A múlt heti romániai választás eredménye alapján egyértelmű, kik a győztesek és kik a vesztesek, de ebből, jó román szokás szerint, még nem következik, milyen lesz a kormány. Az RMDSZ meglepő sikere nem csak a magyar összefogáson, de a Fidesz nagy nehezen megszületett belátásán is múlott.
A tankönyvek egyszer majd tanítani fogják a román
jobboldal idei vereségét. Két éve még a nemzeti liberálisok
(PNL) a szavazók felének a támogatását élvezték
elnökük, Klaus Iohannis váratlan államfővé választása
után, idén meg éppen elérték a 20 százalékot.
Csak a kampány kezdete óta 10 százalékot vesztettek,
ráadásul úgy, hogy ellenfelüknek, a szocialistáknak
(PSD) még miniszterelnök-jelöltje sem volt.
A PSD egymagában a szavazatok közel felét szerezte
meg (46 százalék), a Tariceanu volt miniszterelnök
által vezetett ALDE-vel (6 százalék) közösen megvan
a kormányalakításhoz szükséges többségük. A győzteseken
kívül még két párt lehet elégedett: az RMDSZ
2004 óta nem szerepelt ilyen jól, magabiztosan hozta
a szavazatok több mint 6 százalékát. A civil mozgalmakból
alakult USR pedig közel 9 százalékot ért el,
mely igen komoly teljesítmény egy fél éve létrehozott
párttól. A parlamentbe jutott még Traian Basescu volt
államfő éppen aktuális pártja, a PMP is (5,5 százalék).
Ami az RMDSZ-t illeti, 12 éve nem szerepelt ilyen
jól a Szövetség. Bár a választások előtt sokan még az
5 százalék elérését is problematikusnak tartották,
végül kiváló mozgósítással 6,2 százalékot szereztek.
Az elemzők szerint a sikernek négy fontosabb
oka van. Egyrészt maga a kampány kellően érdekes,
provokatív volt ahhoz, hogy még a román sajtóban
is beszédtéma legyen. Másrészt, ha nem is tökéletesen,
de megvalósult a magyar összefogás: az MPP az
RMDSZ listáján indult, míg az egyre jobban marginalizálódó
EMNP nem állított jelöltet, örökös elnöke,
Tőkés László megszólalásai pedig legfeljebb szűk
családi körben számítanak érdekesnek manapság.
Az összefogás örvendetes fejleménye nem független
attól, hogy a Fidesz belátta: az erőforrások pazarlása
az RMDSZ-ellenes kispártok további támogatása,
sőt, Orbán Viktor a kampány hajrájában maga is
beszállt a mozgósításba és végre a magyar közmédia
sem az RMDSZ ellen buzdított. Végül, de nem utolsósorban
maga az élet igazolta, hogy jogos a magyar
kisebbség biztonságát hangsúlyozó RMDSZ-retorika.
Csak a kampány utolsó heteiben három olyan
intézkedés volt, amely a magyarok idegeit borzolta.
Előbb a népszerű kolozsvári alpolgármester, aztán a
marosvásárhelyi katolikus gimnázium ellen indult
eljárás, hogy bő héttel a választások előtt a román
kulturális minisztérium lényegében megvétózza a
csíksomlyói búcsúnak az UNESCO világörökségi listájára
való felkerülését.
A jobboldal vezető pártjának összeomlása és az
RMDSZ megerősödése kivételével lényegében papírforma
eredmény született. Ha tavaly ősszel forradalminak
tűnő hangulat volt, mely a Ponta-kormány
bukásához és Iohannis elnök megerősödéséhez vezetett,
az idei két választáson, az önkormányzatin és
a parlamentin egyaránt az „ellenforradalom” győzött.
A PSD páratlan képződmény a rendszerváltás
utáni Kelet-Európában. Túltette magát posztkommunista
múltján, túlélt néhány pártszakadást, a
vezetői ellen indult korrupciós pereket, hasonlóképpen
a Ponta-kormány alig egy évvel ezelőtti
bukását. 2012-ben még a nemzeti liberálisokkal
alkotott koalíciót Basescu ellen, mára lényegében
egyeduralkodó párt a román politikában. A siker
titka valószínűleg hosszabb elemzést érdemel, de
két eleme mindenképpen megemlítendő: egyrészt
a PSD szervezettsége, másrészt intézményi ereje.
Értve ez utóbbi alatt azt, hogy eddig lényegében
valamennyi krízishelyzetben a párt érdeke győzött
aktuális vezetőjének egyéni politikai érdeke felett.
A PSD erejét adó megyei és más középvezetők (a
„vörös bárók”) habozás nélkül szembefordultak és
szemrebbenés nélkül nyírták ki saját vezetőiket,
ha azok ambíciói a párt sikerét (azaz a mindenkori
kormányban való részvételt és a sikeres választási
szereplést) veszélyeztették. Így lett vége rövid úton
Ion Iliescu, Adrian Nastase vagy éppenséggel Victor
Ponta politikai karrierjének.
És könnyen meglehet, hogy erre a sorsra jut Liviu
Dragnea, a PSD jelenlegi elnöke is. A helyzet ugyanis
a következő: Iohannis jó előre közölte, hogy egy
2001-es törvény értelmében nem fog olyan miniszterelnök-
jelöltet támogatni, aki ellen lezárt bírósági
ítélet van. Márpedig Dragnea ellen van ilyen, nem is
olyan régről, idén áprilisból. És a választás után két
nappal az államfő ismét megerősítette, hogy tartja
magát a törvényhez, majd egyeztetésre hívta a pártokat.
Mire Dragnea azzal replikázott, hogy ő meg
az Alkotmányhoz ragaszkodik, és nem vesz részt az
egyeztetésen, amíg nincs hivatalos végeredmény.
Később az ALDE is csatlakozott, így szerdán az elnök
olyan politikai szereplőkkel találkozott, melyeknek
legfeljebb akkor lesz köze a kormányalakításhoz, ha
a győztes koalíció meghívja őket.
Hosszú, forró adventre van tehát kilátás Romániában,
ahol nem újkeletű helyzet az, hogy az
államfő saját alkotmányos kereteit feszegetve próbálja
a kormány létrejöttét befolyásolni. Kérdés
persze, hogy az elődei, Iliescu és Basescu által felállított
mércét képes-e megugrani Klaus Iohannis.
Eddigi teljesítménye alapján – ideértve a választási
kampányban bemutatott szerencsétlenkedéseket –
erre kevés esély mutatkozik. Romániának egyelőre
győztese van. Hogy milyen kormánya lesz, az majd a
későbbiek során tisztázódik.
A romániai parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) liberális szövetségesével, az ALDE-val akar kormányt alakítani, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel pedig az esetleges parlamenti együttműködésről tárgyalna – jelentette be Liviu Dragnea, a PSD elnöke. Az RMDSZ 2000–2004 között például úgy biztosított parlamenti támogatást a PSD akkori, Adrian Nastase vezette kisebbségi kormányának, hogy az együttműködés feltételeiről évente megállapodást írtak alá. Ebben az – ország euroatlanti integrációját megelőző – időszakban fogadták el Romániában egyebek mellett a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatra és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényeket. (MTI)
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke fogadja Klaus Iohannis államfő gratulációját.
FOTÓ: BARANYI ILDIKÓ, MTI
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek akár rá is mehet a karrierje a győzelemre 
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!