Harmadik napja százezres nagyságrendben tüntetnek Románia városaiban a „korrupció legalizálása” ellen (lapzártánk után, péntek este ismét hatalmas tüntetés volt, a hétvégén is folytatást ígérnek - a szerk.). A kormány szerint a tüntetőket megvezeti az ellenzék, a külföldi bírálók pedig alulinformáltak. A kabinet nem vonja vissza a Btk.-t enyhítő, vitatott rendeletét.
Túlzsúfoltak a börtönök, ezért sürgősen el kell fogadni egy közkegyelmi törvényt. Két hete még ezzel magyarázta a hónap elején beiktatott Grindeanu-kormány azt a két jogszabálytervezetet, amelyről sajtóértesülés útján szerzett tudomást a román közvélemény.
A másik törvénymódosítás a hivatali visszaélés tényállását változtatja meg a büntető törvénykönyvben (Btk.), méghozzá drasztikusan. Eszerint a 200 ezer lejnél (kb. 14 millió forint) kisebb kárt okozó hivatali visszaélés nem számít bűncselekménynek, a hivatali visszaélésért kiszabható legnagyobb büntetés pedig hét évről háromra csökken, öt évre rövidítve az elévülési időt. Továbbá nem minősül hivatali visszaélésnek a „jogszabályok kidolgozása, kibocsátása és elfogadása” (vagyis, hogy bármilyen szabályt gyorsan, indoklás nélkül megváltoztathatnak – a szerk.), és hatályon kívül helyezik a hanyag kezelés bűntettét.
Az ellenzék szerint a kormány szándékait nehezen lehet félreérteni, hiszen éppen a rendelet elfogadásának napján tartották az első tárgyalást abban a perben, amelyben a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, Liviu Dragneát 108 ezer lejes kárt okozó hivatali visszaéléssel vádolják. Az intézkedést kedd este bejelentő Florin Iordache igazságügy-miniszter egyúttal közölte, hogy miközben a Btk. módosítását azonnal életbe lépő sürgősségi rendelettel elfogadta a kormány, a közkegyelemről szóló – elvileg sürgősebb – tervezetet törvényjavaslatként a parlament elé terjeszti.
Elaltatott figyelem
Még aznap több tízezren vonultak utcára Bukarestben, annak ellenére, hogy a miniszter jelentésekor jócskán elmúlt este tíz óra. Szerdán már a Belügyminisztérium hivatalos adatai szerint is körülbelül 200 ezren tüntettek országszerte – más becslések 300 ezret mondanak. Csütörtökre 200 ezerre csappant a tüntetők összlétszáma, a fővárosban előző este a békés megmozdulást – amelyre sokan a gyerekeiket is magukkal vitték – futballhuligánok zavarták meg, több órán át csatározva a kormánypalotát biztosító rohamrendőrökkel.
A kormány nemcsak a közkegyelmet használta paravánnak, a Btk. módosítása nem szerepelt a kormányülés előzetesen közzétett napirendjén sem. Az alkotmány szerint a nemzetbiztonságot és a közrendet is érintő kérdések tárgyalásakor az államfő részt vehet a kabinet ülésén, amelyet ilyenkor ő elnököl. Klaus Iohannis így akadályozhatta meg két héttel korábban a rendelet elfogadását. Az államfő éberségének elaltatását szolgálhatta az is, hogy a kormány elküldte véleményezésre a tervezetet az igazságszolgáltatás függetlensége fölött őrködni hivatott bírói tanácsnak (CSM), majd még aznap este kihirdette a román közlönyben. A bírói tanács így másnap reggel már nem egy jogszabálytervezet véleményezéséről tárgyalhatott, hanem azt vitatta meg, miként óvja meg az alkotmánybíróságon a kormány időközben hatályba lépett sürgősségi rendeletét.
Európa Bukarestre figyel
Hat nyugati ország nagykövete közös állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát a kormány keddi döntése miatt, amellyel szerintük aláaknázta Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harcában az elmúlt tíz évben elért eredményeit. A rendelet visszavonását kérte Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is.
A tisztségviselő az Európai Parlamentben felhívta a figyelmet, hogy Románia jelentős lépéseket tett a korrupció elleni harc és a független igazságszolgáltatás terén, és kár lenne „ha egy maraton utolsó száz méterén visszafordulna”. A román szociáldemokrata képviselők viszont védelmükbe vették a kormányuk rendeletét. Egyikük, Victor Boștinaru egyenesen azt bizonygatta, hogy a Btk.-módosítás elleni tüntetések valódi célja „a december 11-i parlamenti választás eredményének a megváltoztatása”. Eldőlt, hogy európai parlamenti küldöttség utazik Romániába, de minden jel szerint későn: a néppárti frakció hiába sürgette, a delegáció február 9-én érkezik Romániába, alig egy nappal azelőtt, hogy a Btk.-t módosító cikkelyek elkezdik kifejteni hatásukat.
