A rendőrség türelmet kér a nyilvánosságtól, és most nem válaszol az újságírói kérdésekre – ez volt a kulcsmondata a mindössze ötperces tegnapi sajtótájékoztatónak a rendőrségi palotában, ahol a csepeli bűnténnyel kapcsolatban tett „tényközlő nyilatkozatot” a Nemzeti Nyo­mozó Iroda (NNI) igazgatója. Csizner Zol­­tán rendőr ezredes elmondta: egy súlyos bűncselekmény felderítésének kezdeténél tartanak, sok mindenre nem tudják még a választ, olyan feltevéseket pedig nem akarnak tényként közölni, amelyeket csak később igazolhat a szakértői vélemény. Korábban voltak már olyan információi a rendőrségnek, hogy a Csepel-sziget északi részén lévő erdőben létezik egy hajléktalankolónia, és az életüket ott tengetők között kialakult egy bűnözői társaság, amelynek tagjai súlyos bűncselekményeket kö­­vetnek el, fölmerült az emberölések gyanúja is. Ezzel kapcsolatban kezdett eljárást az NNI. Tavasszal elfogtak három em­­bert, azzal gyanúsítva őket, hogy fegyveres rablásokat követtek el Csepelen közértekben és vendéglátóegységekben.

Ez a három ember azóta előzetes letartóztatását tölti. A rendőrség szerint ők annak a bűnözői körnek a tagjai, amellyel kapcsolatban lehet ez a bűncselekmény-sorozat. Időben ezután, augusztus elején történt az a nyilvánosság előtt már ismert bűncselekmény, amikor egy Erdélyből származó fiatalembert kötöztek meg, bántalmaztak, elvették az értékeit, közöttük a bankkártyáját, és egy előre megásott gödörbe kényszerítették, s megkötözve hagyták őt hátra az erdőben. Szerencséje volt, el tudott szökni fogvatartói elől és a rendőrség segítségét kérte. (Ő most a Baptista Szeretetszolgálat védett házában tartózkodik.) – Az általa adott személyleírás és az elmondottak alapján nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanannak a bűnözői körnek a tagjai voltak az elkövetők, amely már a látókörünkbe került – mondta az ezredes. A rendőrök 24 óra alatt elfogták a gyanúsítottakat, köztük azt, akit a társaság központi figurájának tartanak. „Külföldi állampolgár, ő magát macedónnak mondja, de a személyazonosságát nem tudja igazolni.” A két eljárás eredményeként hat ember került előzetes letartóztatásba, és sikerült az erdő területén egy olyan rejtekhelyet, sírt feltárni, amelyből csütörtök délelőtt négy holttestet ástak és emeltek ki. „Sikerült ennek a bűnözői csoportnak a magját, az elkövetőket eljárás alá vonni és egy olyan nyomozást elindítani, amelynek a végeredményeként talán teljes mértékben felderíthetjük ezt az emberölés-sorozatot” – közölte az igazgató.

Kovácsnak kedve lenne nyomozni

– Egyáltalán nem tudok más ilyen esetet, de még hasonlót sem a hazai kriminológia történetéből. Ez az ügy valóban unikális – mondta lapunknak dr. Finszter Géza kriminológus, az ELTE jogi karának egyetemi tanára, az Országos Kriminológiai Intézet nyugállományú osztályvezetője. – E rendkívül kegyetlen tett esetében az indíték, az anyagi haszonszerzés is különlegesnek számít, mert az eddigi – amúgy nagyon ritka – élve eltemetési históriákban nem hidegvérű anyagi megfontolás, hanem „csak” érzelmi, indulati volt a motívum.

– Én sem tudok más hasonló hazai történetről, úgyhogy bármilyen morbid is, nagy kedvem lenne most ezen ügyön dolgozni – mondta lapunknak Kovács Lajos nyugállományú rendőr ezredes, a „döglött ügyek” osztályának volt vezetője. – Az megesett korábban is, hogy halottnak hitték és eltemették a már eszméletlen áldozatot, akinek a tüdejében azután a boncolás homokszemcséket talált. De az, hogy valaki sorozatban tegyen el láb alól embereket, úgy, hogy földbe ássa őket, engem is elképeszt. Ráadásul, ha azért tette, hogy visszaszerezze vagy megszerezze a pénzüket, akkor ez ostobaság. Hiszen aki meghal, az nem tud többé fizetni.

