A Fidesz és a Jobbik együtt is kevés - Budapestet vihetné az ellenzék

Visszaizmosodhatna a baloldal Budapesten, sőt vissza is vehetné a fővárost – erre jutott közvélemény-kutatásában a Publicus Intézet. Mérése szerint a Fidesz és a Jobbik együttes támogatottsága 31 százalék, míg a balos formációkat és az LMP-t összesen 34 százalék szereti a teljes fővárosi népesség körében (a biztos szavazók között is hasonló az arány). Persze a demokratikus ellenzéknek nincs könnyű dolga, hiszen az említett támogatás rendkívül elaprózott: legalább 7 szereplő között oszlik meg. Következésképpen a siker elengedhetetlen feltétele, hogy minden választókerületben az összes játékos egyöntetűen álljon ki a legesélyesebb jelölt mellett. A választókerületi „voksmágnes embert” az érvényben lévő mondás szerint egy előválasztás során találnák meg a balpártok. Az MSZP elő is állt egy előválasztási szabályzattal, ami valóban alkalmas a szavazat maximálásra, de csak a szocialista pártra meg a Demokratikus Koalícióra adott szavazatok maximálására.

A javaslat eleje az egységről szól, a szocialisták mindenki által szignálandó közös értéknyilatkozatot sürgetnek és egyetlen, közös listát. Sőt nem korlátoznák a pártvilágra az előválasztást, bármelyik civil szervezet aspiránsa is megmérettethetné magát. Ám a dokumentum hátsó fertálya már nem az összefogásról beszél, hanem arról, adminisztratív módszerrel miképp szoríthatók le a pályáról a kis pártok úgy, hogy közben a szavazatszerzésre képes embereiket is le lehessen nyelni. Az ördög ezúttal is a részletekben, pontosabban a definíciókban búvik meg. Az első fogalom a jelölőszervezet. Ezzé az MSZP értelmezésében csak az a párt válhatna, amelyik képes a 106 egyéni kerületben jelöltet állítani az előválasztásra. (Azt a szocialisták nem részletezik, hogy csak fel kell mutatni 106 embert, aki vállalta a megmérettetést vagy a jelöltnek kellő támogatottsággal is kell rendelkeznie – lásd később.)


Érdemben számítanak a kicsik

Csakhogy a 106 fő kiállítására jelen állás szerint egyedül az MSZP és a DK képes, azaz a szocialisták kapásból kirekesztenének több pártot – például az Együttet, a Párbeszédet, a MoMá-t, a Kétfarkú Kutyát, miközben ezek országos népszerűsége mérhető. Ráadásul támogatottságuk a fővárosban koncentrálódik, ott 7 százaléknyian szeretik őket. Ez pedig elég lehet több budapesti egyéni választókerület elhozásához. Azaz „adminisztratív kirekesztésükkel” igenis van mit veszteni. Ezt persze az MSZP is felismerhette (ahogy azt is, miszerint a szocialisták 11-12 százalékos és a DK 6 százalék körüli népszerűsége önmagában a 2014-es választási eredmény meghaladásához sem elég, hát még a kormányváltáshoz). Így az előválasztási javaslat „friss erőket” is hozna a rendszerbe, mivel nem csak azok mérkőzhetnek, akiket jelölőszervezetek küldenek ringbe, hanem mindenki, aki legalább 500 támogatót toboroz és aláírja a közös értéknyilatkozatot.

Magyarán teljesen mindegy, hogy melyik civil erő vagy éppen kispárt embere, startvonalhoz állhat az előválasztáson, és ha győz, az országgyűlési megmérettetésen is. Ennek kettős haszna van. Egyrészt az új arcok tágíthatják a támogatói kört.

Másrészt a jelölőszervezetek közös jelöltjeivé válnak a parlamenti voksoláson, azaz a rájuk leadott szavazatok az MSZP és a DK listáját erősítik, noha a „független jelöltek” politikai hátországa nem ez a két párt. Azaz hatalomtechnikai és mandátummaximálási szempontból mindenképp értelmes az elgondolás.


Egymás szorításában

Az más kérdés, hogy az MSZP–DK logóval kampányoló, valójában „civil vagy kispárti” jelölt mennyire lesz hiteles. Ahogy az is kérdés, mennyire tolerálja az MSZP belső közvéleménye, hogy a vezetés ismét Gyurcsány Ferenc DKelnökkel bútorozik össze. A nyugtató mondás szerint kár idegeskedni, ha a DK nyögvenyelősen ki is állít 106 jelöltet az egyéni választókerületekben, az MSZP helyi favoritja úgyis legyőzi. Csak éppen ez nem vehető biztosra, hiszen a dunaújvárosi időközi választáson is lemosta a DK a szocialistákat. Azaz a kiszorítósdi rosszul is elsülhet hosszútávon: ha most az MSZP a DK-val repül kötelékben, azt kockáztatja, hogy a Gyurcsány-párt a szocik rovására erősödik tovább, ugyanis támogatóinak zömét így is az MSZP-s bázisból ragadta el.

Úgyhogy a helyzet úgy áll, hogy az MSZP és a DK közösen belerúg a kicsikbe, a Demokratikus Koalíció ráfordul a szocialistákra, a permanens tuszakodás megbénítja a mozgósítást. Következésképp minden előny ellenére bukhatja Budapestet a demokratikus ellenzék, illetve azt a 20-25 billegő választókerületet, ahol megszorítani biztos, megverni esetleg meg lehet a Fideszt. Így hiába 1,8-2 millió a Fidesz tábora, a jelenlegi kormánypárt érdemi kampány nélkül lehet befutó.

Feltéve – de meg nem engedve –, hogy minden úgy marad, ahogy másfél évvel az előválasztási gondolat kipattanása után és másfél évvel a választások előtt kinéz.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!