Gyerekek a várólistán - Országszerte több hónapot kell várni!

Orvosra, műtétre várni utálatos dolog. Ha erre gyerekünk, unokáink baja miatt kényszerülünk, az még szörnyűbb. Országszerte jellemző, hogy a gyermek ortopédiai, szemészeti, pszichiátriai, pulmonológiai (tüdőgyógyászati) vagy gasztroenterológiai szakrendeléseken hónapokat kell várni, hogy egyáltalán szakorvoshoz kerüljünk. A Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai szakrendelésén például egy súlyosnak tűnő, de nem akut evészavaros kamasz gyerek júniusban novemberre kapott időpontot.

A mandulaműtétekre országszerte több hónapot kell várni. Ha végre megvan a műtét időpontja – amit remegve vár gyermek és szülő –, és sikerült a szabadságot is elintézni, nehezen éli meg a család, ha a beavatkozást eltolják. Múlt héten a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban 24 műtétet halasztottak el.

„Tekintettel arra, hogy a gyermek intenzív terápia hiányszakma, a szakorvosok száma az ellátási feladatokhoz nagyon kevés, Magyarországon és a gyermekkórházban is, ezért a nyári hónapokban egy fő szakorvost az akut ellátás biztosítása miatt a műtéti altatási tevékenységből nélkülöznünk kell. Ezért a nem sürgős, praktikusan a nyári szünidőre egyeztetett műtétek közül huszonnégyet elhalasztani voltunk kénytelenek” – magyarázta az eseményeket a kórház főigazgatója, dr. Nagy Anikó.

Szakrendelés nélkül

Egy informátorunk azt állítja, a Madarász utcai gyermekkórházban az eddigi napi 5-6 műtét helyett mostanában 15-16-ot végeznek, ugyanis bizonyos műtéteket átcsoportosítanak oda a Heim Pálból, ahol nincs elég altatóorvos. Nyáron különösen nehéz a helyzet: a szabadságolások miatt az éppen dolgozó orvosok, nővérek még inkább túlterheltek, sokan olyan osztályokon helyettesítenek, ami nem is a szakterületük.

A szakdolgozóként dolgozó informátorunk szerint aneszteziológusból és nővérből szinte minden kórházban hiány van. Úgy tudni, Szegeden szeptemberig nincs gyermek ortopédiai szakrendelés. Egy helyi gyermekorvos dühösen sommázta lapunknak a véleményét: „ez a legjellemzőbb példa, hogy hol tart ma az egészségügy: egy 170 ezres város csúcsintézményében olyan mértékű az orvoshiány, hogy szakrendelés nélkül maradunk”. Eger környékén is súlyos szakorvoshiány tapasztalható, főként gyermekkardiológusból és -pulmonológusból nincs elég. Így jó, ha heti 1-2-szer tudnak működni a szakrendelések, sok esetben külsős kollégákkal, ezért alakulnak ki a több hónapos előjegyzések. És hiába tombol az allergiaszezon és évről évre nő az allergiás betegek száma: az egri kórházban a gyermekpulmonológiára már csak októberi időpontot tudnak adni.

Budapesten túl

„Nem jellemző a műtéti várólista, a sürgős eseteket azonnal műtjük, a nem sürgős, kisebb beavatkozásokat, például a sérv vagy a rejtett heréjűség miattiakat is néhány héten belül elvégezzük” – magyarázza prof. Barkai László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermek-egészségügyi Központjának vezetője. A budapesti Heim Pál Gyermekkórház után a miskolci gyermekegészségügyi központ a legnagyobb, több mint 300 ággyal rendelkezik.

A legnépszerűbb szakrendeléseikre (kardiológiai, a gasztroenterológia, a neurológia és a pulmonológia) is maximum másfél hónap a várakozási idő, és sosem maradt el műtét eszköz- vagy szakemberhiány miatt. A kardiológiai ultrahangra maximum másfél hónap az előjegyzési idő, a többi szakrendelésre 1-2 héten belül be lehet jutni. Kardiológus és gasztroenterológus szakorvosnak örülne az intézmény és a szakdolgozóhiánnyal itt is küzdenek.

Nyáron a szabadságolás miatt nehezebb az ügyeleti rendet beosztani, ilyenkor átcsoportosítják a nővéreket a többi osztályról. Az olyan kisebb értékű, gyorsan amortizálódó eszközökből, mint például a vérnyomásmérő vagy a monitor, időnként „kifogynak”.

„A leggyakoribb gyermeksebészeti beavatkozás a lágyéksérv, ilyen típusú műtétre nagyjából két hónapot kell várni a pécsi Gyermekklinikán, de ez a világon mindenhol így van, persze az akut eseteket, például kizáródott lágyéksérv, azonnal ellátjuk, szükség esetén megoperáljuk” – állítja dr. Vajda Péter, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának tanszékvezető egyetemi docense. Egyéb gyermekurológiai problémák, hasfali, ágyék- és lágyéksérv, valamint epehólyag esetén is igen hosszú a várólista.

Az intézmény a teljes dél-dunántúli régiót ellátja, még sincs olyan, hogy szakemberhiány miatt elmaradnának műtétek. Ez csak előre nem várt esemény miatt következhet be, ha például maga a műtétre váró lesz beteg, illetve tavaly nyáron néhány napig nem működött a klímaberendezés és 35 fok volt a műtőben. Vajda doktor tapasztalatai szerint Angliában például csak ahhoz kell három hónap, hogy a beteget a gyermeksebészeti szakambulancián vagy gyermekurológiai szakrendelésen megvizsgálja a szakorvos.

A hódmezővásárhelyi kórház gyermekosztályán leginkább belgyógyászati típusú bajokkal foglalkoznak és diabetológiai központként működnek. A sürgős eseteket azonnal ellátják, a gyerekosztályra sincs hosszú várólista, néhány napon belül akad hely az osztályon.

„A szakember-utánpótlás időnként fejtörést igényel, sok a rezidens, kevés a szakvizsgával rendelkező kolléga, sokan mennek külföldre dolgozni és az idősebb szakemberekre is szükség van, de mindez komolyabb fennakadást vagy ellátási problémát nem okoz, tavaly 1330 beteg gyerek fordult meg a kórház gyerekosztályán” – mondta lapunknak dr. Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója.

Marad a magán

Mivel a gyerekéért az ember mindent megtesz, egyre többen spórolnak arra, hogy magánrendelőbe vihessék csemetéjüket.

Egyre többen – már nemcsak a kétségbeesett szülők, hanem azok is, akik nem bírják kivárni, amíg gyerekükre kerül a sor – döntenek úgy, hogy a félretett pénzükhöz nyúlnak és kifizetik a magánintézmények több tízezer forintos tarifáját. Így viszont lassan már a magánrendelésekre is csak hosszú előjegyzések után lehet bejutni.

A fővároson kívül, vidéken is egyre többen választják a fizetős egészségügyi szolgáltatásokat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!