Az Országgyűlés december 21-én fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt. Schmitt Pál aláírásáról végül csütörtök délután számolt be a Magyar Közlöny szerkesztősége. A január 1-jétől érvényes jogszabály az elektronikus és nyomtatott sajtó mellett szabályozza az internetes újságokat és a szerkesztett blogokat is.
Az MSZP közölte, hogy meg fogja tenni azt, ami Schmitt Pál kötelessége lett volna: soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért. Hasonló lépést tesz az LMP és a Jobbik is.
A médiatörvénnyel szembeni nemzetközi és hazai tiltakozásokra a kormány az elmúlt napokban kétféle választ adott. Egyrészt: a törvény minden pontja megtalálható uniós tagállamok médiaszabályaiban. Másrészt: még senki sehol nem mondta meg, konkrétan mit kifogásol a törvényben. Lapunk szakértőket szembesített a kormányzati érvekkel. Ezek alapján hét pontban megfogalmazzuk konkrét jogi aggályainkat.
Ami sérti a sajtószabadságot: a médiatörvény hatálya az elektronikus mellett, a nyomtatott és az internetes sajtóra is kiterjed, közvetlen hatalmi ellenőrzés alá kerül a teljes tájékoztatási szektor.
Kormányzati érv: a médiahatóság hatásköre Portugáliában, Olaszországban és Franciaországban is kiterjed az eletronikus mellett a nyomtatott és internetes sajtóra is.
Bayer Judit médiajogász szerint ez nem igaz. – Csak olyan részkérdéseket szabályoznak a külföldi médiatörvények, mint a bejelentés, a kereszttulajdonlás, vagy a reklám. Portugáliában önszabályozással működik a rendszer, Franciaországban csupán sajtóregisztrációt ír elő a szabályozás, a szlovéniai modellben pedig csak a közszolgálati médiumokkal foglalkozik a helyi ombudsman. Nincs olyan, hogy a hatóság bírságot szabhat ki a sajtóra tartalmi okok miatt. Az, hogy az „internetet” felügyeli, túl nagy általánosítás. Az internetes tévét, azt lehet. De nem a szöveges tartalmat. Az audiovizuális irányelv – ahogy az elnevezés is mutatja – a televíziót szabályozza, ez terjed ki a netes tévére, de a rádióra és az egyéb szöveges tartalmú médiára nem – érvelt a szakember.
Ami sérti a sajtószabadságot: a magyar médiahatóságot a miniszterelnök bizalmasa vezeti, a közmédia vezetőit az egypárti fideszes befolyás alatt álló Médiatanács javaslatára nevezi ki a Közszolgálati Kuratórium.
Kormányzati érv: Nagy-Britanniában a médiát felügyelő hatóság elnökét és tagjait is a médiáért felelős miniszter nevezi ki. Az olasz hatóság vezetőjét a köztársasági elnök – a kormányfő javaslatára. A német Bundesnetzagentur az illetékes minisztérium irányítása alatt áll, Ausztriában pedig a kormány nevezi ki a hatóság tagjait. Hollandiában az illetékes szakminiszter javaslatára az uralkodó dönt a médiahatóság vezetőjéről. Svédországban a médiahatóság mellett a Médiatanács is kormány alá rendelt szervként működik. Az ír hatóság vezetőjét a kormány jelöli ki, Dániában pedig a kultúráért felelős miniszter.
Nehéz-Posony Márton jogász szerint a fő kérdés az, hogy a hivatkozott európai hatóságoknak milyen jogosítványaik vannak. Valamint, hogy melyek a visszahívás lehetőségei, és milyen tartalmi intézkedések vannak a hatóság kezében. Fontos, hogy milyen jogi garanciák vannak arra, hogy ne kézi vezérléssel működtessék a médiát. Nálunk mindenre kiterjed a bebetonozott elnök jogköre.
