Legfeljebb néhány tízezer vevő biznisze lesz az állami földek értékesítése. Ők viszont a világ legjobb üzletét köthetik meg, semmiféle terhet nem vesznek a nyakukba. Az állam pedig lemond 350-380 ezer hektár magyar föld védelméről, ugyanis igazából a magánosítással válik kitetté e megyényi terület. Méghozzá rövidesen. De nézzük a részleteket!

 
Nagynyárád, 1992 nyara: parasztasszonyok licitálnak az első kárpótlási földárverések egyikén - Fotó: Kálmándy Ferenc, MTI

A magyar kormány döntött: amilyen gyorsan csak lehet, megválik 350-380 ezer hektártól. Hogy miért, azt az egyszerű halandó nem érti, hacsak nem hisz a központi kommunikációnak, mondván, így lehet igazán megvédeni a magyar földet, ugyanis az Európai Unió arra készül, hogy a most hatályos magyar földszabályozást elmeszeli. Ezzel aztán szabadabbá válhat a piac. (Ennek következményeiről később szólunk.) Ezért aztán jó gyorsan a magyar földművesek tömegeit fogja a kormány földtulajdonhoz juttatni, már 2015 decemberétől. Ez a lényeg, az ördög pedig ott lapul a részletekben. Mert ugye azt valahogy a kormány egyetlen tagja sem teszi hozzá, hogy Brüsszel soha nem tilthatja meg, hogy a magyar állam megtartsa földterületeit. Vagyis éppen a legfőbb érv sántít: ha már annyira védeni kell a magyar földet, akkor arra éppen az állami tulajdonlás a legnagyobb garancia. S a legnagyobb kitettsége éppen a magánszemélyek tulajdonában lévő területeknek van: a birtokos a jövőben annak adhatja el földjét, akinek akarja. Márpedig brüsszeli háttér-információk szerint a magyar törvényeket úgy kell megváltoztatni, hogy azok direkt módon nem zárhatják ki sem a bérletből, sem a vételből a gazdasági társaságokat, legyenek azok magyarok vagy éppen külföldiek. Sem a magyar és külföldi magánszemélyek körét nem igazán lehet a mostani módon szűkíteni. Vagyis a potenciális vevők köre rövidesen a mostanihoz képest óriásira bővülhet, ami miatt a föld gyorsan drágulna. Mielőtt ez megtörténik, gyorsan el kell adni az állami területeket. Mégpedig a már említett néhány tízezer embernek.

Többkörös szűkítés

Tavaly év elején a földművelésügyi tárca és az agrárkamara vezetői is egyaránt azzal cáfolták az akkori vádakat, miszerint töredékére szűkítették a földpiac vevői oldalát, hogy az országban várhatóan 500 ezer ember vásárolhat földet az új törvény szerint, aztán néhány hónappal később a minisztérium már csak 200-300 ezer emberről beszélt. Mostanra kiderült, hogy alig több mint 102 ezer ember regisztráltatta magát földművesként, azaz szerzett jogot, hogy termőföldet vásárolhasson, illetve béreljen, ha a terület nagyobb, mint egy hektár. 2014 májusa előtt minden magyar magánszemély vehetett földet.

Nos, ez a 102 ezer ember is soknak tűnik, de a földhivataloknak nem kell attól tartani, hogy ekkora tömeg szállja meg. Jó esetben néhány tízezerre szűkül a potenciális és fizetőképes vevőkör. Hogy miért? Máhr András, az egyik legnagyobb agrár- érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese szerint azért, mert a mostani szabályok szerint csak az a földműves vehet részt a vásárlásban, aki a meghirdetett terület 20 kilométeres körzetében lakik legalább 3 éve, azaz helyben lakó. Felmerült – de Máhr szerint ez még nem tisztázott – és megszűrheti az érdeklődők számát, hogy jelentős 20-25 százaléknyi önrésszel kell a vevőnek rendelkeznie, azaz hektáronként 200- 500 ezer forinttal. Ezért valószínűsítik azt sokan, hogy nem az igazi kisgazdaságok tulajdonosai, hanem inkább a módosabb vevők jelennek meg az árveréseken, vásárolnak a hirdetmények útján. (A 3 hektárnál kisebb parcellákat adják el az utóbbi módon, licit nélkül.) Aztán feltétel, hogy legyen elég tőkéje a bánatpénzre. Ez a kikiáltási ár 10 százaléka, hektáronként 60-150 ezer forint. E pénzt a liciten vesztesek visszakapják, a nyerteseknek beszámítják a vételárba. Csak a nyertes bukhatja el, ha miatta nem sikerül megkötni az adásvételi szerződést.

Rizikó kizárva!

