A műhibaperekben másfél-két év alatt készülnek el orvosi szakvélemények, miközben 30 nap a határidő. A szakértőket gyakran feleslegesen „halmozó” bírói gyakorlatnak köszönhetően pedig akár 4-6 évig is elhúzódhat sokszor teljesen egyértelmű ügyekben az ítélethozatal. A háttérben felsejlik a kettős mérce: védik az orvosi mundér becsületét.
Egy szlovák milliomosnő a vádlottja annak a pernek, amely egy 4 ember halálát okozó baleset kapcsán indult. Az egyik legtekintélyesebb műszaki szakértő összeférhetetlenségre hivatkozva visszautasította az áldozatok családjainak megkeresését, majd az alperes, Eva Rezesová megbízásából műszaki magánszakvéleményt készített. Az ügyet feltáró hvg.hu arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett szakértő egyik könyvének szerzőtársa éppen az ügyben eljáró bírónő.
Az igazságügyi szakértésben korábban is akadtak már furcsa esetek; például a Tasnádi Péter „agysorvadásáról” szóló orvosi vélemény.
Ha a hivatalos utat választjuk, egy-egy szakvéleményért alapesetben 50-150 ezer forintot kell fizetni, de senki sem garantálja, hogy ne kelljen akár éveket(!) várni az eredményre.
Magánmegrendelőként azonban szabhatunk határidőt is az alapösszeg duplájáért, de úgy tudjuk, 600-700 ezer forintért van, akitől olyan véleményt is kaphatunk, amilyenre az ügyünk „érdekében” szükségünk van. Igaz, informátoraink szerint egy józan ítélőképességű ügyvéd ilyet nem kér. De persze az etikai kérdőjelek mellett problémák egész sora terheli az igazságügyi szakértés rendszerét.
A Magyar Szakértő Kamara elnöke szerint a spórolás és az elévült szabályozás köti sokszor gúzsba a rendszert. Igaz, az ügyek nagyon különbözőek, van, amire egy-két nap is elég, de van, amire akár 6-7 hónap is kell – már ha találnak szakértőt, akit sem anyagi korlát, sem a túlterheltség nem gátol. Lovász Zoltán lapunknak azt mondta: „Alapvető gond, hogy a szakértést szabályozó törvény elavult. Taxatíve tesz felsorolásokat, sok esetben csak a szöveg miatt kizárva az ügyek tényleges szakértőit; gyakori, hogy a bíróságok egyszerűen nem találják meg a megfelelő szakembereket. A bíróságok és a rendőrség költségvetésének töredéke, pár tízmilliárd jut a szakértőkre, mégis ebből akarnak megtakarítani. Nemegyszer van, hogy ki sem rendelnek szakértőt, ténykérdésként kezelnek szakkérdéseket, az ügy pedig csak emiatt nem tud eljutni a vádemelésig sem” – sorolta a gondokat a vezető, aki szerint a DNS-vizsgálatok mellett (az ároktői rablógyilkos banda is ezért került ki az előzetesből) a közlekedési és elsősorban az orvosi esetekben van a legtöbb panasz.
Dr. Ábrahám László, orvos-ügyvéd történetek hosszú sorával tudja igazolni: gyakran minden ok nélkül is hosszú évekig húzódnak az eljárások. „A törvény szerint 30 nap a határidő, de van, hogy másfél-két éves csúszással érkezzenek meg szakvélemények. Jó 4 éve egy nő belehalt a szülésbe, az apa ottmaradt két gyerekkel és az újszülöttel. Másfél évet vártunk a szakértői véleményre, amely szerint az orvos hibázott. A kórház újabb szakértőt kért, azóta áll az ügy. Van egy másik esetem: 26 éves nő, magánorvoshoz járt terhesgondozásra, melynek során mindent rendben találtak. Két hónap múlva meghalt kivérzéses sokkban. Az igazságügyi orvosszakértő méhen kívüli terhességet állapított meg, ezt erősítette meg a biztosító orvosa, és a harmadik felkért szakértő is kimondta: ha elvégezték volna a szükséges vizsgálatokat, a nő életben marad. Ennek ellenére újabb szakvéleményeket kért a nyomozóhatóság; 7 orvosszakértő 12 véleményt adott. 4 év kellett annak az evidenciának a kimondásához, hogy ha csináltak volna ultrahangot, az kimutatta volna a méhen kívüli terhességet. Az elmúlt években Kecskeméten, Baján, Szolnokon, Gyulán, Komáromban, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron és Győrben is halt meg kismama szülés közben; sőt, van kórház, ahol ez megismétlődött. Eddig egyetlen halálesetben fejeződött be a nyomozás, amúgy vádemeléssel” – sorolta az ügyvéd, akinek van még ezeknél is hosszabbra nyúló története: amikor az ultrahangvizsgálatnál nem vették észre, hogy a magzatnak 9 csigolyája hiányzik. A család egész élete fordult fel, de a szakértői tilitoli miatt 6 évet vártak, hogy legalább anyagi ellentételezéshez juthassanak.
