Majdnem 74 ezer diák örülhetett csütörtökön, amikor kiderült: felvették őket.
- Látszatra rendeződött az elmúlt évek kaotikus politikája által sújtott felsőoktatás helyzete, a mélyben azonban még mindig tovagyűrűznek a problémák.
- Az alulról szerveződő diákmozgalmak mára eltűnni látszanak.
A „boldog békeidőket” idézte a csütörtöki Pont ott Party, ahol a felvételizők együtt izgulhattak: sikerült-e bekerülniük a magyar felsőoktatásba. A lányok sírtak (ki örömében, ki bánatában), a fiúk egymás vállát veregették, mindenki a telefonjához kapott, hogy közölje a jó hírt: „Anya, felvettek!” Pedig az elmúlt évek néha kaotikus, máskor a szakma és a diákok tiltakozása ellenére átvert felsőoktatási reformjai nagyon is éreztetik hatásukat. A tiltakozás mára elült, nincsenek nagy utcai demonstrációk, önszerveződő csoportok sem jelentek meg az eseményen. Egyedül a Fiatal Liberálisok szorongattak egy Obamát ábrázoló molinót, de ők is inkább toborozni jöttek. Az oktatók, szakértők inkább irodájuk mélyére húzódva vitatják meg az aktuális kérdéseket, általánossá vált a nézet: nincs értelme tiltakozni.
A megkérdezett felvételizők bizonytalanul, olykor lemondóan tekintenek a jövőbe. Tudják, a felsőoktatásban baj van, nekik még sincs más választásuk, mint menni előre és tanulni. Eszter például Pécsre jelentkezett az orvosi képzésre. Ha nem veszik fel, marad a külföld, bátyja már Bécsben tanul, ott ingyenes a képzés, és egy részmunkaidős állással annyit lehet keresni, hogy a szülőknek sem kell mélyen a pénztárcájukba nyúlni. Esztert végül felvették, két ponttal lépte túl a 401-es alsó határt. Öröme mégsem volt felhőtlen: alá kell írnia a hallgatói szerződést. Ha úgy alakulna az élete, hogy mégis elköltözne az országból, a képzése végére 12 millió forintot kellene visszafizetnie, ha egyetlen fél évet sem csúszik.
Az idén érettségizők azt mesélték, osztályaikból csak egy-két ember felvételizett külföldre, ez azonban nem jelenti azt, hogy előbb-utóbb nem valamelyik közeli vagy éppen nagyon is távoli ország egyetemén kötnek ki. Sára például csak elkísérte barátait, ő Skóciában kezd szeptembertől, ott ugyanis ingyenes az oktatás, irodalmat tanul. Volt osztálytársai közül Gergő azt mondja, ő nem szívesen menne, itt van a családja, a barátai, nincs kedve egyedül nekivágni egy új életnek. Sokaknak a külföldi tanulás vagy későbbi munkavállalás nem álomként, hanem végső menekülőútként él a fejében, amit csak akkor választanak, ha nagyon muszáj.
Este fél kilencre a legtöbben mégiscsak örömmámorban úsztak (telematricázva szponzorok lemosható tetoválásaival). Mivel a Pont ott Party területén alkoholtilalom volt, a pezsgők már az utcán pukkantak a polgárőrök rosszalló pillantásai közepette.
A statisztikák szerint a kicsit több mint 106 ezer jelentkező közül 73 973 embert vettek fel a felsőoktatásba, vagyis a felvételizők 69,7 százaléka sikerrel járt. Az adatok idén nem is kelthetnek különösebb felháborodást, 10 ezerrel többen jelentkeztek, mint tavaly, és a felvettek száma is növekedett 1300 fővel. A látszat ellenére azonban még sincs minden rendben a felsőoktatásban.