„Hajléktalanügyi probléma”

A Nemzeti Nyomozó Iroda „tényközlő nyilatkozata” érdekes megállapításokat tesz. „Az a tény, hogy az emberöléseket sorozatban, feltételezhetően több hónapon át anélkül követték el, hogy azt a hatóságok tudomására hozták volna, meghatározóan annak a szabályozatlan és társadalmi kontroll nélküli életformának a következménye, amit számos hajléktalan folytat. A hatóságok általános tapasztalata, hogy ezek a társadalom perifériáján élő személyek a sérelmükre elkövetett bűncselekményeket, társaik esetleges eltűnését nem hozzák a rendőrség tudomására – ügyeiket saját törvényeik szerint, egymás között rendezik le, ebben a közegben a hagyományos bűnüldözési, bűnmegelőzési tevékenység érdemi folytatása gyakorlatilag lehetetlen” – olvasható a nyilatkozatban. A Magyar Nemzet ráadásul úgy tudja, a Belügyminisztérium már egyenesen hajléktalanügyi problémaként értékeli a történteket, és a miniszterelnök személyesen döntött arról, hogy „fel kell gyorsítani a kérdés rendezését, és a koncepciót mihamarabb a parlament elé kell terjeszteni". Az M1 Híradó értesülései szerint a hajléktalanok országos ellenőrzése már hétfőn elkezdődik.

Felháborítóan jogsértõ

„Felháborítóan jogsértő” – reagált Vojtonovszki Bálint, A Város Mindenkié hajléktalanokat segítő csoport sajtókapcsolatokért felelős munkatársa, mikor a Nemzeti Nyomozó Iroda által leírt azon vádakról kérdeztük, miszerint egy meghatározóan hajléktalanokból álló bűnözői körhöz köthető a Csepel-szigeten történt brutalitás. „Nem vagyunk rendőrök, nem tudjuk a nyomozás részleteit sem, de még ha egy hajléktalan, vagy hajléktalanok egy csoportja követte el is a gyilkosságokat, nem ez a legfőbb ismertető jegyük. Valószínűleg a rendőrség tisztában van nevekkel, miért nem úgy beszélnek róluk?” – fakadt ki Vojtonovszki.

Kriminalizálják a szegényeket

„Ez beleillik abba a sorozatba, ami a szegények, a társdalom perifériájára szorultak kriminalizálásáról szól” – nyilatkozta Iványi Gábor, aki szintén felháborítónak tartja a dolgot. A metodista lelkész szerint egyáltalán nem jellemző, hogy a hajléktalanok bűncselekményeket, pláne ilyen súlyosakat követnek el, hanem sokkal gyakoribb, hogy őket bántalmazzák és az ő sérelmükre követnek el bűncselekményt. „Már önmagában az is felháborító, hogy nem emberhez méltó körülmények között kell élniük és gyakorlatilag büntetlenül verheti, gyalázhatja és üldözheti őket a társadalomnak egy csoportja. Az lehetséges, hogy egyes hajléktalanok tényleg részt vettek bűncselekményekben, de követett el már orvos, miniszter, élsportoló is bűntettet és mégse mondja senki, hogy az élsportolókat, a minisztereket vagy az orvosokat emiatt különösebben meg kellene figyelni, vagy nem talál ki ilyen gonosz, hamis dolgot, hogy saját maguk között intézik el az ügyeket. Nincs leszámolás a hajléktalanok között. Az életforma, amit élnek, az hoz magával olyan helyzetet, hogy nincs kihez fordulni, ha esetleg segítségre van szükség” – jelentette ki Iványi.

Megvannak a bűnbakok?

A hajléktalanok, régen úgy mondták „gyüttmentek”, „senki földjén élők”, lehetőséget biz­­­tosítanak arra, hogy bűnbakként szerepeljenek. Amióta világ a világ ez így megy – mondta lapunknak Donáth László. Az evangélikus lelkész szerint amitől a dolog rettenetesen nyomorult, hogy természetesen ezek az emberek azok, akik legkevésbé tudnak védekezni bármilyen váddal, gyanúsítással szemben. „Csak a bűnösöket lehet, csak őket szabad üldözni, és azt konkrétan be kell bizonyítani, ha valaki bűnt követ el. Felelőtlenség bármilyen tragédia esetén tömegméretben vagy csoportban gondolkodni” – fogalmazott.

Közösségi portálokon már megindult a találgatás arról, hogy vajon ezzel az üggyel alapozza-e meg a kormány a hajléktalanok elleni hajszát. Az országgyűlési biztos hivatalának e heti közleménye szerint Szabó Máté vizsgálatában megállapította: nem felel meg a jogállami követelményeknek az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a rendeltetésszerű közterület-használattal ellentétes magatartások szankcionálására. Az ombudsman szerint az e felhatalmazás alapján született, a hajléktalanságot, mint helyzetet szankcionáló fővárosi önkormányzati rendelet sérti az érintettek egyenlő méltósághoz való jogát, s emiatt kezdeményezte az alkotmányosan aggályos rendelkezések hatályon kívül helyezését.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!