A civil világra mozdul rá a hatalom 2017-ben: a vagyonnyilatkozat-tételtől a nemzetbiztonsági kockázatig sok minden szerepel a tervekben
- Soros lecsavarásával gyengítenék a „nem kormányzati szervezeteket”, hogy szó se essék hatalmi jogtiprásokról vagy korrupcióról
- Putyini sablonnal dolgozhat Orbán – cél: a lebutított társadalom

A civilek éve lesz/lehet 2017 – bár ennek az érintettek valószínűleg nem örülnek. A kormány idei jogalkotási terve átformálná a civilek világát. Egyrészt a jövőben vagyonnyilatkozat tételére kötelezhetik a „nem kormányzati” szervezetek egyes tisztségviselőit, ez pedig lehetőséget teremt, hogy a nyilvánosság előtt könnyebben cincálja szét őket a politika és például a NAV. (Igen, ez rosszhiszemű feltételezés, ám nem légből kapott, hiszen bíróság mondta ki: törvénysértő módon tartott házkutatást a rendőrség a Norvég Alap pénzeiből részesülő civil szervezeteknél.) Másrészt a jogalkotási terv átírná az „állampolgári társulások” jogszabályi környezetét. Hogy miképp, arról csak találgatni lehet. Ám támpontként szolgálhat Orbán Viktor interjúja, amiben a civil szervezeteket a Magyarországhoz ellenségesen viszonyuló külföldi erők előretolt állásaiként definiálja. A miniszterelnök kevés konkrétumot mond, csak Soros György érdekeltségeit nevezi néven, illetve amerikai politikusokra utal. Ennek fényében különösen elgondolkodtató jogalkotási törvényben található azon rész, ami „nemzetközi szinten működőképes megoldások” kidolgozását/ átemelését szorgalmazza. Ilyen „civilregulázó” rendszer ugyanis tényleg működik.

Vlagyimir Putyin alkotta meg.


A változatlanság a lényeg

Oroszországban mindegy, hogy a civil szervezetek a kisebbségek bántalmazott tagjait védik, nemi erőszak áldozatairól gondoskodnak vagy épp az emberi jogok érvényesüléséért küzdenek – Putyin szabályai szerint minden civil szervezet külföldi ügynök: feltéve, hogy politikával foglalkozik, illetve egy fillér támogatást is elfogad az (orosz) határon túlról. Lényegtelen, hogy külhoni alapítvány, másik állam vagy épp az ENSZ pénzéről van szó. A putyini szisztéma lényege, hogy ha betiltani nem is tudja, legalább ellehetetlenítse, hiteltelenítse a hatalomtól független civil szervezeteket (lásd keretes írásunkat).

Az ok egyszerű: aki nem függ teljesen – közvetve vagy közvetlenül – a kormányzattól, az akár kritizálhatja is a hatalmat, ami erodálhatja a hatalom bázisát. Hiszen egyfajta alternatívát mutatnak fel, a változás reményét jelentik. Márpedig ha egy rezsim berendezkedett, akkor legnagyobb ellensége a társadalmi mobilitás lesz. Márpedig a társadalmi mobilitás alapja az információ – magyarán az, hogy az állampolgár rendelkezzen azzal a tudással, ami segít felépíteni a világnézetét és az életét.

Ez minden autokrata rezsim esetében igaz, legyen szó az orosz elnökéről vagy a magyar kormányfőéről. Visszatekintve a 2010-es kormányváltás óta eltelt időre, az Orbán-rezsim az információtól, a tudástól falazta el az embereket.

Az üzleti érdek védelmére hivatkozva gyakorlatilag titkosították a különböző állami cégek szerződéseit. Szűkítették a közérdekű adatok körét, illetve azon személyek körét, akik belenézhetnek állami kontraktusokba, közbeszerzések részleteibe stb. Az újságírókat börtön fenyegeti, ha üzleti vagy államtitkokat hoznak nyilvánosságra. És bizony az „információtörlés” sorába illik az iskolarendszer átalakítása. A korszerű tudás (különösképpen a szövegértelmezés, informatikai ismeretek) nélkül a következő nemzedékek nem lesznek képesek értelmezni a világot, így sem saját sorsukat, sem a politikai berendezkedést nem formálhatják át.


