Angela Merkel egy szíriai menekülttel szelfizett – adta hírül a német Deutsche Welle tavaly. A cikk egy köztiszteletben álló médium korrekt tudósítása volt a német kancellárról és a menekültpolitikájáról.
A cikket a közösségi médiában 13 ezren osztották meg, lájkolták vagy kommentelték. A fotót később átvette egy szélsőjobboldali, gyakran összeesküvés-elméleteket is terjesztő internetes oldal, és azzal a címmel publikálta: Merkel az egyik brüsszeli terroristával fényképezkedett! Hamar bebizonyosodott, hogy ez hazugság, ám ez nem állta útját a cikk karrierjének: 32 ezren osztották meg vagy lájkolták.
A német kancellárról az elmúlt egy évben megjelent legnépszerűbb írások jelentős hányada szélsőjobboldali, gyakran álhíreket is terjesztő internetes oldalakról származik – írja a fenti adatokat is közlő Buzzfeed elemzése. Érthető tehát, hogy a német kormány csupán hónapokkal a szövetségi választások előtt komolyan aggódni kezdett az álhírek terjedése miatt, és azzal fenyegette a közösségi médiumokat, köztük a Facebookot is: ha egy álhírt vagy gyűlöletbeszédet tartalmazó cikket nem vesznek le az oldalról egy napon belül, akár félmillió eurós bírságot is kaphatnak.
Eközben már Mark Zuckerberg, a legnépszerűbb közösségi oldal alapítója is rájött, hogy tennie kell valamit az álhírek terjedése ellen. Sokan vélik úgy – igaz, ez tudományosan nem bizonyított –, hogy a közösségi médiában futótűzként terjedő álhírek hozzájárultak Donald Trump választási győzelméhez.
Zuckerberg eleinte elhárította ezt a vádat, és azt nyilatkozta: az álhírek olyan kis részét teszik ki a közösségi oldalon terjedő híreknek, hogy annak semmiféle hatása nem lehet. A média azért is nyomást helyezett rá, mert a Facebook egyre erősebben támaszkodik a hírmédiára.
Az amerikai Pew kutatóközpont felmérése szerint az Egyesült Államok lakosságának 44 százaléka használja arra a Facebookot, hogy tájékozódjon a hírekről. A közösség oldal tehát a hírekkel vonzza be az olvasókat és ezzel a hirdetéseket is lefölözi.
A Facebook erre válaszul felvette a CNN egykori műsorvezetőjét, Campbell Brownt, hogy javítson kapcsolatain a sajtóval. A Szilícium-völgyi cég létrehozott egy rendszert is, amely az álhírek kiszűrésében segítene, és ezt a héten már Németországban is bekapcsolta. Ennek lényege, hogy az olvasók, ha álhírnek tartanak egy az oldalon terjedő cikket, azt „megjelölhetik”, és ezután egy külső, független szakértői csoport ellenőrzi, az megfelel-e a sajtóetikai szabályoknak.
Ha kiderül, hogy álhírről van szó, akkor a Facebook azt megjelöli egy „vitatott” címkével és arról is gondoskodik, hogy az adott hír hátrébb kerüljön a közösségi oldal algoritmusa által felállított rangsorban – azaz kevesebb ember fogja látni.
Tavaly ősszel a Princeton egyetemen egy programozóversenyen egyébként négy diák 36 óra alatt készített egy olyan szoftvert, amely automatizálja a fenti folyamatot. A program minden, a Facebookon megjelent cikket azonnal „ellenőriz” az interneten: megnézi, nincs-e rajta a forrás a hamis híreket terjesztő vagy vírusos oldalak feketelistáján, hogy hányan osztották meg korábban, és „megtippeli”, megbízható-e.
Ha egy hír gyanús, azt a program „nem bizonyított” címkével látja el, majd ugyanabban a témában ajánl egy megbízható információforrást.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!