Erkölcsi felelősség
Romániában nemcsak az utcai tüntetések méretei szokatlanok. Újdonság, hogy több akadémiai közösség testületileg tiltakozott a kormány keddi döntése ellen. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének közös állásfoglalása mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy „aggasztó űr tátong” a kormány által vállalt program és a tényleges intézkedései között. A Románia legnevesebb politológusait tömörítő bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Főiskola (SNSPA) tanárai pedig felszólították a kormányt, hogy vessen véget a jogállam intézményei és általában az emberi jogok elleni összehangolt támadásnak, és vonja vissza a közvélemény által elítélt sürgősségi rendeletet. Szerintük ez „erkölcsi és politikai kötelessége” a miniszterelnöknek. Meglátásuk szerint Románia is belépett az „illiberális államok” sorába, amelyeknek a kormánya a választóktól kapott legitimitásra hivatkozva megengedi magának, hogy lefaragjon a jogállamból.
Tiltakoztak az üzleti szféra képviselői is, pedig eddig íratlan szabály volt: nyilvánosan soha nem bírálják a kormányt.
Tiltakozó nyilatkozatot adott ki a francia–román, amerikai–román, német–román kereskedelmi kamara, valamint a külföldi beruházók tanácsa. Kritikájuk rendkívül kemény: a kormány hitelét vesztette; aláássa a jogállamot; eltér az Európai Unió alapvető értékeitől és standardjaitól.
Félrevezetés
A bírálatok ellenére a kormány hajthatatlan, főleg, mert meggyőződése, hogy nem a PSD támogatói tüntetnek az utcán. Ez derült ki elsősorban azon a csütörtök délutáni sajtóértekezleten, amelyen a tüntetések kirobbanása óta először lépett a nyilvánosság elé Sorin Grindeanu miniszterelnök és Liviu Dragnea PSD-elnök. A több mint egyórás tájékoztatón, többszöri újságírói kérdésre a kormányfő kijelentette, hogy a kabinet nem vonja vissza vitatott rendeletét. Elmondták azt is, hogy a PSD végrehajtó bizottsága egyhangú szavazattal bizalmáról biztosította Grindeanut. Sem ő, sem az igazságügy-miniszter nem mond le.
A pártelnök felhívta a figyelmet: a PSD tisztességesen nyert választásokat, a törvényeket és alkotmányt betartva, legitim módon kormányoz, ezért minden, a kormány tevékenységének aláásását célzó próbálkozást a törvényes rend elleni destabilizálásnak tekint. Dragnea szerint a jóhiszemű tüntetőket félrevezették, ha csak a tévéből tájékozódna, ő is utcára vonulna. Egyúttal cáfolta, hogy az ellene folyó büntetőpert megszüntetné a kormány döntése. Azt elismerte, hogy a hivatali visszaéléssel kapcsolatos vádat ejteni kell, de „van egy másik vádpont is”.
Az ellenzék bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, ám a kormány parlamenti többsége ugyanakkor szilárdnak tűnik. A Szociáldemokrata Párt mellett kiállt a koalíciós Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), amelynek elnöke, Călin-Popescu Tăriceanu áll a szenátus élén is. Ugyanakkor a kormánynak együttműködési megállapodása van a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel.
Az RMDSZ parlamenti frakciója csütörtökön úgy döntött, hogy nem bontja fel az egyezséget, annak ellenére, hogy nem ért egyet a kormány keddi döntésével.
Az alkotmánybíróság február 7-én dönt az államfő felterjesztéséről, amelyben Klaus Iohannis kéri annak megállapítását, hogy a Btk. módosításával a kormány a kormány az igazságszolgáltatással nyilvánvalóan alkotmányos természetű jogvitába keveredett, illetve olyan jogosítványokkal élt, amelyek az alaptörvény szerint a parlamentet illetik meg. A bírói tanács és a legfőbb ügyészség szintén alkotmányossági vizsgálatot kért, ezeket várhatóan egyszerre elemzi majd a taláros testület.
SZŐCS LEVENTE (BUKAREST)
A belső ellenállás egyelőre csekély.
Lemondott Florin Jianu, az üzleti szféra ügyeivel megbízott miniszter, azonban ő nem párttag. Mihai Chirica, Jászvásár polgármestere viszont egyben a PSD Iaşi megyei szervezetének elnöke is. Felszólította a miniszterelnököt a keddi rendelet visszavonására, és Florin Iordache igazságügy-miniszter menesztésére. Kilépett ugyanakkor a PSD-ből Ciprian Necula parlamenti képviselő, korábbi államtitkár.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!