Ők az ellenzék

Az utolsó, érdemi közvélemény-formáló hálózat a civil szervezeteké maradt. Ugyanis ezek rajzolják le a rezsim igazi arcát. Ezek publikálják, miképp jutnak állami megrendelésekhez Orbán oligarchái, miképp működik a korrupció. Márpedig a Publicus Intézet kutatása szerint a legtöbben épp a korrupciót tartották 2016 legnagyobb botrányának – még a fideszes szavazók is. Illetve a civilek mutatják meg, hogy mindjárt beszakad az egészségügyi rendszer, és a közoktatás zömmel „segédmunkásokat” termel. Ha úgy tetszik, egyedül a civil szervezetek foglalkoznak az Orbán-rezsim kormányzati teljesítményével, és támasztják alá álláspontjukat megalapozott információkkal, elemzésekkel. Ha úgy tetszik, a civil szervezetek nem csak az állam feladatait vették át több szakpolitikai területen, de az ellenzék szerepét is. Miközben az oppozíció „befagyott” – az MSZP és a Jobbik népszerűsége másfél éve 11-12 százalék között mozog, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet változzon –, 2016-ban mozgósítani szinte csak a civilek voltak képesek (például Tanítanék Mozgalom, Sándor Mária stb.).

A rezsim tehát joggal feltételezheti: a civilek jelentenek érdemi alternatívát. Hogy miképp szorul majd a hurok, arról szórnak a vélemények, abban viszont mindenki biztos, hogy több lépcsőben próbálják lejáratni a civil szervezeteket. Az első a karaktergyilkosság (ennek eszköze lehet az említett vagyonbevallás), a második az adminisztratív terhek súlyosbítása: egy jóval szigorúbb elszámolási és támogatási rendszer. De a harmadik menetben akár kitüntető nemzetbiztonsági figyelmet is kaphatnak ezek a társaságok, egyesületek, mondván: kiemelt kockázatot jelentenek, hiszen külföldi pénzen a „fennálló rend” ellen szervezkednek. És ez utóbbi kitétel nem túlzás, ugyanis a nyílt társadalom eszméjének elkötelezett Soros Györgyöt (és az általa támogatott szervezeteket) nemzetbiztonsági kockázatként határozta meg már tavaly is a hatalom. Nem is csoda, hogy az első csapást Sorosra mérné a kormány: „piaci pletykák” szerint azt kérik tőle, hogy minden támogatási tevékenységét szüntesse be – és magyarországi „jelenlétét” korlátozza csak a CEU-ra, vagyis a Közép-európai Egyetemre.

Ha az informális jelzésekből nem értene Soros, érdemes komolyan venni Orbán szavait.

A miniszterelnök az ő szolgálatában álló 888.hu-nak nyilatkozva beszélt arról, hogy 2017 a „Soros képviselte erők kiszorításáról szól majd”. A miniszterelnök bejelentése a Politico írását ellenpontozza, miszerint az egyre autokratábbá váló kelet-közép-európai térségben Soros támogatottjai küzdenek egyedül a nyílt társadalomért. Azért, hogy tudni lehessen: mit csinál a hatalom.


Az őrkutya nem hagyja magát

Mindenesetre a legfajsúlyosabb civil szervezetek vezetői egyelőre nem idegesek, többek között azért, mert csekély az anyagi függőségük.

A Transparency International (TI) Magyarország Alapítvány bevételeinek 2015-ben még 27 százaléka jött a Soros György által fémjelzett Open Society Institue-tól (OSI), de 2016-ban már csak 7 százalék volt ez az arány. „A szervezet sok lábon áll, aligha lehet ránk aggatni a Soros-eltartott címkét.