A strukturális átalakításokat évek óta lebegteti a kormány, több verzió is készült az elmúlt ciklusban, bizonytalanságban tartva az intézményeket, alkalmazottakat – és a diákokat is. A legújabb megszellőztetett tervek szerint egyesítenék az ELTE-t, a Semmelweis Egyetemet és a Műegyetemet, létrehozva ezzel egy fővárosi gigaintézményt.
A terv állítólag azzal a szándékkal jött létre, hogy a különböző egyetemi rangsorban feljebb repítsék a magyar felsőoktatást. A három teljesen más profilú és másban erős intézmény összegyúrásának a szakértők szerint nem sok értelme van, a tudományos teljesítmény és a szakmai presztízs ugyanis nem a méret függvénye. A hatalmas intézmény jó eséllyel csak méretében verné a nemzetközi mezőnyt, az Index számításai szerint körülbelül 65 ezer hallgatójával és 14 ezer dolgozójával még a 20 ezer diákot oktató Harvardot is bőven megelőzné. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta az összevonás tervét, de az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem zörög a haraszt…
Ami azonban egészen biztos: a ponthatárhirdetés napján az is kiderült, hétfőtől lehet pályázni az egyetemek és főiskolák kancellári posztjaira. Úgy tűnik azonban, hogy a pályáztatás sok esetben már csak formaság, Orbán Viktornak konkrét nevek vannak a tarsolyában. Múlt pénteken a Kossuth rádióban arról beszélt: tudja, hogy kit nevez ki néhány egyetem kancellári posztjára.
A kancellárok feladata szeptembertől az intézmények gazdasági irányítása lesz, ők felelnek majd a források elosztásáért, a közbeszerzésekért, az ingatlanok hasznosításáért, a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett munkáltatói jogot is gyakorolhatnak. A szakértők elismerik, hogy sok intézmény gazdálkodását rendbe kell tenni, mivel a tudományos területekről érkező rektorok nem feltétlenül értenek a gazdasági kérdésekhez, az anyagi gondok jelentős részét mégiscsak a kormányzati megszorítások okozzák. Legtöbben attól tartanak, súlyosan sérül majd az egyetemi autonómia, ha a kormány által kiválasztott kancellárok diktálnak a pénzügyi kérdésekben, megkötve a rektorok kezét. Nincsen ugyanis olyan szakmai vagy tudományos döntés, amelynek ne lenne anyagi vonzata.
A felvételt nyert 73 973 diák 77 százaléka állami ösztöndíjas formában fogja megkezdeni a tanulmányait, ha aláírja a hallgatói szerződést, a többieknek fizetniük kell. Felsőoktatási szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezren nyertek felvételt. A legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, az ország legnagyobb egyetemén 8600 gólya kezd szeptemberben. A legmagasabb pontszám, 478 szintén az ELTE osztatlan tanári képzésére kellett. Azon a tizenhat szakon, ahol az oktatási kormányzat központilag húzza meg a ponthatárt, a legtöbben már előre tudhatták, hogy elérték-e a limitet. Sokakat azonban kellemetlen meglepetésként érhetett, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem három alapképzésén – kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás és turizmus- vendéglátás – is a központinál magasabb ponthatárt kellett meghúzni.
Az oktatási ügyekben korábban igen aktív szervezetek, a Hallgatói Hálózat, valamint az ő farvizükön később megalakult szakmai és civil csoportosulások jó ideje nem hallatják a hangjukat, nem lehet tudni, hogy csupán tetszhalott állapotban vannak vagy végleg szétmorzsolódtak. Egyetlen, a diákokat képviselő hivatalos szervezet maradt, amely kiállhatna a fontos kérdésekben, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége, amely azonban, mióta nem nehezedik rá nyomás a civil szférából, egyáltalán nem szólal meg szakmai kérdésekben. A fesztiválok, gólyatáborok szervezésében sokkal lelkesebb HÖOK mellett, úgy tűnik, jelenleg nincs senki, aki hatékonyan képviselhetné a diákok érdekeit a kormányzat döntéseivel szemben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
