Az Orbán-kormány az euróövezethez csatlakozásra készülne? A friss Vasárnapi Hírekben megjelent összeállításunk sorra veszi a tényeket, és a hátteret elemzi a nagy visszhangot keltő bejelentéssel kapcsolatban.

  <h1>Az illusztráció forrása: Shutterstock</h1>-
  <h1>Matolcsy Vargára tekint. Ha tényleg lenne euró, a jegybankelnök uralkodásának vége - Fotó: Bielik István, Népszava</h1>-

Az illusztráció forrása: Shutterstock

- – Kép 1/2

Nagy B. György „Lehet euró, de nem lesz” című elemzésében egyebek mellett ezt írja:

„...az euró bevezetésének egyik követelménye, hogy az ország két évig tagja legyen az úgynevezett ERM-II árfolyamrendszernek, amihez egy 2020-as céldátum esetén már 2017 tavaszán csatlakozni kellene. Magyarán: a parlamenti választások előtti kampányévben a Fidesz kénytelen lenne mellőzni egyik fontos voksmaximalizáló eszközét, nevezetesen, hogy bűnbakot csináljon az EU-ból (az mégiscsak hiteltelen, hogy ezerrel nyomulunk az eurózónába, miközben a közösséget kiáltjuk ki minden baj forrásának). Továbbá az euró bevezetése szűkítené kormányzat pénzügyi és klientúra-építési lehetőségeit is. Egyrészt a kabinet egyre több törekvését finanszírozta a Matolcsy György vezette MNB. A jegybank két helyről jutott pénzhez: ott volt a saját devizatartaléka, illetve a gyenge forintra játszott, azaz az árfolyamnyereségen kaszálhatott százmilliárdokat. Értelemszerűen az euró bevezetése után mindkét forrás befagyna. Másrészt a pályázatokat szigorúbb elszámolási rendszerben (a jelenlegi visszásságokról lásd részletesen Nagy B. György cikkének mellékletét – a szerk.) menedzselné az EU, és már így is több tucatnyi esetben követel vissza pénzt az unió. Harmadrészt pedig az eurózóna tagjai konzekvensebb adó- és szociálpolitikát kénytelenek életbe léptetni, mint a „nemzeti valuták országai”, így a kabinet elesne a választás előtti, szavazatmaximáló osztogatás lehetőségétől. Ezért a kérdés továbbra is az, miért kötné gúzsba magát egy csatlakozási folyamattal a kormány?”

Munkatársunk elemzésének főbb megállapításai: Varga puhán hátrál ki az euróbevezetés-sztoriból. - A kormányt pont a kampányban kötné gúzsba, ha bevezetné a közösségi valutát. - Majdnem az összes hazai forrása kiapadna a hatalomnak – népszavazási blöff lehet az euró.
A részletek „Lehet euró, de nem lesz” címmel a friss VH-ban.

„Európa például a Brexit után nem térhet ki a változáskényszer elől, az erősebb érték- és érdekvédelem lehetséges irányát jelzi az OLAF, az európai csalásellenes hivatal Magyarországgal kapcsolatos feltűnő érdeklődése. Azt már kimondták – mondjuk, ezt nélkülük is tudtuk –, hogy minálunk rendszerszintű a korrupció, vizsgálataik viszont nem csak a Fidesz holdudvarát találják telibe, de némelyik elér a miniszterelnök családjáig is. Ha Európa hangnemet vált az értékeit tagadó, az érdekeit gyakorta Oroszországnak kiszolgáltató magyar kormánnyal szemben, és létrejön netán az európai ügyészség, amely nem hagyja Polt Péterre az uniós pénzekkel való visszaélések feltárását, akkor Orbánéknak az EU elhagyása a szabadság lenne maga. De legalábbis a szabad láb. ”
Gál J. Zoltán: „Tudás” című vezércikke a friss Vasárnapi Hírekben.


„Vajon összeegyeztethető-e a Brüsszellel, Strasbourggal, Frankfurttal való folyamatos konfliktus egy olyan hirtelen megvilágosodással, miszerint az euró bevezetése reális is, meg jó is volna nekünk? Csak akkor, ha elfogadjuk, hogy a kormányzat tudathasadásos állapotban van; hol ezt mondja, hol azt, időnként változó szereposztásban.”
Andor László: „Tudathasadás” című elemzése a július 23-án megjelent Vasárnapi Hírekben található.


A Vasárnapi Hírek már szombaton megjelent, és a nyitva tartó árusoknál a következő héten is, péntekig megvásárolható. Előfizetőinknek már szombaton házhoz visszük!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!