Ráadásul az OSI a működési költségeinket három éve egyáltalán nem fedezi, vagyis nyílt pályázatokon indulunk és projektalapon támogatnak bennünket”, magyarázza Martin József Péter. Az alapítvány ügyvezetője szerint a központi TI szintén projektalapon dolgozik velük: nagyjából a bevétel 20 százaléka érkezik az anyaszervezettől. Ma az egyik legnagyobb finanszírozójuk az Európai Unió. Martin az estleges átvilágítás miatt sem aggódik, mint mondja: transzparensen működnek, minden pénzügyi adatunk fent van a honlapon. Attól sem fél, hogy a kormány befagyasztja a külföldi forrásokat.

Magyarország az Európai Unió tagja, érvényesül a négy szabadság elve, így – Martin József szerint – ezzel a forgatókönyvvel nem érdemes foglalkozni. Avval sem számol, hogy adminisztratív eszközökkel pénzt vonnak el a civilektől. Ha ez mégis megtörténne, érzékenyen érintené az alapítványt, de a több lábon állás miatt létét nem veszélyeztetné.

„Ha a TI-t betiltanák vagy ellehetetlenítenék, amire szintén nem számítok, akkor Magyarország kiiratkozna a szabad országok közösségéből. A civil szektor – és benne a korrupció kutatása, feltárása és az átláthatóság előmozdítása – arra való, hogy ellenőrizze a mindenkori kormányt. Ezt nevezik őrkutya (watchdog) funkciónak” – magyarázza az ügyvezető. És a honi TI jó őrkutya: például kimutatta, hogy az uniós pénzekből megvalósuló beruházásokat rendszerszinten túlárazzák, közbeszerzési jelzőrendszert fejlesztettek, egy uniós nagyberuházás (M6-os autópálya) civil monitoringját vállalták el és havonta mintegy 40-50-szer mutatnak rá a médiában a korrupciós kockázatokra.


Idegen ügynökök idehaza

A Magyar Helsinki Bizottság forrásainak negyedét-harmadát a Soros-alapítványoktól kapja, ezenkívül az Európai Bizottságtól, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától és a brit székhelyű Oak Alapítványtól érkezik támogatás.

Ha a Soros-dotációk elmaradnának, akkor megszűnne vagy összezsugorodna emberi jogi tanácsadó programjuk. Márpedig évente 1-2 ezer ügyben adnak tanácsot, ezenkívül 50-60 esetben látnak el jogi képviseletet. A Soros-pénzek tették lehetővé, hogy foglalkozhassanak a hivatali eljárásban elkövetett bántalmazásokkal vagy a szabálysértési rendszerrel. „Az EU-n belül nem látom jogilag kivitelezhetőnek, hogy megszűnjenek a Soros-támogatások, a vegzálás azonban vélhetőleg folytatódni fog” – mondja Kádár András Kristóf. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arra emlékeztet, hogy a Norvég Civil Alap körül egy év után zárultak le a hatósági vizsgálatok, nyomozások, és ugyan semmi jogelleneset nem találtak a hatóságok, ám azt elérték, hogy az érintettek jó hírneve sérüljön, és a szervezetek erőforrásait is elvonták az érdemi tevékenységtől – ez is az ellehetetlenítés egyik formája. „A kormány valószínűleg a kommunikációban is folytatni fogja a támadást a civilek ellen, az idegen ügynök, a nemzetbiztonsági veszedelem kifejezések mentén” – véli Kádár.


Éket vernek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nem fogad el közpénzt, ennek ellenére hiszi, hogy a civil szervezeteknek is átláthatóan és törvényesen kell működniük – erre való például a közhasznúsági beszámoló. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója szerint az állami ellehetetlenítés egyik formája az adminisztratív terhek növelése: ez a kisebb szervezeteket megbéníthatja, illetve akadályozhatja újak létrejöttét.

A másik formája a támogatások megvonása lehet. A TASZ bevételeinek komoly részét a Soros-alapítványoktól érkező támogatások adják, ha ezek hirtelen elapadnának, csökkenteni kéne a szervezet méretét. A jogvédő munka nem szűnne meg, de például kevesebb újságírónak tudnának segíteni közérdekű adatok igénylésében, így nehezebbé válna a kormányzati korrupció leleplezése.

