Kormányzati intézkedésből választási ígéretté szelídült a harmadik rezsicsökkentés a havazás miatt berekesztett kormánypárti frakcióülésen.
Drága atom
A rezsicsökkentés harmadik hulláma már csak a választások után érheti el a lakossági fogyasztókat. Rogán Antal frakcióvezető ugyanis szombaton háromlépcsős tervet ismertetett. Eszerint a gáz árát áprilistól 6,5 százalékkal, a villamos energia árát szeptembertől 5,7 százalékkal, míg a távhő árát októbertől 3,3 százalékkal csökkentik. Az intézkedés kétharmada tehát már bőven a következő parlamenti ciklus idejére tolódik, míg a gáz ára éppen a fűtési szezon végén, vagyis a fogyasztási völgyben mérséklődne, amikor eleve is a téli díjak töredékét számlázzák a szolgáltatók.
Kifulladás jeleit mutatja a kormánypárt rezsicsökkentési programja, s ennek aligha a havazás miatt kissé összecsapottra sikeredett frakcióülés lehet az oka. Az egész konstrukció ellentmondásoktól terhes. Olyan hangulatjavító intézkedésről van szó, amely valójában nem a rászorulókat érinti. Magyarországon ma félmillió háztartásban nincs vezetékes gáz, de ahol van, ott sem a nehéz anyagi helyzetben lévők fogyasztanak sok földgázt és sok áramot. Valójában a rezsicsökkentés előnyeinek döntő részét, nagyjából háromnegyedét a legmagasabb jövedelmű egyötöd, vagyis a legtöbbet fogyasztó jómódúak élvezik. A szolgáltatók oldaláról nézve feltűnő, hogy az egymást követő árvágások nem csak a profitot tüntették el, de a valós költségekbe is belekaszáltak, ami a beruházások elmaradásával, az ellátás színvonalának esésével jár. Hosszabb távon pedig az energiabiztonság is sérülhet.
Feltűnő volt Rogán Antal érvelésében, hogy a rezsicsökkentés jövőjét a paksi atomerőmű nemrég bejelentett, orosz hitelből történő bővítésével kívánják megalapozni. Ahogy a politikus fogalmazott: a két új reaktorblokk megépítését követően 10-13 százalékkal mérséklődhet az áram ára, annak köszönhetően, hogy a hazai termelés nagyobb részét adja majd az olcsón termelő atomerőmű. Nos, ennek a vélekedésnek ellentmondanak a szakértői számítások. Most ugyan Pakson 8-9 forint egy kilowattórányi villamos energia termelői ára, és az új reaktorblokkok átadása, illetve a régiek 2032 és 2037 között esedékes leállítása előtt lesz olyan időszak, amikor Paks adhatja a magyar villamosenergia- termelés 70 százalékát, de ne higgyük, hogy ez olcsó áram lesz. Az optimista forgatókönyvek szerint az egy kilowattóra termelésre jutó építési költséggel együtt az új paksi reaktorok 22 forintért termelhetnek majd áramot, a realista szcenáriók pedig 30 forinttal számolnak.
Észre kell azonban venni, hogy jelenleg sem a hazai energiaárak túlzott mértéke miatt okoznak gondot Magyarországon a rezsiköltségek. Hanem azért, mert a munkabérek leszakadtak az európai átlagtól. Más szóval, a kilowattóránként 30 forintos termelői áramár sem lenne feltétlen drága a 2020-as években, ha a hazai bérszínvonal a mostani két és fél-háromszorosára nőne.
Kommunikációs bravúr
2012. december 6. Ez volt az a nap, amikor Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a budapesti állatkert bejárata előtt, Mikulással az oldalán bejelentette, hogy a kormány 2013-tól 10 százalékkal csökkenti a lakossági gáz és villamos energia árát. A rezsicsökkentés azóta hihetetlen karriert futott be, igazi választási mézesmadzag, amire bármit fel lehet fűzni. Pedig a híre szinte a párt tagjait is meglepetésként érte: szakértők helyett ugyanis a miniszterelnök ismét csak Habony Árpád kommunikációs tanácsadó ötleteire hagyatkozva kezdte meg a hadakozást a közműcégekkel.
Innentől beindult a gépezet: az első hírek a rezsicsökkentés széles támogatottságáról szóltak, lett rezsicsökkentésért felelős munkacsoport-vezető is, Németh Szilárd csepeli polgármester személyében, és ekkortól kötelesek a cégek színesben (Fidesz-narancssárga), mindenki számára érthető és látható formában kiemelni minden számla alján, hogy mennyi pénz maradt az emberek pénztárcájában – természetesen a kormány jóvoltából.
