Felháborít, hogy mindig ugyanarról az emberről, országról, jelenségről van szó – jelentette ki Frank Engel kereszténydemokrata képviselő csütörtökön. Hogy kiről is beszélt a luxemburgi politikus, könnyű megfejteni, ha hozzátesszük: a vita a halálbüntetés és az Európai Unió viszonyáról folyt, a helyszíne pedig az Európai Parlament (EP) volt.
A hozzászólás pikantériája, hogy Engel ugyanahhoz a frakcióhoz tartozik, mint a Fidesz képviselői, de a magyar kormánnyal kapcsolatban már jó ideje különvéleményt képvisel. Erre az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának mostani vitájában is utalt, mikor kifejtette, az Európai Néppárt tagjaként vagy nem kellene mondania semmit, vagy védenie kellene az intézkedéseket, de neki nem tetszik, ami Magyarországon történik. A mundér becsületét a német Monika Hohlmeier volt hivatott megvédeni. A bajor keresztényszocialista képviselő a vita elején hozta is a kötelezőt: az Európai Néppárt ellenzi a halálbüntetést, de igazából nincs is már miről vitatkozni, mert a magyar kormány nem akarja bevezetni, aminek ők nagyon örülnek. És amúgy is, a posztkommunista országok máshogy állnak a kérdéshez, hiszen Lengyelországban és Csehországban is volt már szó a halálbüntetés újbóli bevezetéséről.
De később a fideszes Gál Kinga hiába is emlékeztette a szocialista, liberális és zöldképviselőket, hogy tartsák magukat a napirendhez és legyenek semlegesek, mert nem Magyarországról szól a vita, hanem a halálbüntetésről, a politikusok azért is ejtettek pár szót a bevándorlásról indított nemzeti konzultációról. Így Hohlmeier képviselőnek valami szöget ütött a fejébe, és elkérte a mellette ülő magyar kollégájától a kérdéssor fordítását, majd az ülés vége felé újra szót kért. Eddig nem olvasta, de most kijelentheti: az Európai Néppárt visszautasítja a nemzeti konzultációban foglaltakat, és nem zárkózik el az elől, hogy erről külön vitát rendezzenek.
Ahogy a Magyarországgal kapcsolatos EP-viták kapcsán már jó néhányszor, ismét felmerült az úgynevezett 7. cikk szerinti kötelezettségszegési eljárás. Ez azonban nem alkalmazható, hiszen hiába kritizálhatóak egyes magyar törvények és kormányzati intézkedések, súlyosan és tartósan nem sértik az emberi jogokat. Ezért Sophie in ’t Veld holland EP-képviselő szerint létre kellene hozni egy pont- és szankciórendszert, melynek alapján minden uniós tagállamban megvizsgálnák, hogyan működik a demokratikus kormányzás és a jogállamiság. Az eredményeket évente nyilvánosságra hoznák, és ha a bizottság indokoltnak látja, változtatásra köteleznék az adott országot.
SZŰCS ÁGNES (BRÜSSZEL)
ORBÁN-IDÉZETEK
"Ki akarunk alakítani egy európai közvéleményt, amely hajlik arra, hogy a halálbüntetés bevezetése vagy be nem vezetése kerüljön vissza nemzetállami jogkörbe. Semmi okunk arra, hogy erről a kérdésről ugyanúgy gondolkodjon egyik vagy másik ország” – jelentette ki Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában. Azaz a magyar miniszterelnök azt akarja elérni, hogy kidobjanak egy uniós alapnormát.
A magyar miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy ő az élet pártján áll, így azt gondolja az emberekről, hogy: „ha mi meg tudjuk őket védeni halálbüntetés bevezetése nélkül, akkor védjük meg őket úgy, ha azonban másképp nem megy, akkor be kell vezetni”.
"Ha nem szabályozzuk a bevándorlókat, hanem egy kollégiumi házibulit hirdetünk, és mindenki addig marad, ameddig akar, akkor a polgári berendezkedésnek esélye sem lesz" – tobzódott rádióinterjújában a miniszterelnök. Az unió életszerűtlen szabályai nélkül Magyarország képes lenne megvédeni magát a megélhetési bevándorlóktól, magyarázta Orbán, aki őrült ötletnek tartja azt az európai elképzelést, amely szerint „valaki beengedi a menekülteket a saját országába”, majd utána „szétosztja” a többi tagállam között.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
