Végzetes véletlen - Orosz rulett a rákkal

Amit a legkevésbé szeretnénk egy betegséggel kapcsolatban hallani, az az: vagy sikerül elkerülnünk, vagy nem, s mindez pusztán a szerencsén múlik. Márpedig egy friss kutatás éppen ezt állítja – bizonyos ráktípusok esetében nem a genetika, de még csak nem is a helytelen életmód növeli a megbetegedés kockázatát, hanem egyszerűen a balszerencse.

A John Hopkins egyetem szakemberei az amerikai lakosság körében történt felmérésük alapján jutottak a döbbenetes megállapításra, amelynek eredményeit a Science című tudományos folyóiratban publikálták. Ha rákról van szó, általában öröklött genetikai hibákra, helytelen életmódra, nem megfelelő környezetre és ehhez hasonló tényezőkre szokás hivatkozni. Véletlenre és balszerencsére semmiképp, pedig a kutatók most úgy vélik, ez a legkockázatosabb faktor.

Hogy mi lehet ez a balszerencse? A kutatók a szövetek regenerálódását vizsgálva arra jutottak, hogy a rákos megbetegedések kétharmad részében egész egyszerűen arról van szó, hogy a sejtosztódás során véletlen hibák keletkeznek, és ezek váltják ki a betegséget. És minél többet osztódik egy sejt annak érdekében, hogy a szövet egészséges maradjon, annál nagyobb a kockázata a bekövetkező hibának. Vagyis nemhogy befolyásolni vagy elkerülni nem képes az ember a rákot, de még csak megjósolni sem igazán lehet, hogy kialakul-e. Ráadásul azon daganatos megbetegedések kockázatát növeli igazán ez a faktor, ahol a szöveteknek gyorsabban kell regenerálniuk magukat.

Ami választ adhat például olyan kérdésekre is: miért gyakoribb a végbélrák a vékonybélráknál – azért, mert a vastagbél sejtjei sokkal gyorsabban osztódnak, s így nagyobb az esélye a sejtosztódás során keletkező hibáknak. Vagyis a szakembereknek sikerül magyarázatot adniuk arra is, hogy egyes daganatos betegségek miért gyakoribbak másoknál – ennek pedig komoly haszna lehet a gyógyításban is.

 

Azért ne dobjunk el mindent

A kutatók összesen 31 ráktípust tanulmányoztak, ezek közt van kilenc, amelyek esetében azért nem lehet pusztán a véletlenre hivatkozni. Ilyen a dohányzáshoz erősen köthető tüdőrák, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és a májrák közti kapcsolat sem okozhat ma már senkinek meglepetést. A fennmaradó 22 daganatos betegség (köztük például az agydaganat, a leukémia és a petefészekrák) esetében viszont úgy találták, hogy a kialakulásuknak leginkább ezekhez a sejtosztódási hibákhoz lehet köze. Azt is érdemes hozzátenni, hogy olyan betegségekkel, mint a mellrák vagy a prosztatarák nem foglalkoztak a kutatók, ugyanis ezen esetekben egyelőre nem sikerült meghatározniuk a sejtek osztódási arányát.

Ám még mielőtt végképp fatalista életszemléletet alakítanánk ki, érdemes megfontolni a kutatást vezető professzor, Cristian Tomasetti szavait: „A legnagyobb félelmem az, hogy az emberek semmit sem tesznek. De ennek az ellenkezője is igaz.”

Azt ugyanis egyetlen kutató sem vitatja, hogy például a dohányzás elhagyása vagy a bőr megfelelő védelme a káros napsugaraktól kifejezetten csökkenti a tüdő-, illetve a bőrrák kialakulásának kockázatát, úgyhogy arra azért nem érdemes hivatkozni, hogy úgyis a biológia felelős a daganatokért, s közben füstölni, mint a gyárkémény. Persze vannak, akik egész életükben dohányoznak, és mégsem a tüdőrák okozza a halálukat.

„Igazság szerint többségük egyszerűen szerencsés” – magyarázta Bert Vogelstein professzor, a John Hopkins egyetem kutatásának vezetője. De hogy kit illet ilyen szerencse és kit nem, azt is pusztán a véletlen dönti el…

 

Személyre szabva

Szakemberek szerint ugyanakkor a kutatás leginkább arra világít rá, mennyire fontos a betegség megelőzése, vagyis a prevenció. A megelőzés mellett pedig a betegség kezelésének egyik kulcsfontosságú eleme, ha személyre szabva gyógyítanak minket, míg a kutatás másik nagy vívmánya az lehet, hogy így legalább azt is tudni, mely rákfajtákat érdemes külön és kiemelten figyelni, mivel kialakulásuk esélye viszonylag nagy. Ahogy Tomasetti fogalmazott: „Mindent meg kell tennünk, amit korábban tettünk, csak mostantól sokkal jobban kell csinálnunk, mint ahogy eddig.”

