Elmérte az Egyesült Államok reakcióját a kormány, a CEU-ellenes hadjárat Washington számára az összes amerikai egyetemről szól – világszerte. Közben tömegtüntetések söpörtek végig Budapesten, így egyszerre nyomult be Orbán komfortzónájába külvilág és belföld. A kabinet immár maga mutatja meg a CEU-nak, hogyan kerülje ki az alkotmányellenes Lex CEU-t.
A CEU-ügyben az Orbán-kormány egyértelműen túszejtőként viselkedik, mivel azt üzeni: ha nem tárgyaltok velünk, kinyírjuk az egyetemeteket – mondta lapunknak Kim Lane Scheppele.
A Princeton Egyetem professzora, a magyar alkotmány és jogrendszer kutatója szerint az amerikai kormány épp azért nem tárgyal a magyar kabinettel, mert minden bizonnyal úgy véli, túszejtőkkel nem szabad tárgyalásokba bocsátkozni. Pedig lenne jogi lehetősége az egyeztetésre, ugyanis – mutat rá Scheppele – hibásan jelent meg az utóbbi hetekben a magyar sajtóban, hogy az amerikai szövetségi kormány nem tárgyalhat a CEU ügyéről a magyar kormánnyal. Hiszen az 1962-ben alapított, amerikai épületekkel és ottani oktatással nem rendelkező Kairói Amerikai Egyetemről is bilaterláis egyezmény rendelkezik.
Scheppele szerint egyébként Orbán Viktor nem feltétlenül gondolkodott hibásan, amikor azt hitte, Donald Trump eléggé haragszik ahhoz Soros Györgyre, hogy elnézze az üzletember által alapított egyetem betámadását. Ám a világban most számtalan olyan kérdés és térség van, amivel Trumpnak foglalkoznia kell. Oroszország, Észak-Korea, Szíria és Kína leköti a figyelmét. Magyarország ebből a szempontból lényegtelen, így fentről jött ellenkező értelmű utasítás hiányában a külügyben dolgozó közszolgák folytatják a korábban megkezdett munkát az addigi irányvonalak alapján.
És kapta is sorra a pofonokat Washingtonból a kormány. A hét elején kezdődött a sorozat, amikor Budapesten járt Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a közép- és délkelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatokért felel. Az Indexnek adott interjújában elmondta: utazását már egy éve tervezték, ám úgy alakult, hogy központi témája a CEU-ügy lett. Yee szerint az Áder János által hétfőn aláírt törvény a CEU-t veszi célba, és fenyegeti az egyetem sikeres működésének folytatását Magyarországon.
Yee leszögezte, hogy az amerikai kormány támogatja a CEU-t és hogy a magyar kormánynak bizony az iskola vezetésével kellene tárgyalnia, és ezt már a törvény elfogadása előtt meg kellett volna tenni. Yee az interjúban elmondta: az Egyesült Államok szövetségi kormánya nem szokott ilyen ügyekben tárgyalni, ez az egyetemre és a magyar kormányra tartozik.
Hogy minden világos legyen, Yee elmondta: Rex Tillerson külügyminisztert és Donald Trump elnök tanácsadóit, köztük az Oroszország-szakértő Fiona Hillt is tájékoztatták-e a CEU ügyéről, „Fegyelmezett kormány vagyunk, nincsenek eltérő politikai irányvonalak vagy diplomáciai törekvések” – szögezte le.
Ez sem volt elég világos beszéd a Fidesznek, Németh Zsolt, a parlament külügyi államtitkára úgy reagált: ez csak egy vélemény. „Egy helyettes államtitkárról beszélünk, és tudtommal ő az elmúlt években is ugyanezt a pozíciót töltötte be, várjuk a jelenlegi amerikai adminisztrációnak a válaszát arra, hogy meg tudjuk-e kötni azt a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU folytassa a munkáját.”