A TASZ összbevételének nagyjából 90 százaléka érkezik külföldről – tavaly ezek nagyobb része az Open Society Foundationshöz volt köthető. Kapronczay szerint tudatos kommunikációs fogás a kormány részéről, hogy úgy állítja be ezeket a támogatásokat, mintha külföldi érdekeket szolgálnának. Ugyanakkor fontosnak tartja a TASZ hitelessége és társadalmi beágyazottsága szempontjából, hogy minél több magyar magánadományozót és céget tudhasson a szervezet támogatói között.

,,A legnagyobb veszély, hogy a kormány negatív hadjárata eltántorítja majd az embereket a civil jogvédőktől, éket ver a társadalom és azon civil szervezetek közé, amik segíthetnek a jogsértések visszaszorításában” – teszi hozzá az ügyvezető.


Soros-támogatások 2015-ben
- Energiaklub: 100 ezer dollár (29,5 millió forint) – a szervezet többek között a mintegy 4 ezermilliárdos paksi bővítéssel foglalkozik
- Transparency International Magyarország Alapítvány: 120 ezer dollár (35 millió 400 ezer)
- Autonómia Alapítvány: 175 ezer dollár (51 millió 625 ezer forint) – A társaság a kirekesztett csoportok integrációján (például romák) integrációján dolgozik
- Political Capital: 200 ezer dollár (59 millió forint) – A szervezet kisebbség- és szélsőségkutatással foglalkozik, illetve a választási rendszerrel
- Magyar Helsinki Bizottság: 825 ezer dollár (243 millió 375 ezer forint)
- TASZ: 802 ezer dollár (236 millió 590 ezer forint)


Soros egyeteme

A Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) az USA és Magyarország működési engedélyével és akkreditációjával rendelkező, Soros György által alapított nemzetközi egyetem. 1991 óta működik. Az üzletember azért hozta létre, hogy a volt Szovjetunió országainak diákjait képezze, és kutatásokkal segítse a térség átalakulását és „felzárkóztatását” a nyílt társadalmak közé.
Az egyetem tanárai és diákjai a világ száz országából érkeznek, a végzettek között több miniszter, nagykövet, egyetemi tanár, tudós, emberjogi aktivista van. Több jel mutat arra, hogy a kormányzat próbál keresztbe tenni a CEU-nak. Ugyanakkor magán oktatási intézményt, mint amilyen például a CEU is, bezárni, ellehetetleníteni igen nehéz, elvileg persze lehetséges, de gyakorlatilag nehezebb, mint a Mercedest rávenni, hogy szerelje le gyártósorait, mondta név nélkül egy felsőoktatási szakértő.
Kellemetlenkedni lehet, például tovább bonyolítani az adminisztrációt, korlátozni az intézmény pályázati részvételeit, és így tovább.
Ahhoz, hogy Magyarországon működhessen egy külföldi tulajdonú oktatási intézmény, előbb akkreditálni kell, majd működési engedélyt szerezni az Oktatási Hivataltól. Ha sikerült, akkor nagyon nehéz törölni az engedélyt – nem beszélve a várható negatív külföldi visszhangokról. Amit esetleg számon lehetne kérni a CEU-n a felsőoktatási törvényre hivatkozva, hogy nincs alapképzése, csak mester. Ám időközben megalakult a hasonló struktúrájú Andrássy Egyetem, amelyiknek szintén csak mesterképzései vannak, azaz nem a CEU az egyetlen ilyen típusú intézmény.


Alapítványi bors a kormány orra alá

Soros Györgyhöz köthető a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) és az Open Society Institute (OSI). Ezek a világ száz országában olyan civil szervezetek munkáit támogatják csaknem 30 éve, amelyek fontos emberjogi kérdésekkel és az állam átlátható működésével foglalkoznak.
Így például segítik az emberi jogok, a szólásszabadság érvényesülését, támogatják a menekülteket, a kisebbségeket, küzdenek az egészségügyi ellátásokhoz és az oktatáshoz való hozzáférésért. E feladatok többsége állami teendő lenne, ám Magyarországon különböző civil szervezetek látják el – például a Soros-alapítványok segítségével.