 

Gyógyító tudás

„Hadd mutassam be a kollégát” – jelenti be az újságírót a diagnosztikai laboratóriumban az orvos. „Merthogy ugyanaz a munkánk: a betegtájékoztatás” – fűzi hozzá, majd be- és körbevezet a jövő rákellenes harcának terepén, amelynek legfontosabb eleme az információ.

A – főként a laikusok körében – nagy érdeklődést kiváltott cikk a rák kialakulásának „balszerencse faktoráról” fontos dologról árulkodik. Mostanra olyan mennyiségű információ gyűlt össze az orvosi adatbázisokban a betegség megjelenését okozó génhibákról, hogy nagy biztonsággal lehet százalékosítani azokat az arányokat, amelyeket a szakemberek korábban is sejtettek.

A rák elleni küzdelem kulcsszava az elkövetkezendő években az információ lesz minden területen: a megelőzésben, a szűrések tekintetében és a gyógyulás esélyeit megsokszorozó célzott terápiák elérésében – a jövő páciense pedig a korábban magát tehetetlennek gondoló passzív beteg helyett a lehetőségeit ismerő, önmaga sorsáról dönteni tudó aktív beteg.

Az életmentő tudás megszerzésében a gyorsan fejlődő informatikai szolgáltatásoknak lesz kiemelkedő szerepe. Nem véletlen, hogy a rákgyógyítás legrangosabb szakmai eseményének, a Chicagóban évente megrendezett ASCO-konferenciának az idei logója egy chip, jelmondata pedig: tudást nyerni az adatokból.

Az eseményen pedig kiállítóként helyet kap a magyar KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ csapata is legújabb fejlesztésükkel, az Oncompass-szal, amelynek lényege pont az elképesztő mennyiségű adat szűrése és közvetítése a beteg és az orvos számára.

 

Célzott segítség

A KPS azon túl, hogy feltérképezi a rákbetegek génhibáit, és ez által ajánlani tudja a leginkább megfelelő célzott terápiát, fel is kutatja a világban annak elérési lehetőségeit saját informatikai rendszerével. Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?

Az a páciens, aki akár kezelőorvosa tanácsára, akár tudatos betegként hatékony terápiás lehetőségek után kutatva felkeresi a központot szövettani eredményeivel, a molekuláris, azaz a sejtek génállományát feltérképező, azok jellegzetes „meghibásodásait” kiszűrő diagnózist kap. Ennek a típusú diagnózisnak azért van jelentősége, mert a rákot okozó hibás gének köre lényegében teljesen ismert, és a leggyakoribb génhibák már kapcsolatba hozhatók célzott hatóanyagok hatásosságával. Jelenleg több mint 30 gyógyszer már forgalomban van szerte a világon, és további 200-at éppen vizsgálnak. Tehát az esetek 80-90 százalékában a tumorban talált génhibára már van valamilyen ellenszer.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyen arányban hozzá is férnek a betegek a célzott kezeléshez, sem azt, hogy ezek minden esetben hatásosak is. De a pontosabb molekuláris diagnózis ismeretében kiválasztott célzott terápia azzal is nagymértékben növelheti a gyógyulás esélyeit, hogy a beteg nem veszít időt a különböző gyógyszerek próbálgatásával és kikerülhetőek általa a nem megfelelő hatóanyagok káros következményei. Azonban még rengeteget kell tanulnunk ahhoz, hogy minden esetben megfelelően válasszuk meg a megfelelő hatóanyagot. Hiszen a legtöbb gyógyszer a kezelt betegek 60 százalékánál nem vagy csak korlátozottan hatásos. A nemkívánatos gyógyszerreakciók pedig évente mintegy 100 ezer ember haláláért és kétmillió személy kórházi kezeléséért felelősek, csak az Amerikai Egyesült Államokban.

Jelenleg tehát a rákbetegek leginkább olyan terápiákat kapnak, amelyek általában a leghatékonyabbak a legtöbb betegnél, és nem azt, amelyik számukra a legjobb. Ezért van szükség a személyre szabott kezelésekre.

 

Gyöngyöspatáról Malagába

A KPS csapata megnézi, hogy a betegek számára a célzott terápiás gyógyszerek közül melyik van forgalomban, melyik finanszírozott, melyre szerezhető támogatás vagy szponzoráció például egy gyártótól, melyik klinikai vizsgálat van éppen nyitva és hogy a pácienst alkalmassá teszik-e a paraméterei arra, hogy részt vegyen benne – az egész világot monitorozva.

„Az a missziónk, hogy mindenkinek ugyanolyan esélyei lehessenek, legalább az információ megszerzésének szintjén, mint annak a jól szituált amerikainak, aki besétál a Harvard Klinikájára gyógyíttatni magát, sőt talán több is” – mondja dr. Peták István, az intézmény tudományos igazgatója. A kutatóorvos nem titkolja, hogy ez a tudás orvosra és betegre egyaránt súlyos terheket róhat.

