A „kapunyitási” pánik és a létfenntartás egyértelműen megbetegíthet – ezek okozzák most már bizonyítottan a legtöbb stresszt. Szemben a korábbi feltételezésekkel: nem a feladatokkal elhalmozott topmenedzser, hanem a napi megélhetéssel küzdő háziasszony idegeskedik a legtöbbet.
A most elkészült első hazai stressztérképből jól látszik: minél közelebb vagyunk a nyugati határhoz, minél érezhetőbb a gazdasági jólét, annál kevesebbet idegeskedünk és annál jobban is viseljük a stresszt. A Károli Gáspár Református Egyetem pszichológusai által kidolgozott stressztesztet a Life.hu segítségével több mint 90 ezren töltötték ki, és kiderült: a vasiak szinte alig-alig idegeskednek, míg a szabolcsiak „szétrágják” magukat. Lelkünk pontosan tükrözi a statisztikákat: nemcsak anyagi szempontból mind több a leszakadó, a létbizonytalanságban élő, de folyamatosan nő az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt is. Vagyis nem a beláthatatlan munkatenger, sokkal inkább a munkanélküli lét okoz stresszt, így nem is a túlhajszolt budapesti cégvezető, hanem a munkanélküli, kisgyermekes anyuka rágja magát a legtöbbet.
Igaz, látszik az is, hogy a stressz kezelése, elviselése tanulható: a folyamatos pörgésben élő budapestiek tűrik ugyanis messze a legjobban a feszültséget, míg például a legkevesebb idegeskedéssel találkozó nyugat-dunántúliak nyugalma nem párosul azzal, hogy jól viselnék a feszültséget. Ugyanakkor az sem mindegy, hány évesek vagyunk, vagy ha dolgozunk, milyen munkakört töltünk be. A fiatalok különösen sokat aggódnak, és úgy tűnik, az 50. születésnapunk után várhatjuk csak, hogy kevésbé nézünk borúsan a jövő elé. Azt már korábban is bizonyították, hogy az Y-generáció tagjai (18–33 év közöttiek) jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idősebb korosztály tagjai, hiszen az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehezen megélhető kihívások elé állítja a fiatalokat.
„A »kapunyitási« pánik sokkolja a fiatalokat, náluk a legnagyobb a szorongás, a félelem és a folyamatos bizonyítási vágy. Kevésbé edzettek is, így ők rosszabbul is viselik az állandó feszültséget” – figyelmeztet Milanovich Dominika, a kutatásban részt vevő pszichiáter. A vizsgálat egyébként, ha összetesszük az eredményeket, egy Szabolcsban élő kisgyermekes anyukát mutat a legveszélyeztetettebbnek: vagyis ő van tele a legtöbb félelemmel a mindennapoktól és persze a jövőtől. Tehetetlenül aggódik, hiszen neki van a legkisebb mozgástere, befolyása a család létére: legkisebb esélye a munkára, a létfenntartásra. Ha viszont van munka, úgy tűnik, az sem nagyon mindegy, milyen. Más és más tűréshatárt mutatnak a különböző szakmák. „A személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. Persze látható, hogy ezeken a területeken a sikeres munkavégzés kulcstényezője lehet a hatékony stresszkezelés. Az már egy érdekes kérdés, hogy az eleve magas stressztűréssel rendelkező személyek választják-e ezeket a hivatásokat, vagy ez a képesség munka közben erősödik-e fel” – mondja a pszichiáter. A stresszt nehezebben viselik és többet aggódnak a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkát végzők, az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások. Vagyis e téren is bebizonyosodott: a bizonytalan életkörülmények jelentősen növelik a mindennapi stressz és aggodalom mértékét.
A reprezentatív minta elemzése szerint a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre, viszont a nők hajlamosabbak beszélni a problémáikról, orvoshoz fordulni, szakemberek segítségét igénybe venni. „A magyar nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de többet is aggodalmaskodnak náluk. Mindössze 11 százalékuk jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelkiállapotukra egyaránt” – folytatja a szakember, aki szerint egyértelműen érzékelhető: egyre többen szenvednek a stressz okozta belső feszültségtől. Erre utal legalábbis, hogy folyamatosan nő a kereslet a különböző magnéziumkészítmények iránt, melyek forgalma az elmúlt évben 22 százalékkal, az idei év első negyedévében pedig további 27 százalékkal emelkedett a tavalyi év első negyedévéhez képest. „A tartós stressz negatív hatásai pedig közismertek, az egyszerűbb gyomorpanaszoktól, alvászavaroktól kezdve olyan súlyos betegségeket is összefüggésbe hoztak, mint a gyomorfekély, az ideg-összeroppanás, de növeli az agyvérzés és a szívroham kockázatát is, vagy akár daganatos megbetegedések melegágya is lehet” – vázolja a következményeket a pszichiáter.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!