Pedig már akkor volt mitől tartani: a közműcégek amúgy is rosszul reagáltak a csökkentés hírére, a gázszolgáltatók például egyből perre mentek, a Fővárosi Törvényszék pedig első fokon nekik adott igazat a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során. A Fidesz azonban ebből is előnyt kovácsolt: a rezsicsökkentés megvédése érdekében azonnal felsorakoztattak néhány, korábban már kipróbált módszert. Kemény retorikai csapásokkal ostorozták a cégeket („ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést”), aláírást gyűjtöttek a lakosságtól („mert a szolgáltatók bírósági keresetekkel próbálták megakadályozni a közüzemi díjak mérséklését”), a végső csapást pedig márciusban vitték be azzal, hogy rendeletalkotási joggal ruházták fel az energiahivatalt, ne lehessen többé a bíróságon megtámadni a rezsicsökkentéssel kapcsolatos döntéseiket.
2013. július 1-jén pedig megjött a már korábban beharangozott következő lépés (víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási díjak, szennyvízszippantás, PB-gáz és kéményseprés árának csökkentése). És miközben a Fidesz a magyar családok védelmében küzdött a közműszolgáltatókkal, az ellenzék hónapokig nem talált fogást a rezsicsökkentésen, tehetetlenül nézték a hadjáratba vezetett aláírásgyűjtő csapatokat. Az MSZP és a Jobbik inkább támogatta a további csökkentést, míg Bajnai Gordon és az Együtt 2014-PM úgy döntött, nem írják alá a „nagy rezsihazugság adatgyűjtő íveit”. Az ellenzék több tagja akkor úgy vélte, akár támogatják, akár ellenzik a rezsicsökkentést, mindenképp a Fidesz jár jól.
Mindeközben a csapból is a rezsi folyt: „Magyarország nem hagyja magát! Védjük meg a rezsicsökkentést!” címmel tavaly ősszel lakossági fórumok során hangzottak el a kormány hihetetlen küzdelméről és a nemzeti becsület megvédéséről szóló beszédek. A riogatásnak meg is lett az eredménye: példátlan sikerként könyvelte el a kormány azt a 2,2 millió aláírást, amelyet a támogató ívek aljára biggyesztettek a támogatók. „A rezsiharcnak azonban még nincs vége” – figyelmeztetett mindenkit Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Ekkor már nyilvánvalóvá tették azt is, hogy egyre több veszély fenyegeti a lakosság pénztárcájában maradó összeget, bel- és külföldről egyaránt. Ezeket a támadásokat „széles körben, mindenféle módszerrel” azok a „mohó multik és uniós bürokraták” intézik – magyarázták.
Ebben a szellemben érkeztünk el a novemberi etaphoz (amelyet Kocsis azzal tett minden eddiginél vonzóbbá, hogy „évi százezer forintot takaríthat meg egy átlagos magyar háztartás”), amit aztán, nagy meglepetésre, szinte azonnal követett egy hír is, Rogán Antal már december közepén jelezte, hogy nem állnak meg, ismét összeül a bizottság, és tovább faragnak a számlákon. Hihetetlen tempóban folyt a munka az év végén, sőt januárban is. Alaposan dokumentált folyamat volt ez, legalább háromszor adott róla hírt a sajtó (sok fotóval!), hogy már üléseznek, és hamarosan döntést is hoznak. És ahogy ráfordultunk a kampányidőszakra, úgy vált az ellenzék befeketítésének egyik legfőbb eszközévé a rezsicsökkentés. Január elején kézbesítette a posta a Magyar Csapat behívóját, amelyben az volt olvasható: „A külföldi közműcégek és bankok – hazai és nemzetközi kapcsolataikat latba vetve – igyekeznek eltörölni a rezsicsökkentést”, és ehhez „a jövő évi választásokat akarják felhasználni”. Az MSZP mostanra egyébként valóban kezdi megtalálni a hangját: szerintük a rezsicsökkentés igazságtalan és hosszú távon fenntarthatatlan, de jelezték, hogy van ötletük arra is, hogyan lehetne jobbá tenni a rendszert. Ez pedig már elegendő muníciót adott a Fidesznek arra, hogy támadásba lendüljön. Selmeczi Gabriella január közepén már arról beszélt, az ellenzék „alig várja, hogy visszacsinálhassa a rezsicsökkentést és visszacsinálhassa a Gyurcsány-korszak világrendjét”.
A rezsicsökkentés egyértelműen a Fidesz kommunikációs bravúrja. Teljes gőzzel folyik a fórumozás, és amellett, hogy a „magyar családok védelme” mint retorikai fordulat nap mint nap elhangzik a párt valamelyik tagjának a szájából, sikeresen használják fel az ellenfél megsemmisítésére is: az ellenzék immár egyértelműen a rezsicsökkentés ellenségeként, a családi pénztárcák rémeként tűnik fel, karöltve a külföldi multikkal és az EU-val. A Fidesz pedig máris belengette az áprilisban várható további kedvezményeket. Csak a választást kell megnyerniük hozzá, hogy a „bukott baloldal” gonosz terveit megakadályozhassák.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