Ábrahám doktor szerint nagyon is él a kettős mérce: a foglalkozás körében elkövetett hibával kapcsolatban más megítélés alá esik egy sofőr, aki halálos balesetet okoz, és az orvos, aki ugyanúgy megszegi a szabályokat. Ennek illusztrálására az orvos-ügyvéd azt mesélte, hogy egy ikerszülés után elhunyt anya ügyében a rendőrség azzal az igen érdekes indoklással tagadta meg a nyomozást és utasította el a szakvéleménnyel kapcsolatos kifogásokat, hogy a szakértő volt a szerzője a Szülészet-nőgyógyászat című egyetemi tankönyvnek. „Az orvosi foglalkozás szabályait az egyetemi tankönyvek is meghatározzák. Könnyű belátni, hogy ebben a vonatkozásban a professzor véleménye meghatározó, független attól, hogy ki kérte tőle a szakértői véleményt” – idézte Ábrahám doktor az indoklást. Volt már arra is példa, hogy igazuk tudatában a másfél éves kislányukat elveszítő szülők egy texasi laborból szereztek be szakvéleményt, amely igazolta: egy észre nem vett tüdőgyulladás okozta a gyermek halálát, nem születési rendellenesség, amire hivatkozva elutasították keresetüket.
Dr. Turzó Csaba debreceni igazságügyi orvosszakértő szerint vannak annyira bonyolult ügyek, ahol 6-7 hónapig is elgondolkodik az ember, míg megalapozott véleményt tud adni. Sok esetben pedig külső konzulens segítségét is kérni kell, ami jelentősen lassítja az ügyeket. Azt viszont elismeri: a többéves késlekedésekre ez nem magyarázat. „Van, amikor a szakember úgy gondolja, hogy az ügyet is neki kell megoldania, holott csak egy véleményt kértünk. A késlekedés pedig gyakran annak a bírói gyakorlatnak köszönhető, amely helyt ad az újabb és újabb kérelmeknek” – mondta lapunknak Turzó doktor, aki abban viszont egyetért Ábrahám Lászlóval, hogy a kettős mérce valóban él.
Az igazságügyi szakértők indokolatlanul hosszadalmas eljárásai miatt elhúzódnak az államigazgatási eljárások, ami veszélyezteti a jogbiztonságot, és a tisztességes eljáráshoz való jogot – állapította meg még a nyáron az ombudsman. Hivatalához egy hozzátartozóját gyászoló panaszos fordult azzal, hogy a felesége halálának körülményeit vizsgáló eljárás hónapok óta húzódik, ezért az özvegyi nyugdíj iránti kérelmét nem tudják elbírálni, és az elhunyttal kapcsolatos egyéb ügyeket sem lehet megnyugtatóan rendezni. A biztos vizsgálata kiderítette: az elhunyt boncolását a kirendelt szakértő 4 napon belül elvégezte, a jegyzőkönyv kiállítására és a szakvélemény megfogalmazására azonban csak 4,5 hónap(!) elteltével, ombudsmani közbenjárásra került sor. Egy időközben kirendelt másik szakértő nem jelezte, hogy a feladat elvégzésében időlegesen akadályozza az egészségi állapota, az érintett igazságügyi orvostani intézet igazgatója pedig nem válaszolt az ügyfél tájékoztatást kérő leveleire, sőt, az ombudsman vizsgálata során sem tett eleget a válaszadási kötelezettségének.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