Bayer Judit szerint a régi demokráciák régi szabályai másképpen minősülnek: más a politikai kultúra. Ott ezek nem jelentik a kritikus hangvétel akadályát. – Meg kell nézni nálunk a közszolgálati híradót, vagy a Kossuth rádió múltkori „egyperces” fiaskóját (a stúdióba meghívott vendég véleményét nem engedték kifejteni, azért mert szolidaritását akarta kifejezni a tiltakozókkal). Ez nem más, mint öncenzúra. Az angol politikai kultúra minőségét szokás az angol gyephez hasonlítani: Magyarországon is van gyep, meg Angliában is, csak ott ötszáz éve ápolják, nálunk meg maximum két évtizede – mondta Bayer Judit, aki felhívta a figyelmet arra is: a hivatkozott Svédországban csak az online tv-t szabályozza az ottani törvény, ezért a magyar törvénnyel való összevetése óriási csúsztatás.
A német Bundesnetzagenturral való összevetést a német külügyminisztérium államminisztere is cáfolta. Werner Hoyer szerint ez az intézmény nem szól bele a média tartalmi kérdéseibe, csupán technikai jellegű hatásköre van. A közszolgálati médiát felügyelő szervekben a társadalmilag fontos csoportok képviseltetik magukat, nem csak a politikai pártok képviselői, különösen nem kizárólag egyetlen párt képviselői.
Ami sérti a sajtószabadságot: a médiahatóság vezetőjének kilencéves mandátuma ellentétes az európai normákkal.
Kormányzati érv: Franciaország, Lengyelország, Ausztria és Csehország médiahatóságának vezetője hat éven át töltheti be hivatalát. Ausztrália, Hollandia, Írország és Portugália sajtófelügyeleti szerveinek vezetői is öt éven át, tehát választási cikluson túlnyúlóan őrizhetik meg széküket.
Bayer Judit vélekedése szerint a maximum, amit fel tudtak hozni példának, hat év, ami éppen a kétharmada a kilenc évnek. – Úgy tűnik, hajlamos a kormányzat a kétharmadot száz százaléknak tekinteni, egyéb kérdésben is.
A kilenc év elsősorban annak fényében aggályos, hogy a jelöltek pártdelegáltak, nem pedig a kormányzat által kiválasztott független szakértők, s hogy újraválaszthatók – mondta a médiajogász.
Nehéz-Posony Márton ügyvéd szerint a választási ciklusokon túlnyúló kinevezéseknek ott van értelme, ahol önálló államhatalmi tényezővel bír az adott intézmény. Ilyen például az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság vagy az ügyészség. Ezeknek a legitimitása független a parlamenti többségtől. A médiahatóság azonban teljesen a Fidesz uralma alatt áll, így a hatalmi ágak szétválasztásának elve sérül.
Polyák Gábor egyetemi oktató szerint ez a nemzetközi össztűz ürügy: betelt az EU és tagországainak pohara. – Az unió médiaszabályozása a reklámokra és a gyermekvédelemre terjed ki, nem tartalmaz olyan elemeket, amilyeneket a hazai tervezet. Blöff azt állítani, hogy megfelel az európai normáknak és a többi tagország szabályozásának. Sántítanak a kormány példái: olyan szabályozás sehol sincsen, amely összevonja a nyomtatott és az elektronikus sajtót. A bizonytalan megfogalmazások fenyegetettséget eredményeznek, öncenzúrára késztetik az újságírókat és megsértik a sajtó- és véleményszabadságot. Európai Bírósági döntések várhatóak, ha a nem Magyarországon működő adókra is kiterjesztenék a szabályozást és az esetleges bírságokat, hiszen az európai irányelv szerint annak az országnak a szabályai a mérvadóak, amelyben az adott médium működik. Kérdés, mennyi pénze lesz egyáltalán a hatóságnak, ugyanis a digitális átállás következtében az eddigi 1,5-2 milliárdos bevételtől, amit az RTL Klub és a TV2 eddig fizetett az ORTT-nek, elesik a rendszer. S mivel a műsorszolgáltatási díjat minden rádió- és televízióadónak fizetnie kell, nálunk 30 millió Ft évente, viszont a környező országokban ilyen nincs, a hazai rendszer versenyképtelenné válik. Nem véletlen, hogy a kb. 80 hazai tévéadóból csupán 10 működik Magyarországról. Az online piacon is hasonló lesz a helyzet hamarosan. Polyák Gábor úgy véli: várhatóan nem lesz akkora apparátus, ami minden feltételezett jogsértést ki tud vizsgálni, a feltáratlan jogsértések hatalmas száma viszont indokolatlanná teszi a törvényt.
