Orbán Viktor nem magától döntött úgy, hogy nem indul újra az Európai Néppárt (EPP) alelnöki posztjáért, hanem egyértelműen megüzenték: ha indulna, nem választanák meg – értesült lapunk brüsszeli diplomáciai forrásokból.
Bár több lap is azt írta, hogy lett volna esélye a miniszterelnöknek a posztra, úgy tudjuk, már hetekkel ezelőtt informálisan jelezték a kormányfő környezetének, hogy az elmúlt két évet jellemző folyamatos kettős beszéd, az EU-ellenes kirohanásai után nem érdemes próbálkoznia.
Balázs Péter volt uniós biztos is azt nyilatkozta a napokban a Népszavának, hogy az alelnöki választás során könnyen Orbán fejére olvashatnák tetteit, márpedig az EPP olyan pártok családja, amelyek hisznek az európai értékekben, az integrációban, az euróban. Noha egyfajta automatizmusnak számít, hogy egy EPP-tagpárt miniszterelnöke, ha akar, alelnök lehet, már csak azért is, mert a poszt maga nagyon kevés operatív teendővel, ám annál lényegesen nagyobb befolyással járt. Információink szerint hamis Kumin Ferenc miniszterelnökségi helyettes államtitkár azon érvelése is, amely szerint a tíztagú testületben hárman vannak, akik még miniszterelnökök, de a tisztújítást követően könynyen lehet, hogy már egyetlen olyan tagja sem lesz a testületnek, aki kormányfőként is hivatalban van. Azonban semmi sem utal arra, hogy a finn és az ír miniszterelnököt ne választanák újra.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a döntés fő okaként azt nevezte meg, hogy Orbánt nemrégiben ismét megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökének. A 70 európai kereszténydemokrata és konzervatív pártot tömörítő, a legnagyobb Európai Parlamenti frakciót adó néppárt alelnöki tiszte azonban magas rangot ad és összehasonlíthatatlanul fontosabb, mint a Kereszténydemokrata Internacionáléé, amelyben jelentéktelen posztnak számít az alelnökség.
Információink szerint Orbán eredetileg lobbizott volna alelnökségéért Angela Merkelnél, neki ugyanis döntő befolyása van az EPP-ben, a héten megtett bejelentés azonban mutatja: nincs német támogatás a miniszterelnök politikája mögött. Ezt támasztja alá a látogatás német kezelése: mindössze egy megbeszélést terveztek be a miniszterelnökkel, sem közös ebéd, sem egy protokollesemény nem fért bele Merkel naptárjába, amelybe aznapra még a mexikói elnököt, sőt, José Manuel Barossót, az Európai Bizottság elnökét is beillesztették. Mindez nem Orbán látogatásának fontosságát jelzi.
Tíz éve, Orbán Viktor akkor már ellenzéki vezér megválasztásakor az Európai Néppárt egyhangú határozatot adott ki, amelyben felszólította a magyar kormányt arra, hogy állítsa vissza a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, hogy tegyen erőfeszítéseket a független és kiegyensúlyozott média helyreállítására, valamint hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az Európai Unió csatlakozási feltételeinek teljesítése érdekében. 2002 októberében a Fidesz elnöke még úgy nyilatkozott: „A Brüsszelnek átadott szuverenitás egy bizonyos részét az Európai Parlament gyakorolja majd. Ezért Magyarországnak érdeke, hogy az EP-ben meghatározó súlylyal jelenlévő pártokban legyen magyar szereplő, legyen magyar befolyás.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!