- A nyílt társadalmak válságban vannak, mert a demokratikusan választott vezetők nem tudtak megfelelni a választók jogos elvárásainak, akik ezért kiábrándultak a demokráciából és a kapitalizmusból. Így a diktatórikus hatalmak, maffiaállamok élik fénykorukat.
„Az USA-ban is egy szélhámos, leendő diktátor az új elnök”, írta Soros, aki aggódik az Európai Unió jövője miatt is. Ugyanis „az egyre inkább Vlagyimir Putyin befolyása alá kerül”, fogalmazott a milliárdos filantróp 2016 végén a Project-syndicate nevű internetes oldalon.


Putyin ügynöklistája
Ha valaki közpolitikával foglalkozik, illetve egyetlen fillér állami támogatást is kap alapítványként, akkor regisztrálnia kell külföldi ügynökként – ezzel egészítették ki a „nem kormányzati szervek” működéséről szóló orosz törvényt 2012-ben. Aki pedig külföldi ügynök (eredetiben: inosztrannij agent), annak ezt a tényt minden esetben fel kell tüntetnie, ha sajtótájékoztatót tart, ha adománygyűjtést szervez, ha jogi képviseletet lát el. A hatalom célja ezzel a megbélyegzéssel, hogy ellehetetlenítse, hiteltelenítse az egyébként gyakorta állami feladatokat ellátó, illetve a rendszert kritizáló szervezeteket. Hiszen ez a billog azt jelzi: egy idegen hatalmat szolgálnak „Szent Oroszország” ellenében. Nem csoda, hogy egyetlen civil szervezet sem akart önként külföldi ügynökként regisztrálni, így az igazságügyi minisztérium vette automatikusan lajstromba a szervezeteket. Végül a mintegy 500, társadalmi felelősségvállalással működő civil szervezet harmadát rákényszerítették a listára – és több tucat meg is szűnt. Ugyanis az emberi jogokért, az állampolgári tudatosságért küzdő szervezeteket komoly és költséges adminisztratív eljárásokra kötelezi. És erre a listára bárki rákerülhet, még akkor is, ha formálisan nem is foglalkozik közpolitikával. Így landolt a felsorolásban egy olyan társaság, ami egy orosz kisvárosban menedzselte a tűcsereprogramot. Ugyanis az, hogy elismeri, vannak drogosok, és segít is nekik, a hatalom számára azt jelzi: szembe megy a hivatalos egészségügyi politikával, azaz kritizál. 



A civil vagyonnyilatkozatról

„Ha ez valóban hatályba lép, amire nem számítok, akkor ezt nehéz lenne máshogy értelmezni, mint megfélemlítésként.”
Martin József Péter,
Transparency International



„A civil szervezetek vezetői nem gyakorolnak közhatalmat, nem hoznak olyan közhatalmi döntéseket, amelyek indokolttá tennék a vagyonnyilatkozati kötelezettséget, de ha bevezetik, eleget teszünk ennek is. Ha a kormány fontosnak tartja az átláthatóságot, célszerűbb lenne a politikusférjek és -feleségek nyilatkozatainak nyilvánossá tételével kezdeni. Az ilyen kezdeményezések azt sugallják, hogy a civil szervezeteknek van vaj a fülük mögött.”
Kádár András Kristóf,
a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke


„Nagy hazai és nemzetközi felháborodás kísérné, ha jogszabály kényszerítené a civil szervezetek vezetőit vagyonnyilatkozat tételére, pláne, hogy a magyar politikusokra nem jellemző, hogy szigorúan betartanák e kötelezettségüket. Nehéz lenne megindokolni, hogy például az én vagyoni helyzetem mennyiben tartozik a közre, de még az is lehet, hogy én lennék az első, aki nyilvánossá tenné a vagyonnyilatkozatát.”
Kapronczay Stefánia,
a TASZ ügyvezető igazgatója

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!