A drónok, más néven pilóta nélküli légi járművek az elmúlt években jöttek divatba. Ma már akár 5-10 ezer forintért is vásárolhatunk ilyen kütyüt, de a komoly darabokért milliókat sem sajnálnak a tulajdonosok. De mire jók a drónok, és főleg: mire lehetnek jók a jövőben?

 
Illusztráció - Shutterstock

Abban az évben, amikor éppen az osztrákokkal és a muszkával küzdöttünk a szabadságunkért, Ferenc József bevetette az első – ismert – drónt. A bombával telt léggömböt nem a magyar huszárok ellen küldték, hanem Velencébe, de ott is nagyot szólt. Ez persze csak nagy jóakarattal nevezhető a mai drónok elődjének.

Azokra még jó ötven évet kell várni: az első drónkísérletek az 1900-as évek első felére tehetők. A legelső pilóta nélküli – ahogy nevezték – torpedót az amerikai Dayton-Wright Company készítette, és az I. világháború csataterein vetették be. Ez inkább volt szárnyas bomba, mint repülőgép; nem kellett hozzá pilóta, és csak a több kilométerre lévő ellenség felett robbant fel.

A pilóta nélküli repülőgép csak sok évvel később, 1995-ben lett a legkeresettebb harci eszközök egyike. Ezt is az amerikaiaknak köszönheti a világ: a Predator MQ–1-et eredetileg légi felderítésre tervezték, de rájöttek, miért ne vihetne magával akár rakétát is? A Hellfire típusú páncéltörővel felszerelt, távolról irányítható drónokat bevetették Bosznia, Irak, Afganisztán, Koszovó és Jemen felett is. Ma már nemcsak a hadsereg, hanem a különféle titkosszolgálatok is előszeretettel használják felderítésre, távoli célpontok kiiktatására.

A drónnal angol rendőrök találtak már lopott autót, az amerikai határőrség a mexikói határ nagy részét pedig ugyancsak drónokkal felügyeli. A fukusimai tragédia után a japán kutatók drónokat küldtek a szerencsétlenül járt erőmű fölé. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a WWF az orvvadászokat figyeli a magasból. Idehaza pedig a 2013-as nagy dunai árvíz idején a honvédség drónja figyelte a gátak állapotát.


Hoz-visz, lepakol

Bár a drónokat alapvetően a hadsereg fejlesztgeti, tökéletesíti, a nagy pénz mégis civil felhasználásban van. Vagy inkább lesz. Mivel a modern pilóta nélküli eszközök képesek önállóan több száz vagy akár ezer kilométert is megtenni egyetlen töltéssel, ma már nem lehetetlen eljuttatni egy csomagot Dél-Amerika dzsungeleinek közepébe, a sivatagba vagy akár az Atlanti-óceán kis szigetére.

Egyelőre azonban csak tesztelik ezeket az alkalmazásokat, tekintettel a nem kis kockázatokra. Az amerikai Wal-Mart, az Amazon, a német és a svájci posta is olyan gépeket próbál ki, amelyek kiválthatják a futárokat és a postásokat. A Flirtey nevű vállalkozás drónja pedig idén tavasszal az első kísérleti házhoz szállítást – mint csomagküldő – is végrehajtotta Nevadában.

Egy erdélyi magyar vállalkozó, a csiki sör tulajdonosa, Lénárd András lehet az egyik úttörő a régióban, már ami a drónos szállítást illeti. Lénárd tavaly hozott létre egy drónfejlesztéssel foglalkozó céget. Multikopterük nemrég rekordot döntött azzal, hogy két órát töltött a levegőben egyetlen töltéssel, és most azt tervezik, ezzel szállítják házhoz a sört Székelyföldön.


Repülgetünk, repülgetünk?

Ha valami nagyon jól kezd menni, azt feltétlenül szabályozni kell. Így van a világ a drónokkal is. A pilóta nélküli repülők nemcsak akkor lehetnek veszélyesek, ha bomba van rajtuk. „A drón, bár sokszor játéknak látszik, nem az – mondja a Vasárnapi Híreknek Tuzson Gergely, a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke. – Ma már bárki repülhet: vesz egy kis kvadrokoptert (négyrotoros repülőeszköz), és repteti. A baj csak akkor van, ha elromlik a GPS vagy a motor. A használók többségének fogalma sincs, mi a teendő ilyen esetben.”

Márpedig a drónok potyognak. És nemcsak az lehet veszélyes, ha járókelőre vagy autópályára esik: a levegőben is kialakulhatnak nehéz helyzetek. (Az amerikai légügyi hatóságnak egyre több drónt jelentenek be a pilóták. S bár a veszélyt nem kell eltúlozni – 767 észlelés közül csak tíznél kell kitérő manővert tenniük a pilótáknak –, mindenképpen szükség van a szabályozásra.)

Nem véletlen, hogy a drónos szállításokat is lakatlan, vagy nagyon gyéren lakott területek felett végzik. Nemrég nagy botrány volt belőle, amikor a 444.hu stábja videoriportot forgatott Felcsúton, drónfelvételeket is készített a Puskás Aréna felett. A rendőrök elkobozták a drónt, mondván, nem volt engedélyük a repülésre.

„Idehaza egyetlen esetről tudunk, amikor vezető nélküli repülő okozott súlyos balesetet: 2006-ban Őcsényben egy modellrepülő zuhant a nézők közé, ketten meghaltak” – mondja Tuzson Gergely, aki várja már a szabályozás finomítását. Jelenleg az a helyzet, hogy az 1995-ös légügyi törvény értelmében minden pilóta nélküli repülő eszközt csak külön engedéllyel lehetne reptetni, ami életszerűtlennek tűnik. Különösen, hogy egy-egy ilyen engedélyre három hetet kell várni. Ide tartoznak a 10-20 dekás, kis játékszerek is, és a jogalkotó nem tesz különbséget légtér és légtér között. Vagyis elvben, ha valaki a saját kertjében szeretné kipróbálni a drónját, ahhoz is hatósági engedély szükséges – bár ezt a legritkább esetben kérik meg.

Sok amatőr fotós vásárol és reptet drónt, ezek az eszközök kiválóan alkalmasak a légi fotózásra. Az Európai Unióban a jelenlegi szabályozás szerint minden 150 kilónál nagyobb légi eszköz engedélyköteles, az az alattiak repülését a tagállamok szabályozzák. „Az új, korszerű magyar szabályozás talán jövő év első felében várható – mondja a drónszakember. – A tervezet már elkészült, jelenleg a közigazgatási egyeztetések zajlanak. Remélhetőleg a jogszabályban el fogják különíteni az 1–3 kg közötti, hobbicélú, nem lakott terület felett repülő és kamerával nem rendelkező repülőket. Ezeknek a gépeknek kicsi ugyanis az úgynevezett légügyi kockázata” – mondja Tuzson Gergely.


2 millió
magánkézben lévő drón repült tavaly az Amerikai Egyesült Államokban

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!