A föld árának kifizetéséhez viszont nem kell vagyonosnak lenni. Elég lesz igénybe venni a Magyar Fejlesztési Bank 20 éves futamidejű, 2,5 százalékos kamatú hitelét. (Már ha lesz ilyen, ugyanis az EU még ebbe is beleszólhat, hiszen akár meg nem engedett állami támogatásként is felfoghatja azt. Volt már ilyen, több évig folyt a tárgyalás, mire az unió engedélyezett egy hasonló, kamattámogatásos konstrukciót a magyaroknak.) Szóval gyorsan kell lépni emiatt is, de aki földet vesz, az hitelből vegye, mert ez az üzlet: a törlesztőrészleteket bőven fedezi a bérlők által évente kifizetett bérleti díj. Ez olyan, mintha az albérlőtől vennénk egy lakást hitelből, s a bérleti díjból fizetnénk ki a banki részleteket, sőt még jobb, mert itt a lakók maguk finanszírozzák az ingatlan értékmegőrzését is. Ugyanis az új tulajdonosnak még a művelési kötelezettséggel sincs gondja, mert azt megoldja a bérlő.

Az új tulajdonosnak viszont nincs joga, hogy az élő szerződéseken változtasson: marad a bérleti idő, a bérleti díj és egyéb feltételek. A megvásárolható földekre a hitel futamidejéig elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeznek be a bankok védelmére, ugyanis nem fizetés esetén az állam visszaveszi a földeket. Eddig az ideig sem jelzálogot, sem haszonélvezeti jogot bejegyeztetni nem lesz lehetőség. Egy magánszemély ma csak 300 hektárt tulajdonolhat. Aki licitál, csak annyit vehet még, amivel nem lépi túl a 300 hektáros limitet.

Tárva van a kiskapu

Mindez garancia arra, hogy nem lehet spekulálni az állami földek vétele során – állította a minap maga a földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor. Holott jogász ember, tudhatná, hogy ma a világ legegyszerűbb dolga egyenes ági családtagnak elajándékozni a meglévő 300 hektárt – illetékmentesen, a megajándékozottnak nem kell földművesnek lennie, és itt nem érvényesíthető semmiféle (például szomszéd földművesé stb.) elővételi jog sem. Így a földművesnek ismét szabad a pálya, vesz a liciteken megint 300 hektárnyi földet, aztán azt megint elajándékozza, s rövid időn belül a rokonságban mindenkinek lesz 300-300 hektárja, summázva könnyen kijön akár 2000-3000 hektárnyi kis birtokocska. Ezután már érdemes számolni: a bérleti díj általában 30 ezer forint az állami földeknél, vagyis évente akár 60-90 millió forintot is be lehet zsebelni. Ebből futja a vételhez felvett hitel törlesztésére is bőven.

A licitek decemberben kezdődnek, rajtuk helyben lakó földművesek vehetnek részt. Érdekes kitétel, hogy a vevő csak magyar állampolgár lehet. Ezzel eleve sértjük az uniós jogot, de még a hatályos – és a Brüsszel által vélhetően rövidesen elmeszelendő – földforgalmi törvényt is. Az ugyanis nem zárja ki az EU-tagországok állampolgárait, hanem 3 éves helyben lakást és megfelelő szakképzettséget ír elő számukra.

Ki az a földműves?
A törvény szerint nem mindenki földműves, aki földet művel. Földműves csak olyan magánszemély lehet, aki legalább 5 éve foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel, vagy van szakirányú végzettsége: 265 különböző végzettséget fogadnak el a szakmunkástól egészen az egyetemig, de ilyen a néhány hónapos tanfolyamon elnyerhető aranykalászos gazda cím is. Utóbbit érdekes módon két év óta szinte tömegével szerezték meg jól menő befektetők, brókerek, orvosok, ügyvédek.

 

A föld ára. Jobb területeken a föld ára eléri a hektáronkénti 2-2,5 millió forintot, gyengébb földeknél a 600-700 ezret. Vagyis, aki csak 10 hektárt akar venni, az is 6–25 millió forintot fizet. Egyes gazdáknak van ennyi pénze, másoknak nincs, de rajtuk majd az állami bank, a Magyar Fejlesztési Bank segít. A 350 ezer hektár után minimum 200, de inkább 300-350 milliárd forint folyhat be a teljes földterület értékesítése után a Nemzeti Földalaphoz, onnan pedig az államkasszába. Ezt a pénzt nem lehet adósságtörlesztésre használni, de hogy mire lehet, arról még nincs döntés: éppúgy lehet belőle iskolákat, kórházakat, utakat építeni, mint például stadionokat.

 

Eladó a menyasszony! Mit is lehet megvenni? A 350-380 ezer hektár nagyjából 50 ezer földrészletből áll. Ebből 40 ezer föld kisebb 10 hektárnál, de több mint 10 ezer legalább 50–300 hektáros egyenként. A terület több mint felén volt állami gazdaságok gazdálkodnak, legalább 10-15 éves szerződésük van, de a Fidesz által 2002-ben az akkori privatizációs törvény hatálya alól egy hírhedt húzással kiemelt 12 állami gazdaság esetén 37 évig élő szerződéseket is találni. Ezek kiteszik a terület kétharmadát. A maradék földekből legalább 50-60 ezer hektár csak kicsi, néhány hektáros tábla. Tudni kell azt is, hogy a magánszemély bérlőket elővásárlási jog illeti meg, azaz a licitek akár feleslegesek is lehetnek ilyen esetben. A legnagyobb földeknél viszont ez a veszély nem fenyeget, hiszen a bérlő gazdasági társaság, nem magánszemély, így nem is földműves, tehát nem licitálhat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!