Szombaton estig több mint ötvenezren csatlakoztak az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” felhíváshoz a Facebookon, és a szervezők több megmozdulást is terveznek. A francia Le Monde online kiadása december 31-én A tekintélyuralmi sodródás kellős közepén álló Magyarország veszi át Európa vezetését címmel jelentetett meg a médiatörvényt és egyéb magyar belpolitikai eseményeket taglaló írást. A Le Monde szerint a magyar sajtó retteg. Az írás idézi Dunja Mijatovicot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelősét, aki szerint a törvény, „ha rosszul alkalmazzák, hallgatásra kényszerítheti a bíráló médiát és a közvitát az országban”. Ugyanakkor Fabio Liberti politológus az Ausztriával kapcsolatos korábbi európai uniós szankciók csekély hatékonyságára emlékeztet.
Alkotmány- és uniós jogsértő pontok a médiatörvényben:
- a nyomtatott és az online médiát hatósági felügyelet alá vonja a törvény. Ez a véleményszabadság szükségtelen és aránytalan korlátozása, ellentétes a hatályos alkotmánnyal
- a nyomtatott és az online média esetében sérti az Európai Unió jogát, hogy nem magyar joghatóság alatt álló sajtótermékekkel szemben is eljárhat a médiahatóság, ugyanis a közösségi jog ezt csak az elektronikusnál engedi meg
- a frekvenciák pályáztatása nem felel meg az Alkotmánybíróság által meghatározott átláthatósági és jogorvoslati követelményeknek
- a médiahatóság ellenőrzési jogkörében nyomozati jellegű eszközök is szerepelnek, ezek alkalmazása a nyomtatott és az online média esetében elfogadhatatlanok, a rádiók és a televíziók esetében pedig csak akkor elfogadhatóak, ha megfelelő garanciák mellett kizárólag a tulajdonosi összefonódások feltárására korlátozódnak
- a bírságok összege kirívóan magas, nincsenek garanciális szabályok a hatósági önkény megakadályozására. Ez a médiajogban „chilling effect”-ként ismert öncenzúrára vezethet
- a nyomtatott és az online média esetében a nyilvántartásból való törlés mint szankció az elnémítással egyenlő
- a kiegyensúlyozottsági követelményt a közszolgálati médián kívül is előírja a törvény, ez alkotmányosan nem indokolható
A médiahatóság vizsgálatot indított a Tilos rádió ellen, mert az szeptemberben egy amerikai rapper, Ice-T trágár szavakkal teli dalát sugározta este hat órakor. A hatóság szerint a zeneszám alkalmas a 16 éven aluliak fejlődésének „kedvezőtlen befolyásolására”, ezért csak este kilenc után lehetett volna közzétenni. Az MSZP-s Molnár Csaba nyílt levélben tudakolta, ki és mennyiért készítette a dalszöveg magyar fordítását. Maga Ice-T is reagált a magyar Médiatanács vizsgálatára. A Twitteren annyit írt: Imádom! A világ még mindig fél tőlem. - Felesleges bármiféle hatósági önkényt keresni az ellenőrzés mögött, nem történt más, mint a törvény megfelelő alkalmazása – áll a médiahatóság közleményében.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Jogi Igazgatósága képviseletében Geszti Gábor felszólítással fordult az index.hu-hoz, ugyanis Tóta W. Árpád blogjában élesen bírálta a médiahatóságot és Szalai Annamáriát. „Otromba, ízléstelen és visszataszító. Kérjük ezért, hogy a linket haladéktalanul tüntessék el a hírportál oldaláról” – áll a felszólításban, ami még a médiatörvény kihirdetése előtt született.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
