egy része biztosan elsivatagosodna, mivel jelentős hányaduk az emberi beavatkozás és öntözés nélkül terméketlen, másik részüket viszont visszafoglalná magának a természet – új erdők, növényzetben gazdag tájak alakulnának ki.
Gázos marhák
A legnagyobb pozitív hatás az üvegházhatású gázok csökkenése lenne, jelenleg az összes kibocsátott ózonréteggyilkos anyag több mint 15 százaléka az állattartásból származik. A legnagyobb bűnösök pedig a marhák, ezek az állatok ugyanis amellett, hogy 28-szor több területet és 11-szer több vizet használnak el, mint a csirke vagy a sertés, rengeteg káros metánt eregetnek a levegőbe. A légtérben fellelhető metán legjelentősebb forrásának az Egészségügyi Világszervezet is a szarvasmarhákat jelölte meg, mert kérődző állatokként beleikben a rostok nem tudnak teljesen megemésztődni, ekkor képződik a gáz, amely a szén-dioxidnál 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, vagyis sokkal erősebb üvegházhatással bír. Nemzetközi vizsgálatok arra jutottak, egyetlen átlagos méretű marha naponta 100-120 liter metán gázt termel.
Egy japán vizsgálat szerint egy kiló marhahús előállítása során annyi káros anyag kerül a levegőbe, mint amennyit egy átlagos európai gyártású autó kipufog 250 kilométeren.
Ugyanakkor azt is kár lenne letagadni, hogy a növénytermesztés során is keletkeznek üvegházhatású gázok, de jóval kevesebb, mint a kérődzők tenyésztésénél. A növények közül például a rizs a „leggázosabb”, a termesztése során az elöntött földek talajában a szerves anyagok nem kapnak elegendő oxigént, így lebomlanak, metánt hagyva maguk után.
Ettől függetlenül nem nehéz belátni, hogy már az hatalmas lépés lenne, ha az emberek kevesebb marhahúst fogyasztanának, és többször választanának inkább csirkét, sertést vagy halat – vannak tudósok, akik szerint ezzel többet tennének a környezetükért, mint ha nem ülnének autóba.
A legnagyobb marhafogyasztó országok leginkább az amerikai kontinensen vannak, bár a világelső Hongkong, ahol évente, fejenként 56 kilogrammot esznek meg a kérődzőből. Az ázsiai országot Argentína, Uruguay, Brazília, az USA és Ausztrália követi, vagyis az ezekben az országokban élőknek kellene leginkább visszafogniuk magukat.
Ehhez képest a magyarok sehol nincsenek, a KSH 2011-es adatai szerint fejenként 2,7 kilogrammot fogyasztunk marhahúsból, amivel az EU-s listának is az utolsó helyén kullogunk, az uniós átlag 15 kilogramm. Ez az adat azonban sokkal inkább arról szól, hogy a legtöbben egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a drága húsfélét, mint a környezettudatosságról.
Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint azok az emberek, akik naponta 100 grammnál több húst esznek, 7,2 kilogramm károsanyag- kibocsátásért felelősek ezzel a tettükkel, míg a vegetáriánusok és halevők lelkén csak 3,8 kilogramm gáz légtérbe jutása szárad. A leginkább környezettudatosan nem meglepő módon a vegánok étkeznek, akik azzal, hogy minden állati eredetű terméket kiiktatnak az étrendjükből, 2,9 kilóra csökkentik a táplálkozással kapcsolatos gázok kibocsátását.
Víz nélkül hús sincs
A húsfogyasztás másik döbbenetes hatása az ivóvízkészletek megcsappanása, jelenleg ugyanis az édesvízfogyasztásnak 70 százaléka a mezőgazdasághoz kötődik. Egyetlen kilogramm marhahús előállításához nem kevesebb, mint 15 ezer liter vízre van szükség, ebben benne van a takarmány öntözése és az állat által elfogyasztott folyadék is. Összehasonlításképpen: egy kilogramm gyümölcs megtermelése 900 liter vizet emészt fel. Lehetne érvelni persze azzal, hogy egy kiló almából lényegesen kevesebb energiát nyer az ember, mint ugyanennyi rostélyosból, de a mérleg nyelve sajnos akkor sem billen a marha felé, ha az étel kalóriatartalmát is figyelembe vesszük, akkor is ötször annyi vizet emészt fel a hús, mint a gyümölcsök, hétszer annyit, mint a kerti zöldségek és hússzor annyit, mint a gabonafélék.
Csak egy nap
A vegetáriánus életmód ugyanakkor nem való mindenkinek, és az orvosi vélemények is megoszlanak arról, hogy milyen egészségügyi előnyei és kockázatai vannak a húsmentes táplálkozásnak. Éppen ezért terjednek egyre inkább azok a kezdeményezések, amelyek azt tűzik ki célul, hogy az emberek hetente csupán egy napig ne egyenek húst – ilyen a Húsmentes Hétfő –, már ezzel is jelentősen csökkenne a környezeti terhelés. Ez pedig egyre fontosabb kérdéssé válik, hiszen az emberiség létszámának növekedésével párhuzamosan az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet szerint 2050-re körülbelül 70 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést, hogy ne alakuljanak ki éhínségek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási jelenségek egyre csökkentik a termőterületek számát. Vagyis egyre kisebb területen kellene egyre több élelmiszert előállítani, ami egy idő után szinte lehetetlenné válik, ezért is lenne fontos, hogy az ételek kiválasztásánál az emberek arra is figyeljenek, hogy a fogás előállítása mekkora nyomot hagyott a környezeten.
A rendelkezésre álló földterületek 26 százalékát az állatállomány legeltetésére, a megművelhető földek 33 százalékát pedig a takarmányuk megtermelésére használjuk.
Forrás: FAO
1 kg élelmiszer előállításához szükséges víz mennyisége (liter)
Csokoládé: 24 000
Marhahús: 15 000
Sertéshús: 6 000
Csirkehús: 4 000
Gabonafélék: 1 600
Gyümölcs: 900
Zöldség: 300
Forrás: AsapSCIENCE
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!