Ki vezet a végén? - Tusk lesz Európa elnöke

Donald Tusk lengyel kormányfő lesz Európa elnöke. Lapzártánk időpontjában eldőlni látszik: Donald Tusk lengyel miniszterelnök lesz az Európai Tanács (EiT) elnöke, vagyis az Európai Unió afféle államfője. Pedig szombaton délután még úgy tűnt, az EU állam- és kormányfőinek esti díszvacsoráján már a desszert is elfogy, mire konszenzusra jutnak az EiT vezetőjének, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről. A színfalak mögötti egyeztetések során megint csak az derült ki: az lesz a befutó, akit Angela Merkel német kancellár támogat. Merkel pedig egyértelműen Tusk mellett tette le a voksát, állítólag személyesen győzködte a sokáig húzódozó kormányfőt, fogadja el a posztot. Bár Tusk nyelvtudásával vannak problémák, és távozása a lengyel belpolitikából bizonytalanságot okozhat hazájában, magyar szempontból még akkor is előnyös a kinevezése, ha az elmúlt időben több kérdésben élesen szembekerült Orbán Viktorral. Tuskkal párban futott a jelöltségi versenyben az európai kül- és biztonsági ügyek felelősének tisztjéért Federica Mogherini olasz külügyminiszter asszony. A két politikus nem feltétlenül a legjobb választás – állítják az unió belső ügyeit ismerő szakértők –, de valószínűleg a legjobb lehetőség.

A 28 uniós ország képviselői szombaton délután úgy ültek le tárgyalni Brüsszelben, hogy informálisan előre kilőtték az egyetlen ellenjelöltet, Helle Thorning-Schmidt dán kormányfőt. A mérsékelt jobboldali liberális Tusk neve nem most került elő a kalapból. Az unió vezetői hónapok óta győzködik, hogy vállalja el a feladatot.

Tusk ellen szólt, hogy ő maga többször mondott nemet a felkérésre, ráadásul gyengén beszél angolul és alig franciául. Európa erős embere, Angela Merkel viszont benne látja Van Rompuy utódját, és az ő szava sokat nyom a latban. Tusk mögött időközben felsorakozott több befolyásos kormányfő, köztük Cameron brit miniszterelnök is.

A baloldali Federica Mogherininek több ellenfele is akadt, Az olasz diplomácia vezetőjével szemben többen a lengyel Radek Sikorskit, az unió külső segélyekért felelős biztosát, a bolgár Kristalina Georgievát és Frans Timmermans dán külügyminisztert javasolták.

Az olasz külügyminiszter asszonynak viszonylagos tapasztalatlansága mellett elsősorban a balti államok és Lengyelország vezetői azt vetették a szemére, hogy túlságosan puha álláspontot képvisel Oroszországgal szemben az ukrán válság kapcsán.

Ebből a szempontból Georgieva lehetett volna az ideális befutó, ám ha Tusk vállalja és megszavazzák, akkor Kelet-Európa már megkap egy fontos posztot, kettőre pedig biztosan nem számíthat. Ráadásul az ukrán válság fokozódása nyomán az olasz kormány, benne a külügyminiszter is a keményebb álláspont támogatója lett az elmúlt hetekben.

A Tusk–Mogherini párossal az EU több legyet üthet egy csapásra. Egyrészt az „egy férfi és egy nő” párosítással kifogja a szelet azok vitorlájából, akik a nőket hiányolják az unió csúcsvezetői posztjain.

Ráadásul ezt a posztot Mogherini előtt is egy asszony, a brit Catherine Ashton töltötte be. Megmarad a kelet-nyugati és a bal-jobb egyensúly is. Egyedül a liberálisok hőzönghetnek egy kicsit, de ők egyedül valószínűleg kevesen lennének ahhoz, hogy megtorpedózzák a két politikus kinevezését.

Magyar szempontból Donald Tusk személye annyiban érdekes, hogy a lengyel kormányfő volt az, aki májusban figyelmeztette Orbán Viktort, aki az ukrán válsággal kapcsolatban autonómiát követelt a kárpátaljai magyaroknak. Donald Tusk erre azt mondta, hogy a mostani válságban sorrendet kell tudni állítani. Az első az orosz agresszió megfékezése kell hogy legyen, és csak ezután lehet idő az ukrán demokrácia istápolására.

Orbán Viktor ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a magyar kormány támogatja-e a Tusk–Mogherini páros kinevezését, úgy reagált: az ésszerű megoldások híve, és ez ésszerű megoldásnak tűnik. Mint fogalmazott, régóta dolgoznak azon, hogy a visegrádi országcsoport kellő elismerést kapjon.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!