Milliárdos költséggel áll fel a hét végén kiadott kormányrendelet értelmében az új hazai különleges elit alakulat. Hajdú Jánosnak, a Fidesz eddigi biztonsági főnökének és egyben Orbán vezető személyi biztosítójának irányításával létrejövő Terrorelhárítási Központ (TEK) kivételesen nagy hatáskörrel rendelkezik és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) adatbázisához is hozzáfér.

 

Emellett megalakulásával kapcsolatban jogszabályok sorát kell módosítani, és ennek megfelelően átalakul a belügyi-titkosszolgálati szervezetek antiterrorista együttműködésének rendje, épp azt megelőzően, hogy Budapest lesz az EU házigazdája. Első lépcsőben Orbán Viktor megválasztásakor visszautasította az eddigi automatikus gyakorlat érvényesítését, amely szerint a Köztársasági Őrezred veszi át védelmét: erre korábban nem volt precedens. Ehelyett átvették a Belügyminisztérium állományába az új miniszterelnök eddigi privát őrségének állományát és technikai felszerelését. A testőrséget Hajdú János volt kommandós, Orbán eddigi személyi biztonsági főnöke vezeti: ő egyike annak a néhány személynek, akinek feltétlen lojalitásában az új miniszterelnök megbízik. Hajdú a kitűnő szakembernek tartott rendőri kommandósok közé tartozott, egyebek közt Leonid Stecura maffiavezér elfogásában is részt vett. Tagja volt annak a csoportnak, amely az Egyesült Államokban különlegesen kemény speciális kiképzést kapott. A rendőrségtől való távozása – amit azután követett átigazolása a Fidesz biztonsági szolgálatához – összefüggött azzal, hogy egyes rendőri vezetők bírálták a magatartását bizonyos elfogásoknál. Az egyik esetben lábbal vitte földre a gyanúsítottat: végül elfogadták azt a védekezését, hogy fegyveres bűnözővel szemben, amikor a kommandós két keze fegyverrel van elfoglalva, más kiút nem adódik. A testülettől való távozása után – amelyet ő egyes rendőri vezetők koncepciós hozzáállásával magyarázott – azt mondta, oda soha nem tér vissza. Az említett hétvégi kormányrendelet a TEK feladatául jelöli meg egyebek mellett a terroristák – így géprablók, emberrablók – felkutatását és ártalmatlanná tételét, tehát az ehhez szükséges felderítést és a tényleges felszámolást. Emellett a törvényben megjelölt védett személyek közül az államfő és a kormányfő védelme tartozik a TEK feladatkörébe, a többi védett vezetőt a megmaradt Köztársasági Őrezred védi. Vagyis két merőben különálló feladatot végez az új szervezet, olyan teendőket, amelyeket általában nem vonnak össze egy szervezetbe. A TEK élére egyelőre hat hónapos időtartamra Hajdú Jánost nevezték ki. Az új szervezet tehát már felállt, a törvényalkotás pedig, úgymond, utoléri majd a gyakorlatot. Van mit utolérni: e tevékenység összefogása eddig a Terrorellenes Koordináló Bizottság (TKB) feladata volt, amelyben polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, az ORFK, a határőrség és a VPOP is részt vettek. A TKB megmarad, de a mostani döntés értelmében a TEK főigazgatójának elnökletével működik tovább, ami mutatja az apparátuson belüli meghatározó csúcspozícióját. Meg jegyzendő, a koncepció azt teszi lehetségessé, hogy a legtöbb terrorfenyegetési ügy a TKB elé kerüljön, hiszen sosem lehet tudni, valós-e a veszély vagy sem. A terrorelhárításban eddig is – helyesen – komolyan vették még az iskolák felrobbantására vonatkozó anonim telefonbejelentéseket is. Mivel az összes terrorcselekmény gyanúját felvető ügy között – szerencsére – abszolút meghatározó a fiktívek aránya, nyilvánvaló, hogy az új organizáció nagyon jelentős személyi apparátust és technikai felszerelést igényel. A célok között szereplő felderítés követelményeinek megfelelően vélhetően gondoskodni kell a külső engedélyhez nem kötött és a külső engedélyköteles titkos információgyűjtés lehetőségéről. Ez utóbbira – ami magában foglalja a telefonlehallgatást, a levelezés ellenőrzését is – az eddig hatályos törvényi szabályozás értelmében a rendőrség, a VPOP, az ügyészség, az Alkotmány védel mi Hivatal (AH), a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) és az Információs Hivatal (IH) kérhetett bírói engedélyt. Erre vonatkozóan a jogszabályszövegben egyelőre nincs utalás, de ezt a jogosultságot logikusan megkaphatja majd a TEK is. Az új struktúrát nevük mellőzését kérő korábbi rendőri vezetők és mások már bírálták, amikor az első tervek napvilágot láttak. Szerintük kevéssé érthető, hogy ezt a tevékenységet közvetlenül a belügyminiszter alá rendelve Orbán korábbi személyes testőrfőnöke irányítja. A hirtelen váltás nemzetközi együttműködési problémákat is felvethet, pedig az elengedhetetlen kooperáció különösen nagy igényeket támaszt hazánkkal szemben az uniós elnökség küszöbönálló időszakában.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!