Volt olyan eset, amikor a páciens a KPS jelentésével felkereste a kezelőorvosát, és kérte, hogy biztosítsa számára azt az Amerikában elérhető méregdrága terápiát, amit számára a leghatékonyabbnak ítéltek. És az orvos tehetetlenül széttárta a kezét: neki másik 50 betege ült kint a folyosón és az OEP szabta keretrendszerben mozog. „Borzasztó lehet a tudat, hogy esetleg van gyógyír a világban a betegségemre, én mégis belehalhatok, mert nem tudom megfizetni – ismeri be Peták doktor. – A tudás felelősséggel jár, döntési helyzeteket, iszonyatos feszültséget von maga után. De a lehetőséget is csak ez adhatja meg a változásra.”

Erre jó példa annak a gyöngyöspatai asszonynak a története, akit kezelőorvosa a KPS-be irányított ritka tüdődaganatával. A külföldön soha nem járt, szerényen élő asszonynak Malagában találtak megfelelő terápiát, az ottani klinika ingyenesen biztosította számára a kezelést, sőt a helyi civil szervezetek még szállást is szereztek a számára, így nagyszerű körülmények között gyógyulhatott a spanyol tengerparton, daganata azóta szépen visszafejlődött. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ilyen lehetőséget minden betegnek biztosítani lehet, csak azt, hogy nem is zárható ki egy ilyen lehetőség.

 

Gombhoz a kabát

A magyar betegek többsége számára azonban egyelőre nem „csak” az a tény nem ismert, hogy a világon több mint 230 hatóanyag létezik, de olyan alapvető információkat sem kapnak meg, hogy nem kell feltétlenül hónapokat várniuk egy diagnosztikai vizsgálatra, mivel az fizetős formában legtöbbször azonnal elérhető a számukra, és lehet, hogy az életük múlik ezen az időn.

Jó példa az információhiányra a tüdőszűrés kérdése. Sok embert, különösen a dohányosokat megnyugtatja az éves tüdőszűrés gyakorlata. A szakemberek számára azonban rég ismert dolog, hogy a tbc szűrésére kifejlesztett vizsgálat nem alkalmas a rák korai felismerésére, amikor „látszik valami a felvételen”, akkor már általában operálhatatlan a daganat. Jóval hatékonyabb szűrési eszköz a CT, ami viszont csak magánfinanszírozásban elérhető.

A molekuláris diagnosztikai eljárások államilag finanszírozott központokban is megtalálhatók, egyelőre azonban ez a lehetőség csak azok számára elérhető, akiknek olyan gyógyszert ajánl az orvosuk, amelynek felírási protokolljához hozzátartozik a molekuláris vizsgálat, ezt 6-7 helyen végzik OEP-finanszírozásban. „Ez a gyakorlat a beteget keresi a gyógyszerhez, és nem a legjobb gyógyszert egy betegnek – világít rá Peták István. – Fordított a rendszer.”

A diagnosztika tehát jócskán előreszaladt a terápiákhoz és a terápiák megtalálásának módjához képest, ez utóbbi az, amin a KPS nagy erőkkel dolgozik. „Olyan informatikai rendszert fejlesztünk, az Oncompasst, ami segít az orvosnak eldönteni, hogy a 230 hatóanyagból melyik lenne a legjobb. Ezek komplex stratégiák, amiket csak ezekben jártas onkológussal közösen lehet kialakítani. A mi feladatunk, hogy legkorszerűbb diagnosztikai és informatikai eszközöket adjunk az onkológusok kezébe, hogy ők a legkorszerűbb kezelési lehetőségek közül választhassanak” – mondja a KPS szakmai vezetője.

2015-ben további előrelépést jelent a rák elleni küzdelem terén, hogy a betegség kialakulásának mély ismerete lehetőségeket hordoz a megelőzésben is, különösen azok esetében, akiknek örökletes hajlamuk van – ez az összes eset 10 százalékára jellemző.

Ilyen Angelina Jolie esete, aki másfél évvel ezelőtt megelőző masztektómiát hajtatott végre magán, mert szembesült azzal, hogy hordozza a mellrákért felelős BRCA gént, és így közel 90 százalékos az esélye arra, hogy megbetegszik. „Nagyon jól döntött, amikor vállalta a diagnosztika adta tudás súlyát – mondja Peták doktor, aki azon kevés orvos egyike volt, aki abban az időszakban pozitívan nyilatkozott az esetről. – Számomra az is döbbenetes volt, milyen hírértéke van annak, hogy kimutatható ez a gén, hiszen 20 éve ismerjük. Ez azt jelenti, hogy valami nagyon rosszul működik az orvosok és a betegek közti kommunikációban.”

-------------------------------

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!