Soros nagyjából kivonult, az állam nem ad pénzt, a nagyvállalatok nem kockáztatnak. Az eddigitől gyökeresen eltérő, új megoldások tarthatják csak életben a kormányhoz nem lojális civil szervezeteket. Ha nem tudnak alkalmazkodni, szomorú világ jöhet. Két hónapon belül négy fontos roma civil szervezet hagy(ott) fel a tevékenységével, és ez még csak a kezdet.
Elsőnek a hátrányos helyzetű, főleg roma gyerekek oktatási esélyegyenlőségéért küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF) dobta be a törülközőt. A 2004 óta működő alapítvány már áprilisban megvált a munkatársaitól, és bezárta az irodát. A napokban zár az 1993-ban alapított Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda. A legendás NEKI a magyarországi kisebbségi, főleg roma jogvédelem első profi civil szervezete volt. Az iroda már csak a kifutó ügyeket intézi. Egyelőre nem végleg, de egy időre mindenképpen felfüggeszti tevékenységét az 1995 óta működő Roma Sajtóközpont (RSK) is. A negyedik a Romaversitas (RomVer), amely1997 óta a felsőoktatásba bekerülő roma hallgatók legfontosabb képzési, ösztöndíj- és mentorprogramja volt. Pontosabban még jövő júliusig van, addig tart ugyanis a pénzük.
A négy szervezet vezetője hasonló okokkal magyarázza a haldoklást. Ujlaky András, a CFCF egykori első embere a pénztelenség mellett azt emelte ki, hogy ők voltaképpen elérték céljukat: tucatnyi közérdekű pert vittek végig, ezek során sikerült rávilágítani az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az ítélkezési gyakorlat ellentmondásaira. Ujlaky az Indexnek azt mondta: kiderült, hogy az etnikai elkülönítést a bíróságok is jogellenesnek tartják (kivéve a Kúriát), viszont még a nyertes perek esetére sincs az eszköztárukban olyan szankció, amivel az iskola fenntartóját rákényszeríthetnék a jogsértés felszámolására.
A főleg Soros-pénzből működő NEKI egyértelműen a pénzhiány miatt állt le. A korábban évi 40 millióból gazdálkodó szervezet igazgatója, Muhi Erika szerint most újragombolják a kabátot, de hogy ez mire lesz elég, nem tudja. Suri Szilvia, az RSK igazgatója azt mondja: a nagy donorok kezdik magukra hagyni a magyar civileket. „Amelyik támogató mégis támogat magyar civilt, az elvárja, hogy a szervezet önfenntartó pályára lépjen. Ez a roma érdekvédelemmel foglalkozó szervezetek esetében teljesen irreális” – állítja Suri.
„Roma ügyre soha nem volt könnyű pénzt találni, de ilyen szélsőségesen nehéz helyzetünk nem volt huszonöt éve” – mondja a Vasárnapi Híreknek Daróczi Gábor, a Romaversitas igazgatója, aki szerint az állami feladatokat ellátó civilek csak akkor kapnak állami pénzt, ha kellően csendben vannak.
„A kormányzat – úgy tűnik – minden eszközzel azon van, hogy megszüntesse a külön hangokat. Hogy egységes csönd legyen. Csak a saját »civiljeit « és az egyházakat támogatja” – teszi hozzá. Az ember azt gondolná, a nagy cégek, a multik könnyebben adakoznak jó cél érdekében. Ez részben igaz is. A multik, a nagyvállalatok egy része viszont attól tart (és nem ok nélkül), hogy ha egy „fekete seggű” civil szervezetet támogat, eleshet állami megrendelésektől. „Volt olyan, hogy egy nagy cég vezérigazgatója közölte: szívesen támogatja azokat a célokat, amiket mi is, használja a mi infrastruktúránkat, tudásunkat, adatbázisainkat, de a szervezetet azt semmiképpen nem támogathatja” – mondja Daróczi. Vagyis maradtak a kisebb vállalkozások és a nagy pénzosztó alapítványok. Közülük a legnagyobb, a Soros György alapította OSI, (Open Society Institute), amely az alapítvány 2004-es magyarországi kivonulása óta intézi az ügyeket. „Mi mindig sokat köszönhettünk az OSI-nak, azt is a többi között, hogy a RomVer még nyolc hónapig működhet. De a mostani támogatási elveiket nem értjük” – állítja Daróczi.
Pedig a helyzet nem túl bonyolult, legfeljebb aggasztó a hazai civilek számára. A Soros Foundation sok szempontból éppen úgy működik, mint egy autógyár. Megnézi, hogy hol, milyenek a körülmények, és oda épít gyárat. Kelet-Közép-Európa már nem annyira érdekes számára. Viszont ha Burmában megdől a diktatúra, akkor a kurátorok ott nagyobb lehetőséget látnak arra, hogy jót tegyenek, mint hogy itt masszírozzák tovább a 25 éves demokráciát.
„Alapvető szabálya a pénzosztó szakmának, hogy ugyanazt a tevékenységet huzamosabb ideig nem lehet finanszírozni, mert az azt jelenti, hogy tőled függenek, azt csinálják, amit te szeretnél, és nem azt, amire ők szánnák a pénzt – mondja a VH-nak az egykor az alapítvány kötelékében dolgozó, neve elhallgatását kérő munkatárs. – Az ilyen donort államnak hívják, és látjuk, hogy mire lehet számítani tőle.”
A Soros Alapítvány nem egyik napról a másikra távozik. Évek óta próbálja rászorítani a honi civileket a váltásra. Ám ez nem egyszerű. „Tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos értelemben vége annak a civil világnak, amit megszoktunk. Arra nem számíthatunk többé, hogy állami pénzből lássunk el állami feladatot, és most már a korábbi nagy donorokra sem építhetünk” – mondja Daróczi. Ő is és a többi civil szervezet is alternatív megoldásokon töri a fejét. Például azon, hogy lehet bizonyos projekteket úgynevezett közösségi finanszírozással megvalósítani. „Érik valamiféle civilek közötti nagykoalíció olyanokkal, akik szeretnének hangosabban beleszólni a minket körülvevő világ dolgaiba. Ide sorolom a Kétfarkú Kutya Párt szerepvállalását. Bár ők szakmai szinten még semmit nem tettek le az asztalra, de azt megmutatták, hogy létezik civil kurázsi, és ez a fajta finanszírozás igenis működik” – álltja a Romaversitas igazgatója.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!