Gárdos Péter filmrendező 2010-ben szülei nem mindennapi szerelmi történetét írta meg könyvben. Mindketten Svédországban próbáltak kigyógyulni a koncentrációs táborok fizikai és lelki traumájából, és közben egymásra találtak. A történetet azóta már sokan ismerik: a levelezésből szerelem és túlélés lett, Gárdos Péter pedig édesapja halála után bukkant az egykori szerelmes levelekre. A Hajnali láznak akkor sem túl pozitív, sem túl hangos kritikai utóélete nem volt.

Most, öt évvel később nem lehet úgy kinyitni újságot, rádiót, tévét, hogy ne esne szó benne a könyv és a film közelgő világsikeréről. Vajon mi történt időközben, amitől hirtelen siker lett egy korábban legfeljebb „érdekesnek” és „minimalizmusra törekvő szép, szerelmes történetnek” nevezett könyvből?

„Halmos Ádám, a Libri igazgatója, amikor már az édesapja is arról mesélt neki, hogy a rádióban hallott a Hajnali lázról egy beszélgetést, elolvasta – és beleszeretett – meséli Gárdos Péter. – Felhívott, hogy ő bizony világsikert lát a könyvben, akarnám-e én ezt? Mondtam neki, hát ki az a hülye, aki nem akarja?”

117 kiadónak küldték el az ajánlatot. Azért épp ennyinek, mert a valóságban is a főhős, Miklós ennyi ismeretlen lánynak küld levelet, mikor elhatározza, hogy szerelmes lesz. „24 ország csapott le a történetre Amerikától Ausztráliáig” – mondja Gárdos. Ma már 30 kiadó szerezte meg a jogokat. Közülük nem egy az év legfontosabb kiadványának tartja a Hajnali lázat, és így is reklámozza. A németek például több várost érintő felolvasó körutat szerveztek a szerzőnek, és hamarosan 100 ezer példányban adják ki művét.

A siker egyébként nem a semmiből jött: a kiadó magyar viszonylatban különösen sokat dolgozik szerzői külföldi eladásán. Kiépítették az ehhez szükséges nemzetközi kapcsolatrendszert – magyarázta Halmos Ádám. „Abból, hogy hogyan lehet sikerre vinni egy-egy nagy nyelv óriási piacán a könyveket, nagyon sokat lehet tanulni” – tette hozzá.

A sikerért Gárdos is mindent megtett. A könyvből forgatókönyv, abból pedig film készült. Számtalan, de – saját elmondása szerint – mindannyiszor vállalható kompromisszummal („a Filmalap kérésére hétszer írtuk át a könyvet”), nehezen kezelhető koprodukciós partnerekkel elkészült a film, és decemberben a mozikba kerül. „Az ember megedződik. Az első nagyfilmem, az Uramisten előtt hat évig írtunk könyveket a Hunniának, mindig visszadobták. Volt olyan könyvünk, amelynek 32 változata készült el. Ehhez képest az izraeli partnernek volt olyan feltétele, hogy Jeruzsálemben legyen néhány jelenet, ami meg sem rendített – egy olyan történetben, amely Svédországban játszódik ’45–46-ban.” Persze ez is üzlet. Az alkotók remélik, hogy azokban az országokban, ahol megvették a könyvet, forgalmazni fogják a filmet is. „Amerikai ügynökségek jelezték, hogy szívesen megcsinálnák az eredeti film remake-jét, vagyis újraforgatnák saját szereplőkkel. Anélkül, hogy az eredeti filmből egyetlen kockát is láttak volna. Egyelőre ötvennégy ajánlatunk és megkeresésünk van. Olyan ez, mint az álom” – lelkesedik Gárdos.

Ráadásul végre egy kifizetődő álom.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!