Nagyítóval kell keresni a magyar henteseket. A rendszerváltáskor még 36 ezer húsipari szakmunkás dolgozott szerte az országban. Aztán néhány éven belül számos vállalkozás tönkrement vagy fele kapacitással működött. Az első elvándorlási hullámban főleg osztrák és német vállalatokhoz szerződtek a magyar szakik; a folyamat aztán 2000-től, és igazán 2004-től, az uniós csatlakozástól felpörgött.
– Ma úgy becsüljük, hogy itthon, a nagy cégeknél alig maradt ötezer húsipari szakember, 15-20 ezren viszont az EU számos tagországában dolgoznak. A legtöbben német nyelvterületen, de találkozunk velük ír, angol, holland, de már szlovén és horvát vágóhidakon is. Ma akár 1500 jól képzett szakembert is képes lenne felszívni a magyar húsipar – válaszolta a Vasárnapi Hírek kérdésére Kapuvári József, a Magyar Húsiparosok Szakszervezetének elnöke. Ebből az is következik, hogy itthon lassan hiányszakmává alakult a hentesség. S nem csak a napokban felemlegetett mohácsi vágóhíd küzd azzal, hogy nem képes kellő számú szakemberrel feltölteni állományát, de a már régóta működő nagy cégek sem tudják megtartani jó szakembereiket. A Pick, a kaposvári Kométa, Gyula, Békéscsaba folyamatosan veszi fel a munkásokat, de egy részük csak betanított munkás.
S bizony, ha hiányzik az elhivatottság, ez a munka nagyon nehézzé is tud válni. Általános, hogy az ilyen emberek alig egy-két hétig maradnak, s már veszik is a sátorfájukat. A rekord állítólag 4 perc volt, s a fiatalember már ki is fordult a munkahelyéről.
A hideg, vizes körülmények között végzett fizikai munka a mai fizetések mellett nem vonzó. Átlagosan egy ember a nagy vágóhidakon, feldolgozóknál bruttó 165–200 ezer forintot keres, erre jönnek még a kiegészítések, például cafetéria, műszakpótlék stb. Sok kicsi és közepes üzem működik az országban, ott 15–25 ezer forinttal több a pénz – vélhetően csak azért, mert a munkások a minimálbér mellett zsebbe kapják a többletet.
S hogy miért érdemes külföldre menni?
Ausztriában, német és holland vágóhidakon megfizetik az ottani minimálbért, így havi bruttó 1500 eurót keresnek, ami nettó 1200- 1250 euró. De ebből meg is kell élni. Ha itthon sikerülne emelni a béreket, sokan el se mennének. Ez a szint Kapuvári szerint a régi, igazi jó szakembereknél 300 ezer forintos bruttó fizetést jelentene, s hozzá mérten alacsonyabb szintű segédmunkásbért. Ha ez nem lesz meg, folyamatos lesz a munkáshiány a húsiparban.
Egyes hazai cégek hentestoborzással próbálták ezt orvosolni, a szomszédos országokból, hirdetés útján, 250 ezer forintos bért ígérve – nem sok sikerrel. Kapuvári szerint a hazai szakmunkásképzés és oktatás jó színvonalú, de képtelen pótolni a hiányzó munkaerőt. A fiatalok nagy része egyből külföldre megy. Sok nyugati cégnél 80-90 százalékot tesz ki az olcsóbb kelet-európai húsipari munkások aránya.
A húsiparban nemcsak a hentesekkel van baj, hanem a víz-, a villanyszerelők, a műszerészek egy része sem marad, holott akár 300 ezer forintot is fizetnek nekik. A nagy cégek ebben az évben 8 százalék körüli átlagos béremelésről döntöttek, ami egy jó szakember esetén két számjegyű bővülést is jelenthet.
2,6 százalékkal
nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2016 második negyedévében – az előző év azonos időszakához viszonyítva – áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. Az első negyedévben 0,9 százalékos volt az emelkedés. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá, az ipar és a mezőgazdaság pedig nem fékezte, hanem támogatta a növekedést. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor továbbra is visszahúzza a GDP emelkedését.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!