Folytatódik az orvoselvándorlás – valódi Vészhelyzet jön

Csak a jéghegy csúcsa lehet a Siófokon kialakult vészhelyzet, amit az idézett elő, hogy a kórház öt sebészéből három egyszerre mondott fel. Egyikük Svéd országban folytatja a munkát, a másik kettő pedig a pénz miatt távozott: kiderült, hogy kaposvári és marcali kollégáik bérének a felét keresik, és az igazgató sem hasonló fizetést nem akart adni, sem a távozó kolléga pénzét felosztani helyettesítési díjként a nyáron jelentős többletmunkát végző négy orvos között. A főigazgató zsarolással és kompromiszszumképtelenséggel vádolta a távozókat.

A helyzet azonban bármikor, bármelyik kórházban előállhat, az orvosokat ráadásul sem az etikai kódexük, sem a törvény nem korlátozza a hasonló lépésekben. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ez minden kollégának a szuverén döntése, nem a kamara dolga, viszont ez a példa is jól mutatja, hogy a történelminek beharangozott bérrendezés jottányit sem javította a körülményeket. „Az érintettek örültek a bérrendezésnek, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy megállítsa az orvosok elvándorlását: nőtt azok száma, akik úgy döntöttek, külföldön próbálnak szerencsét. Tavaly 1901 egészségügyi dolgozó kérte az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, az idén már az első félévben 984-en” – mondja az elnök, aki szerint őszre várható majd a nagyobb roham.

Az elmúlt 5 évben megháromszorozódott a külföldön munkát vállaló, vagy azt tervező egészségügyi dolgozók száma: 2007-ben még csak 664-en kérték ki az igazolást. Mindeközben az elmúlt 5 évben Magyarországon munkát vállalni szándékozó külföldi egészségügyisek amúgy se jelentős száma is csökkent: 2007-ben 165-en, 2011-ben 83-an kérték diplomájuk honosítását, a legtöbben Romániából. Jelenleg 3400 külföldi állampolgárságú egészségügyi dolgozó szerepel a hazai nyilvántartásban.

Még nagyobb gond azonban, hogy a legtöbben éppen a hiányszakmákból távoznak: a tavalyi kérelmezők közül 651-en általános orvosdoktori oklevéllel rendelkeztek, szakorvosi képesítése 549 embernek volt meg, az összes szakorvos kérelmező több mint harmada pedig olyan területeken szerzett szakképesítést, amelyeket Magyarországon már így is a hiányszakmák közé soroltak. A legtöbb engedélyt az aneszteziológusok, belgyógyászok, háziorvosok, radiológusok, sebészek, traumatológusok kérték, de más hiányszakma területére szakosodott orvos is gondolkodik a külföldi munkavállaláson.

Döntésükön pedig, úgy tűnik, valóban mit sem változtat a visszamenőleges béremelés: azoknak a közalkalmazottként, vagy állami tulajdonú gazdasági társaságban alkalmazott orvosoknak, akik bruttó 350 ezer forintnál kevesebbet kerestek, bruttó 65 ezer 823 forinttal lett több a fizetésük. A 350 ezer forintos határ felett 10 ezer forintos sávonként 5 ezer forinttal csökkenő mértékű volt a béremelés. A szakdolgozók bére bruttó 15-20 ezer forinttal nő, és 93 ezer forintnál nem kereshetnek kevesebbet. Vannak azonban kórházak, ahol teljes egészében elmaradt a bérrendezés, Ózdon például minden alkalmazott kimaradt a többletjuttatásból, mert az intézmény állami tulajdonban van ugyan, de működtetését egy magáncég végzi – bár az ott dolgozók ugyanazt a munkát végzik, és ugyanolyan keveset keresnek, mint a többiek.

Akiket szintén hideg zuhanyként ért a pénteken megérkezett fizetés összege, azok az ápolók. A törvény ugyanis tételesen felsorolja, hogy kit minősít egészségügyi dolgozónak, és mivel az ápolói végzettség nem kötött diplomához, a felsőfokú képzettségűek kimaradtak ebből. Hasonlóan jártak a gazdasági nővérek és az adminisztrátorok is: bár ugyanazt a feladatot végzik, mint az orvosírnokok, utóbbiak kaptak fizetésemelést, előbbiek nem. Így előállhatott az a helyzet, hogy egy 25-30 éve dolgozó diplomás mostantól közel annyit keres, mint egy OKJ-s végzettségű, mindössze 15 éve a pályán lévő kollégája. Balogh Zoltán, a Magyarországi Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke lapunknak példaként említette, hogy míg egy diplomás gyógytornász 1500-3000 forint béremelést kap, addig egy OKJ-s képesítésű rehabilitációs asszisztens 18-30 ezer forinttal is többet vihet majd haza.

Az egészségügyi államtitkárság jövőre folytatja a bérrendezést: további 55 milliárd forintot fordítanak a béremelésekre. A következő körben ígéri a „rendezést” az alapellátásban dolgozóknak, a háziorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak, területi ellátási kötelezettséggel bíró fogorvosoknak és a védőnőknek.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!