Mivel a Rex Tillerson külügyminiszter alatti három döntéshozói szint gyakorlatilag üres, ezért Hoyt Yee a legmagasabb rangú diplomata, aki ma magyar ügyekben illetékes, ő hosszú évek óta foglalkozik Magyarországgal és jól tájékozott szakember, világította meg a helyettes államtitkár helyzetét Scheppele. Ráadásul mivel a washingtoni külügyminisztériumban a politikai posztok, azaz a vezetői állások betöltetlenek, ezért az intézmény által a CEU ügyében kiadott közleményüket a Fehér Házban kellett jóváhagyatniuk.
Azaz tévedés azt hinni, hogy a közlemény, illetve Hoyt Yee szavai ne a hivatalos amerikai kormányálláspontot képviselnék. Ezt bizonyítja, hogy Hoyt Yee kiállása után nem sokat váratott magára egy újabb mondás, ami ismét helyre tette a kérdést: a Reuters kérdésére a keddi szokásos washingtoni külügyminisztériumi sajtótájékoztatón Mark C. Toner szóvivő elmondta: a kormány aggasztónak találja a CEU-törvényt.
„Úgy látjuk, hogy a törvény veszélyezteti a CEU további működését, holott ez egy kiemelkedő tudományos intézet. Fontos tudományos és kulturális kapocs Magyarország és az Egyesült Államok között. Őszintén szólva a szabad kutatás és gondolkodás ügye van itt a középpontban. A törvény szerintünk több más amerikai egyetem oktatási programját is veszélyezteti Magyarországon, úgyhogy ez az ügy a CEU-n is túlmutat” – fogalmazott Toner. „Sürgetjük Magyarország kormányát, hogy függesszék fel a törvény végrehajtását. A törvény felülvizsgálatát és megvitatását várjuk, amihez párbeszédre lesz szükség magával az egyetemmel, és a többi érintett intézménnyel is” – mondta a szóvivő. Fontos megjegyezni: egy ilyen választ nem hasraütésszerűen ad a külügyi szóvivő. Úgy áll ki mindennap a sajtó elé, hogy letesz maga elé egy óriási „könyvet”, és már abban a pillanatban, amikor elhangzik az újságíró szájából a kérdéses ország neve, egy elegáns mozdulattal odalapoz, hogy biztosan a hivatalos kormányálláspontot mondja, se többet, se kevesebbet. Ezt a szöveget pedig hosszan egyeztetik a minisztérium folyosóin, mielőtt bekerül a „könyvbe”.
A héten az is kiderült, hogy nem jól gondolkodott a magyar kormány, amikor arra számított, hogy Trump elnökségével nyugodtan közeledhet Oroszországhoz és bármit megtehet. Az amerikai– orosz viszony a héten megint mélypontra zuhant a múlt heti, a szír kormány elleni rakétatámadás miatt. Ezzel Donald Trump azt az elvét is máris elvetette, hogy nem avatkozik más országok belügyeibe, és mint azt Mark C. Toner is kifejtette: Washington számára itt már nem a CEU-ról, hanem világszerte az összes amerikai egyetemről van szó.
Vélhetően az amerikai nyomás miatt tisztul a magyar kormány feje, és a kormányzati valóság Orbán Viktornál is egyre kevésbé takarja ki az élet valóságát. Így hiába mérte a Nézőpont Intézet, hogy az emberek 72 százaléka helyesli a CEU beszántását, a miniszterelnök mégis hajlik a békekötésre, hiszen honi komfortzónájába benyomult a külvilág (értsd: Amerika és az EU), másrészt felborult a belső egyensúly. Az utóbbi évek legnagyobb tüntetésén protestált mintegy 70-80 ezer ember vasárnap a CEU mellett, és a szerdai „rájátszás” is több tízezer embert vitt utcára – ez alkalommal a civil szervezetek megbélyegzése ellen (lásd cikkünket a friss Vasárnapi Hírek 11. oldalán) demonstráltak. Ráadásul nem egy az anyagi helyzetet, a mindennapokat nehezítő kormányzati intézkedés ellen, ahogy az internetadó ellen tüntető sokaság tette, hanem a rendszer lényegét jelentő autoriter, az állam túlhatalmát építő törekvések ellen.
