Ahogy mélyül a nyomor, úgy kerül veszélybe egyre több tizenéves jövője. A vidék Magyarországán sok család alig várja, hogy gyermeke betöltse a tizenhatodik évét, és máris közmunkásnak adja. Emlékeztetőül: az Orbán-kormány 16 évre szállította le a tankötelezettségi korhatárt.
A logika egyszerű: így juthat több pénzhez a család, hiszen a tinédzser évente átlagosan 3-5 hónapig 51 ezer forintot visz majd haza, a többi 9-12 hónapban a mintegy 23 ezer forintos jövedelempótló támogatásra jogosult. Ráadásul nem kell költeni az iskolai ebédjére, a bérletére, a tanszereire.
A kérdés az, hogy ezzel egy életre kényszerpályára állítják-e a szülők a fiatalokat, vagy „csak” kétévnyi gyerekkort vesznek el tőlük. A jelek szerint az élet az utóbbi feltevést igazolja, ugyanis egyrészt az oktatásból kihullók számára legtöbbször valóban nem adódik más lehetőség a munkaerőpiacon, csak a közmunka – de nincs ez másképp a felnőttek esetében sem.
A fiatalkorú közmunkások számáról nincsenek részletes adatok, csupán azt tudni, hogy 32-36 ezer 25 évnél fiatalabb ember dolgozik az országban, magyarázta Mártonfi György oktatáskutató az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Azaz minden hatodik közmunkás fiatal. Nem véletlenül: a szakértő úgy számol, hogy az iskolát idő előtt elhagyók harmada a közmunkások között köt ki. Mártonfi szerint a „gyerekkivétel” még nem tekinthető tendenciának, de a jelenség már önmagában is riasztó. Mindenesetre nehéz átlátni a „kiugrók” motivációit: például családi pótlék megszűnését (aki nem tanul, annak nem jár) bőven ellensúlyozza a közmunkás-jövedelem. Ám ha valaki esetleg árvasági ellátásban is részesül, akkor jobban megéri tanulni, mert sokkal kisebb a közmunkával realizálható haszon.
„Egyelőre nem tapasztaltam, hogy családok csak azért vennék ki a gyereküket az iskolából, hogy azok közmunkások lehessenek. Olyan esetek előfordulnak, hogy az iskolát más okból elhagyók a munkaügyi központban végül nem kapnak más állást”, magyarázza Vécsi István. Csakhogy, figyelmeztet a Közmunkás Szakszervezet elnöke és egyben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere, az önkormányzatok csak pár programban tudják foglalkoztatni a fiatalkorúakat. És az is kérdés, hogy meddig.
Vécsi ugyanis úgy tudja, hogy miután február 29-én lejár a következő közfoglalkoztatási periódus, nem lehet majd 18 év alattiakat alkalmazni. „Bár ez egyelőre csak szóbeszéd”, tette hozzá. Aki úgy gondolja, az igazi probléma az, hogy Északkelet-Magyarországon gyakorlatilag nincs elsődleges munkaerőpiac, és sem a fiataloknak, sem a szüleiknek nincs más esélye, mint a közmunka.
Abban a szakértők egyetértenek, hogy a közmunka nem vezeti vissza az embereket a munkaerőpiacra. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának adatai szerint a közmunkában részt vevők 13,3 százaléka dolgozott a nyílt munkaerőpiacon fél évvel a program lejárta után, 34 százalékuk ismét közfoglalkoztatott volt, felük pedig ismét regisztrált munkanélküli.
A kutatás arra is rávilágított, hogy minél több időt tölt valaki a közmunkaprogramban, annál kisebb az esélye, hogy piaci állást találjon magának – ha úgy tetszik, ezek az emberek „közfoglalkoztatás-függővé” válnak. Feltehetően különösen rossz helyzetben lesznek azok a képzetlen fiatalok, akik bármilyen más korábbi munkatapasztalat nélkül állnak közmunkásnak, boldogulási esélyeik gyakorlatilag lenullázódnak.
Megpecsételt életek
A család helyzete borzasztóan determinálja a gyerekek iskolai teljesítményét: e tekintetben Magyarország a 25. helyen „pironkodik” az EU 28 országa között – ez derült ki az EU Társadalmi Indikátorok Monitora és a Bertelsmann Alapítvány kiadványából, ami a társadalmi igazságosságról szól. Azaz csak Bulgáriában, Szlovákiában és meglepő módon Franciaországban befolyásolja brutálisabban a gyerekek iskolai előmenetelét famíliájuk helyzete. A jelenség okai a források szűkösségében, a pedagógiai hiányosságokban és az erőteljes társadalmi és etnikai szegregációban keresendőek Ferge Zsuzsa szerint. (A szociológus a Kettős Mérce blogon összegezte a jelentés tanulságait). Ferge úgy látja: a gyerekek életesélyeit kockáztatja az ország, mivel általános iskola nem segít az otthoni hátrányok leküzdésében, így sokan idejekorán kiesnek az oktatásból.
20 százaléka
se nem tanul, se nem dolgozik
a 20–24 éves fiataloknak
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!