Lejárató kampánytól és választási csalástól tartanak szakértők és ellenzéki pártok is: a határon túli magyarok titkos névjegyzékének köszönhetően a hatalom szavazatok százezreit csalhatja el.
Választási visszaélésekre adhatnak lehetőséget a választójogi törvényjavaslathoz benyújtott kormánypárti módosítások – erről az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség képviselői beszéltek tegnap. Karácsony Gergely elmondta: a Fidesz szándéka szerint nem lehet majd országokra lebontva tudni, hogy a határon túlról hányan adhatják szavazataikat név nélküli levélben. A választói névjegyzékek ezen részének titkossága egyértelműen felveti a választási csalás lehetőségét, hiszen így nem lehet majd tudni, valóban a határon túlról érkeztek-e szavazatok, vagy a Fidesz aktivistáitól – jelentette ki a politikus. Megjegyezte: néhány környező országban valóban védelemre szorulnak a magyar állampolgárságot felvevők, ám a titkos, „csak a Fidesz által irányított választási irodán” kezelt névjegyzéket nem tartják erre jó megoldásnak – az információkat külföldi megfigyelőkkel, vagy a pártok képviselőivel is meg kellene osztani.
Nem tudják elfogadni azt a módosítást sem, amely az országos listát állítani nem tudó, vagyis a társadalmi támogatottsággal nem rendelkező szervezeteknek lehetővé tenné a kereskedelmi médiában történő fizetett kampányokat. „Ez nem más, mint a lex Békemenet, tisztázatlan forrásokból, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt pénzén mocskos lejárató kampányok beengedése a kereskedelmi médiába” – fogalmazott Szigetvári Viktor. Szerinte a javaslat védekezésre se adna lehetőséget a társadalmi támogatottsággal rendelkező pártoknak, mert azok csak a közmédiában hirdethetnének.
Az MSZP is aggódik: „a Fidesz mindenfajta konszenzuskeresés nélkül, kizárólag saját hatalmi érdekei szerint szabta újra Magyarország választási rendszerét” – fogalmazott közleményében Molnár Zsolt. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke szerint a belföldi lakcímmel nem rendelkező választók névjegyzékbe kerülésével megkérdőjelezhetővé válhat a választás tisztasága, és ugyanígy bizonytalanságot jelent a levélben szavazás intézményének leírt formája is. A szocialista politikus is úgy véli, hogy a kampányhirdetések korlátozása kettős mércét vezet be az országos listát nem állító szervezetek esetében. „A módosítás sem eredményez demokratikus, átlátható, tiszta választásokat Magyarországon” – közölte Molnár.
A héten már több szakértő is felhívta a figyelmet az anomáliákra. „Ha nem tudhatjuk, hogy a határon túlról 50 ezren vagy másfél millióan jelezték választási szándékukat, senki nem fogja tudni ellenőrizni, hogy a szavazatszámlálás során az urnából előbukkanó borítékok valóban mind hús-vér választóktól származnak-e” – írta elemzésében a Political Capital elemzője. A még ki nem hirdetett, de januárban az Alkotmánybíróság (Ab) előzetes normakontrollja által részben megsemmisített választási jogszabályt egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal alakítanák át – miközben az Ab súlyos Alaptörvény-ellenességet állapított meg. Ezt a kormány részben úgy játszotta ki, hogy több megsemmisített elemet beemelt az Alaptörvénybe.
A Fidesznek soha nem volt szüksége tisztességtelen módszerekre a választásokon, ellentétben a baloldallal, amely a választópolgárok megkérdezése nélkül önkényesen tette a miniszterelnöki székbe Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont – közölte a nagyobbik kormánypárt frakciója, amely a konkrét aggályokra nem reagált.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!