Egyetlen kórházigazgató sem adhat felmentést, a hálapénz elfogadása mindenképp büntetőjogi kategória. Legyen az előre kialkudott, vagy utólag elfogadott paraszolvencia, vesztegetésnek minősül – Dr. Gellér Balázs professzor jogértelmezésével egészen új helyzetet teremtett az egészségügyben. A szakmai szervezetek most a kormány véleményét kérik.
A hálapénz minden esetben bűncselekménynek minősül, ez alól nincs semmilyen kivétel – ezzel az állásfoglalásával rendezte át, s helyezheti teljesen új alapokra az egészségügyben dolgozók működését dr. Gellér Balázs, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, korábban tanszékvezetője.
Egy a héten szervezett egészségjogi fórumon állt elő a jogászprofesszor véleményével, okozott is nagy felzúdulást. Nem csoda, hiszen a jelenleg hatályos jogszabályok alapján vezette le: a hálapénz elfogadása három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. – A júliusban életbe lépett új büntető törvénykönyv mondja ki világosan: aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy ennek ígéretét elfogadja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A korábbi Btk. megengedőbben fogalmazott, csak az előny kérése számított önmagában is büntetendőnek, annak elfogadása egyszerű dolgozó esetén abban az esetben volt csak büntethető, ha az érintett azt kötelességszegésért cserébe fogadta el – kezdi az értelmezést a jogász professzor. Jogértelmezése szerint most újra előállt az a jogi helyzet, ami 2001 után egyetlen évig élt, amikor szintén kriminalizálták a hálapénz intézményét. – Téves az a jogértelmezés, ami szerint ez alól felmentést ad a Munka törvénykönyve, amely szerint, ha a kórház beírta a szabályzatába, hogy el lehet fogadni hálapénzt, az ügy nem járt munkajogi konzekvenciákkal. A Munka törvénykönyve csupán egy általános lehetőséget biztosít, ami nem értelmezhető a jogellenesség kizárásának – magyarázza Gellér Balázs, aki szerint a Btk.-ban foglaltakat egyszerűen nem írhatja felül egy másik jogszabályba foglalt lehetőség, a hálapénz tehát passzív gazdasági bűncselekménynek minősül, minden formában büntetendő a jelenlegi Btk. szerint.
Megdöbbentette az állásfoglalás az egészségügy szereplőit is, alapjaiban értékeli ugyanis át a helyzetet. Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórház Szövetség korábbi elnöke és dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség vezetője is a hivatalos szervekhez fordul: az egészségügyért is felelős minisztérium és az igazságügyi tárca állásfoglalását kérik. – Mindeddig abban a tudatban végeztük a munkánkat, hogy ugyan nem kedvelt, inkább megtűrt jelenség a hálapénz, de legális. Ha viszont a professzor nagyon is logikus okfejtését vesszük alapul, akkor ma potenciálisan él 30 ezer megvesztegetett és 10 millió megvesztegető ember az országban, ez a helyzet pedig nyilván nem fenntartható – mondja a kórházigazgató. Dénes Tamás szerint is rendkívül súlyos helyzetet hozhat Gellér doktor nyilatkozata, amit, lévén a terület egyik legnagyobb tekintélye, semmi okuk kétségbe vonni. Így viszont a rezidensek által a hálapénz betiltásáért kezdeményezett népszavazásra sem lesz szükség.
Eddig egyetlen alkalommal került elő a bűncselekmény lehetősége a gyakorlatban a hálapénz kapcsán. Pár hónappal ezelőtt egy fiatal férfi nyilvánosságra hozta a Péterffy Sándor Utcai Kórház vezetésének írt panaszlevelet, mert egy sebész „megzsarolta, illetve megfenyegette”. A panaszos, aki életében először búvárkodott, szilánkosra törte a sarkát. Amikor tízezer forintot akart diszkréten átnyújtani az orvosnak, az kihívta a kórteremből, és azt mondta: „akinek van pénze vitorlázgatni, annak legyen pénze műtétre is. Ezt a pénzt nem gondolhatja komolyan, hát a két haverommal pont öt perc alatt isszuk el”. Az intézményben elindult vizsgálat során a kórház maga is kérte, hogy jelentkezzenek azok a betegek, akiket az érintett orvossal kapcsolatban hasonló sérelem ért, három panaszos jelentkezett is. Ugyan bizonyítani nem lehetett az orvos bűnösségét, a kórház vezetése azonnal felmondta a szerződését. További lépések az ügyben azóta nem történtek, az orvos most is egy szakrendelőben dolgozik.
A hálapénzzel kapcsolatban készült legutolsó felmérés szerint a teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forint volt. Bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek – nagyrészt anyagi okok miatt – egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt. Az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett kutatás szerint az elmúlt egy évben hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet elvárja tőle a paraszolvenciát. A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 ezer forintot. Őket követik a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4900 forint/alkalom) és a háziorvosok (2400 forint/alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800 forintot. Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmaduk elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni, s mindössze 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
