Akikre még Orbán is hallgat

Egészségügy, oktatás és bürokráciacsökkentés – várhatóan ez lesz a kormány mantrája az elkövetkezendő három évben, ha hinni lehet a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János célzásainak. Azt a következtetést, hogy ezeket a területeket fejleszteni kell – igen meglepő módon –, a Gazdasági Fejlődési és Együttműködési Szervezet (OECD) nemrég megjelent tanulmányából vonta le a kormány.

A Government at Glance: How Hungary Compares (Pillantás a kormányra: Magyarország összehasonlítása) száz oldalban vetette össze a magyar kormányzat teljesítményét a környező országok hasonló adataival. A vizsgálat lényegében az állam működésének minden részletét felölelte: államháztartási mutatóktól kezdve az üzleti környezeten és az elektronikus kormányzáson át az egészségügyig és az oktatásig.

„Magyarország fejlődött, hiszen a gazdaság kezd talpra állni, és csökkent az államháztartási hiány. De az emberek jólléte szempontjából nem elhanyagolható, hogy erősen megkurtították a szociális védőhálót: az egészségügy és az oktatás területén Magyarország elmarad a többi országtól” – foglalta össze kérdésünkre a tanulmánya lényegét a szerző, Guillaume Lafortune. A jelentés nyomán az érintett tárcáknak a hónap végéig akciótervet kell összeállítaniuk, és ennek alapján dolgozza majd ki a kormány a következő három év programját.

Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellen folytatott szabadságharc fényében hatalmas váltásnak tűnhet, hogy az Orbán-kabinet ezúttal egy nemzetközi szervezet tanácsaira hallgat, vagy legalábbis ezt állítja. Az OECD azonban mindig is kivételt jelentett számukra. 2011-ben például az akkor még nemzetgazdasági miniszter Matolcsy György a kedvenc nemzetközi szervezetének nevezte, és még a Széll Kálmán-terv kidolgozásához is a segítségüket kérte. „Jelentős különbség az EU-hoz vagy az IMF-hez képest az is, hogy az OECD nem ad se ajánlásokat, se pénzt. Független nemzetközi szervezet vagyunk, aminek a működése sokkal jobban hasonlít egy agytrösztéhez” – magyarázta az OECD magyar munkatársa, Lonti Zsuzsanna, aki a most nyilvánosságra hozott jelentés projektkoordinátora volt. „A lényeg az, hogy jó minőségű és összehasonlítható adatokat szolgáltassunk. Nem értékeljük, hogy ezek milyen kapcsolatban állnak a politikai döntésekkel. A kormányra hagyjuk, hogy kezdjen valamit az eredményekkel” – teszi hozzá a kanadai kollégája. Bár mindketten hangsúlyozzák, a jelentések legfőbb célja az, hogy a vezetők a tények alapján határozhassák meg a politikai céljaikat.

A magyar kormány számára a tanulmányok készítésének a módszere is rendkívül szimpatikus lehetett: más nemzetközi szervezetekkel ellentétben az OECD jobban támaszkodik kormányzati forrásokra. „A Magyarország esetében például a KSH-tól érkeznek államháztartásra vonatkozó adatok. Az oktatásról vagy az egészségügyről a szakminisztériumok szolgáltatnak információt az OECD-felmérésekhez” – magyarázta Lonti Zsuzsanna. A szervezet szakértői aztán feldolgozzák a kapott információkat, és korábbi adatokhoz, illetve más forrásokhoz, például az Eurostat adataihoz hasonlítják őket. Külsős szakértők is részt vesznek a munkában, de a kormányoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy ők is csatlakozhassanak a vizsgálatot végző delegációkhoz. A nyilvánosságra hozatal előtt az érintett kormányoknak is megmutatják a dokumentumokat, és a szakértőknek is engedélyezni kell a publikálást.

De azt azért érdemes hozzátenni, hogy nemcsak a magyar kormány kedveli a Gazdasági Fejlődési és Együttműködési Szervezetet. A térségből Észtország, Lengyelország, Szlovénia is felkérte már őket, hogy készítsenek országjelentést, és – mint Lonti Zsuzsannától megtudtuk – jelenleg Szlovákián dolgoznak. A sorozat Magyarországról szóló részét idén januárban publikálták, amelyben a kormány kifejezett kérésére a 2010–2012 közötti Magyari Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program eredményeit vizsgálták.

Az OECD a felmérés során javasolta a magyar kormánynak, hogy a dokumentumot ki kellene bővíteni, és összevetni a magyar adatokat más országok statisztikáival. „Magyarország élt a lehetőséggel, mert a kormány maga is gyakran összehasonlítja az ország eredményeit a térség államaival. Magától értetődő, hogy a hasonló történelmi múlttal rendelkező országokat belevettük a jelentésbe, de Ausztria és Németország is bekerült, mert Magyarország gyakran vesz példát róluk. Ezzel nemcsak Magyarország, hanem a kelet-középeurópai országok teljesítményét is bemutattuk” – mondta Lonti Zsuzsanna a tanulmányról, ami a maga nevében páratlan, hiszen eddig még soha nem vizsgálták ilyen részletesen egy ország teljesítményét sem. A következő hasonló terjedelmű jelentés Dél-Koreáról készül, amelyet a térségbeli természetes versenytársaival hasonlítanak majd össze.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!