Ennek ellenére nem rángatja az ideg a Fideszt – ami rémisztő a tüntetés spontaneitásában, az egyben megnyugtató is. Az elégedetlenség ugyan tömegdemonstrációba torkollik, csakhogy nem akad olyan személy/szervezet, aki artikulálja, becsatornázza ezt a dühöt.
A vízválasztó ebben a kérdésben a május elsejei tüntetés lehet, amit a Momentum hirdetett meg. Ha a párttá alakuló mozgalom célt tud adni a protestálóknak, akkor szisztematikus nyomásgyakorlásba és bázisépítésbe kezdhet. (A friss erő a jelek szerint nem mozgatja rosszul az embereket, az olimpiai népszavazás után most a CEU-t védenék meg, illetve Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort tennék partvonalra egy népszavazással.) Hogy a tüntetőkön vagy a Momentumon talál-e fogást a kormány, az a jövő zenéje, most a nemzetközi helyzet fokozódásával kell megbirkóznia.
Úgyhogy a kabinet dinamikus elszakadási műveletbe kezdett. Miután az elmúlt két hét másról sem szólt, mint hogy bebizonyítsák a bizonyíthatatlant – vagyis, hogy az egyetem csal és megtéveszt –, éppen az oktatási államtitkár kezdte trükközésre biztatni a CEU-t. Palkovics László azzal állt elő, hogy az egyetem zavartalanul működhet, amennyiben kibővítenék a CEU és a Közép-európai Egyetem közötti licencszerződést, mivel a működési engedélyét csak Magyarországon vesztené el az intézmény a törvénymódosítás értelmében. Az ilyen licencszerződések során a külföldi intézmény megállapodik egy magyarral, hogy átadja a képzési programját, így a diákok végül a külföldi egyetemtől kapnak diplomát.
Magyarán Palkovics maga mutatott kiskaput a CEU-nak.
Igaz, ahhoz, hogy a CEU ilyen módon kerülje meg a működését ellehetetlenítő törvényt, nyakatekert eljárásokra lenne szükség, de nem is ez a legnagyobb probléma.
Az egyetem olyan tiszta megoldást szeretne, amely hosszú távra, jogilag világosan biztosítja számukra a működést. „A Palkovics államtitkár úr által a sajtóban tárgyalt megoldás azonban, első hallásra, nem tűnik koherensnek és megbízhatónak, sem jogi sem működési szempontból. Palkovics államtitkár úr a CEU-t nem kereste meg ezzel a lehetőséggel. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a médiában folytatott eszmecsere nem helyettesítheti a hosszú távú, bizalmon alapuló, közvetlen kapcsolatot” – írják közleményükben, amelyben kiemelik: azt várják a kormánytól, hogy kezdeményezzen velük tárgyalásokat.
A Palkovics által felvázolt megoldást szinte senki nem érti pontosan – ez derült ki a kormányzattal szemben az utóbbi időben kritikus hangot megütő konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport szerdai rendezvényén, ahol éppen az egyetemi autonómiáról beszélgettek. Az eseményen Sólyom László volt köztársasági elnök is részt vett és elmondta: a Lex CEU egyértelműen alkotmányellenes, mert nem felel meg a jogbiztonságnak és más technikai követelményeknek sem. Emellett tartalmilag sincs rendben, mert korlátozza az oktatás szabadságát, ami pedig olyan erős alkotmányos jogelv, amit csak nagyon indokolt esetben lehetne korlátozni, ez pedig jelen esetben nincs így. Éppen ezért szerinte a törvényt mindenképpen meg kellene semmisíteni.
Erre az Alkotmánybíróságnak lesz lehetősége: a Jobbik támogatásával elegendő képviselői aláírás gyűlt össze, hogy az LMP utólagos normakontrollra küldje a törvényt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!