A tavalyinál kétezerrel többen kezdhetik meg szeptemberben a felsőoktatási tanulmányaikat, úgy tűnik, a kormányzat felismerte, hogy az ország hosszú távon nem járhat jól a diplomások számának csökkenésével. Ugyanakkor az államilag finanszírozott helyek alakításával kedvük szerint terelik a diákokat bizonyos képzések felé, akiknek egyre nagyobb csábítóerő a külföldi továbbtanulás.
Idén a tavalyinál 2000-rel több diák örülhetett a keddi ponthatárhirdetésnél, ennyivel tanulhatnak többen a magyar felsőoktatásban, mint 2015-ben. A 111 219 jelentkezőből felvett 74 652 hallgatóból 57 111-en állami ösztöndíjas képzésben fognak tanulni, vagyis nem kell fizetniük, ha aláírják a röghöz kötő hallgatói szerződést. Palkovics László államtitkár büszkén jelentette szerdai sajtótájékoztatóján: törekvéseiket az elmúlt két év visszaigazolta, ezt mutatja szerintük, hogy a harmadik legnépesebb képzés a pedagógusi, az alapképzésben jelentkezők 12,8 százalékát ide vették fel. Mesterképzésben már első a pedagógusoktatás, 20,9 százalékkal. Összességében az alap- és osztatlan képzésben a gazdaságtudományi és a műszaki terület vezet, de jól teljesít az informatika és az orvosés egészségtudomány is. Palkovics azt is elismerte, hogy agrárterületen nem sikerült növekedést elérniük, de a természettudományos képzésekben is csak enyhe a növekedés.
A Felvi adataiból ugyanakkor kiderül, valójában nem arról van szó, hogy a fiataloknak egy csapásra megjött a kedve azokhoz a szakmákhoz, amelyeket a kormány, illetve az Orbán Viktornak oktatási tanácsokat osztogató iparkamara-elnök Parragh László kívánatosnak tart. Az oktatási kormányzat az államilag finanszírozott helyek elosztásával tereli a diákokat bizonyos képzések felé, különösen a műszaki és informatikai irányokba, a népszerű szakokon (jog, kommunikáció, társadalomtudományok) viszont alig van támogatott hely. Vagyis nem arról van szó, hogy ezeknek a szakoknak a népszerűsége nőne, egyszerűen ezeket a képzéseket engedhetik meg maguknak a diákok.
A pedagógus képzésekre járók számának növekedése annak is köszönhető, hogy az állam a tanulmányok finanszírozásán túl is mélyen a zsebébe nyúl, hogy biztosítsa a tanárutánpótlást. Az osztatlan tanárképzésben részt vevők pályázhatnak a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra, amely havonta 25–75 ezer forintos támogatást nyújt, amennyiben a diák vállalja, hogy a folyósítással megegyező időtartamig főállású tanárként dolgozik majd. A két évvel ezelőtt létrehozott ösztöndíjat ugyanakkor az azonos nevű iskolafenntartóhoz hasonlóan botrányok kísérik – az utalás ugyanis tavaly többször csúszott, nehéz helyzetbe hozva ezzel a havi összegre nagyban támaszkodó leendő tanárokat.
A közoktatási botrányok árnyékában szépen csendben a kormányzat átalakította a felsőoktatás szerkezetét, és az idei felvételiből már az látszik: az alkalmazott tudományok egyetemeivé átnevezett, illetve átalakított korábbi főiskolák nyertesei lehetnek a kormányzat intézkedéseinek. Még akkor is, ha egyelőre keveset tudni arról, hogy pontosan mi változik a korábban forrás- és diákhiánnyal küzdő intézményekben.
Most úgy tűnik, hogy idén a nevek megváltoztatása is elég volt ahhoz, hogy több diákot vonzzanak a vidéki intézmények: míg a felsőoktatásba felvételizők száma összességében csak 5 százalékkal nőtt, a HVG gyűjtése szerint az „előléptetett” Dunaújvárosi Egyetemre 27, Nyíregyházára 15, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 11 százalékkal jelentkeztek többen, de minden felminősített és átalakított intézmény nyert az ügyleten. Az intézmények vezetői azonban attól tartanak, hogy a felívelés csupán ideiglenes, és az egyetemmé válás körül csapott hírverésnek köszönhető.
Látszat szerint idén a korosztályok létszámának folyamatos csökkenése és a diploma hasznát rendre kétségbe vonó kormányzati kommunikáció ellenére sikerült növelni a felsőoktatásban tanulók létszámát, ami minden szakértői vélemény szerint jót tesz a magyar gazdaságnak, de az igazsághoz hozzátartozik: a felvételizők száma 2009–2010-ben jóval magasabb volt. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a most felvett diákok mind elkezdik a tanulmányaikat szeptemberben. Vagy legalábbis nem biztos, hogy Magyarországon. Azt ugyanis nem tudni, hogy közülük hányan vannak, akik külföldre is jelentkeztek, a magyar felvételi pedig csak biztosíték volt számukra.
Éppen ezért nagy meglepetés érheti a magyar egyetemeket, mikor a félév elején nem sikerül feltölteniük a szakjaikat, a felvett tanulók egy része ugyanis egyszerűen „eltűnik”. Ez pedig a magas pontszámokat igénylő népszerű szakokon lehet probléma, hiszen éppen a legjobban teljesítő diákok számára jelentenek alternatívát a külföldi intézmények. Bár pontos adatok kevés országból vannak, az Eurostat által közölt statisztikai adatok szerint külföldi országok BA- és MA-képzésén 2013-ban közel 7000, 2014-ben pedig nagyjából 6500 magyar diák vett részt – ezeket csupán irányadónak tekinthetjük. Az elit gimnáziumokból érkező beszámolók szerint a magyar felsőoktatásnak a következő években nem csak a csökkenő diákszám jelent majd problémát, a hazai konkurencia mellett fel kell venniük a versenyt az angol, német és osztrák intézményekkel is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
