Igazi szerencsejáték az induló lakáslottó, vagyis a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) rendszere – de leginkább csak a szervező cégnek és az amúgy is tehetős lakásvásárlóknak jó, másoknak főleg csak kockázatos.
Egy magánvállalkozó évtizedes vágyát teljesítette az Orbán-kormány a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) rendszerének – mint otthonteremtési támogatási forma – létrehozásával. És rögtön kivételes helyzetbe is hozta a vállalkozó érdekeltségét, ami így egyelőre egyedüliként léphet az új piacra. Érdekesség, hogy a nokot életre hívó törvény – amit Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke jegyzett – éppen azoknak a korábban fogyasztói csoportokat szervező cégeknek adott elsőbbséget, melyek tevékenységét az Orbán-kormány an?- nyira károsnak tartotta, hogy 2014-től meg is tiltotta a létrehozásukat. Az indok akkor az volt, hogy e vállalkozások „a legkiszolgáltatottabb fogyasztói rétegek megtévesztésével szervezik tevékenységüket”.
Az egyik ismert, fogyasztói csoportokat szervező cég a 2006-ban a Gazdasági Versenyhivatal által 10 milliós bírsággal is sújtott Poligrupo Hungária Zrt. volt. Kisebbségi tulajdonosa és vezetője, Nyéki Zoltán beszélt 2001-ben arról, jó lenne, ha a kormány támogatással ösztönözné a csoportos vásárlói formában történő lakásvásárlást.
Az MNB végül nemrég kiadta a nok-törvény alapján az első engedélyt erre a tevékenységre, méghozzá a Poligrupóból névváltással átalakult Central NOK Szervező Zrt.-nek. A cég igazgatóságának elnöke Nyéki, tulajdonosa pedig a nok-törvény által helyzetbe hozott másik cég, a Carion Holding Zrt., és az általa tavaly létrehozott Poligrupo Holding Zrt. – Nyéki mindkettőben benne van.
Megkérdeztük a Central NOK-ot, mikor indul be honlapjuk, és mikor kezdenek tagtoborzásba. Azt válaszolták, hogy május 15-én. További kérdéseinkre nem válaszoltak, üzleti titokra hivatkozva.
Ha honlapjuk elindul, bizonyára felhívják rajta a figyelmet a nok fokozott kockázataira – amiket fogyasztóvédelmi aloldalán a jegybank is kiemel. Ez alapján elmondható, hogy a már létező lakástakarék-pénztárakhoz képest a nok sok pluszt nem nyújt, bár két, anyagilag jelentős előnye van. Az éves állami támogatás plafonja 72 ezer forint helyett akár 300 ezer is lehet, ráadásul elérhető a kamatmentes hitel: ha a tag befizetéseiből még nem jött össze akkora összeg, amennyibe az új lakás kerül, akkor a különbséget a nok kamatmentesen meghitelezi azt.
Hátránya a rendszernek, hogy a lakástakarékokkal szemben csak új lakásra használható, ráadásul azoknak kedvez, akiknek amúgy is van pénzük. (Minél nagyobb havi összeget fizet be a tag, annál biztosabb, hogy a rendszeres kiválasztással, illetve sorsolással lakáshoz és az említett kamatmentes hitelhez jut.) Mivel egy 120 fős nok-közösség 10-15 évig működik, a havi kis összeget befizetők csak a végén jutnak lakáshoz. Ráadásul közben befizetett pénzükhöz nem nyúlhatnak, illetve a törvény szerint semmilyen tőkevédelmi garancia nincs (azaz, ha a cég bedől, az állam nem fizet, mint a bankszámlák vagy a normál lakástakarékok esetében).
Ráadásul, ha időközben a tag kiszállna vagy 3 hónapig nem fizeti a részét, az addig befizetett pénzét nem kapja vissza, csak a közösség megszűnése (az említett 10-15 év) után. Ha a tag az egyszeri regisztrációs díjon felül havonta rendesen teljesíti a minimum 56 ezer forintos előtakarékossági befizetést, és végül lakáshoz jut a fennmaradó részre kamatmentes hitellel, akkor is figyelnie kell, nehogy elmaradjon a részlettel, mert a nokosokat kilakoltatásnál nem védi sem a kilakoltatási moratórium, sem a magáncsőd.
A szervező cégnek viszont már csak azért is megérheti a nok, mert a havi szervezési díj minimum 12 700 forint. Vagyis egyetlen, minimális létszámú noknál ez a 10-15 éves „életciklus” alatt összesen 183-274 millió forint bevételt hozhat a törvénnyel helyzetbe hozott Nyéki-érdekeltségnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!