Az új év újabb adókat hozott, ezek közül legjelentősebb az összes banki tranzakciót sújtó tranzakciós illeték. Milyen változást hoz ez az életünkben és hogyan védekezhetünk ellene?
A tranzakciós illeték 0,2 százalékkal terhel minden banki tranzakciót, beleértve az utalást és a bankkártyás vásárlást is, kivéve a készpénzfelvételt és a valutaváltást, ahol 0,3 százalék a fizetendő adó. Kivételt csak az adott bankban lévő, szintén a saját nevünkön lévő számlára való átvezetés jelent. Az új adónem neve megtévesztő, hiszen illetéknek csak akkor nevezhetnénk, ha valamilyen állami viszontszolgáltatást kapnánk érte cserébe, itt azonban ilyenről szó sincs. Ez az új teher egy egyszerű, fogyasztást sújtó adófajta, a szemérmes elnevezés ellenére is.
Az adó címzettjei elméletileg a bankok, de mostanra kiderült, hogy nagyítóval kell keresni az olyan bankot, amelyik nem terhelte át teljes mértékben az adót az ügyfelekre. Ennek legegyszerűbb módja, hogy az eddigi költségeket megemelték 0,2-0,3 százalékkal. Ezt választotta a legtöbb bank. Máshol az eddig ingyenes bankkártyáért kérnek évi 2050 forintot, vagy ha eddig is fizettünk a kártyáért, idéntől egy-két ezer forinttal még többet fizetünk. Az ingyenes készpénzfelvételnek is búcsút mondhatunk a legtöbb esetben.
Az adó közvetlen hatása a magánemberek számára nem túl jelentős, hiszen ha egy kétszázezres fizetés felét felvesszük készpénzben, a másik felét elköltjük kártyával, vagy utalásokra, akkor idéntől havi 500 forinttal nőnek a banki kiadásaink. Ez éves szinten 6000 forint többletterhet jelent. Az adó az akciós bankbetétek utáni kamatvadászatnak is véget vet, mert egy három hónapos akciós betét 2 százalékkal magasabb kamatát szinte teljes mértékben felemészti az oda-vissza utalást terhelő adó.
A kormány 360 milliárd forint bevételt vár az új adónemtől, ebből is látható, hogy az új adó legnagyobb vesztesei a nagy számlaforgalmat bonyolító cégek lesznek. Már egy közepes méretűnek számító, évi 500 milliós forgalommal rendelkező cég is akár egymillió forintot is kifizethet pluszban az adó miatt. Ezért várhatóan ezt a kiadásukat beépítik majd az árakba, így a tranzakciós illeték komoly inflációgerjesztő hatással lehet a gazdaságra. Ha egy importőr behoz egy árut, az utalásnál fizeti az adót. A tőle vásárló nagykereskedő, majd a kiskereskedő is újra kifizeti az adót ugyanarra a termékre, így összességében a cégek utalásai miatt akár fél százalékkal is nőhet az adott termék ára.
A tranzakciós adóval már több fejlődő ország kísérletezett Ázsiában és Latin- Amerikában, a legtöbb helyen súlyos kudarcot vallott az ilyen típusú adóztatás, ezért egy-két éven belül meg is szabadultak tőle. Több nemzetközi felmérés kimutatta, hogy egy 0,2 százalékos adómérték esetén egy év alatt 9 százalékkal csökkent az adóztatható banki forgalom, míg egy 0,3 százalékos adómérték esetén már 30 százalékos zuhanás volt az adóbevételekben egyetlen év alatt. Ennek oka, hogy a cégek külföldre menekítették a számlaforgalmukat, illetve az egész társadalom a készpénzt kezdte el preferálni az utalás és a kártyás vásárlások helyett. Amennyiben erre a kormány az ígéretéhez hűen a tranzakciós adó emelésével reagál, azzal csak azt éri el, hogy a folyamat még jobban fel fog gyorsulni.
De mit tehet a polgár, hogy ne fizessen feleslegesen? Magánemberként részesítse előnyben a készpénzt, amennyiben teheti, kérje így a fizetését, vagy a nyugdíját. A bankbetéteknél csak éves lekötést válasszon, hogy ne kelljen felesleges utalnia a bankok között az akciók miatt.
(A szerző a kiszamolo.hu blog létrehozója.)
a kiszamolo.hu blog
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!