Munkácson július 11-én fegyveres összetűzés robbant ki a Jobb Szektor (PSZ) fegyveresei és Mihajlo Lanyo ellenzéki, Moszkva-barát parlamenti képviselő testőrsége között egy sportkomplexumban. A PSZ fegyveresei a hegyekbe menekültek. Helyszíni riportunk Munkácsról.

 
 

A munkácsi maffia az 1990-es évek elejétől fogalom. A helyiek hozzászoktak az apróbb csetepatékhoz, „de hogy katonai gépfegyvereket, golyószórókat és páncéltörő gránátokat vessenek be Munkácson, ilyenre még nem volt példa” – mondja Lengyel Zoltán polgármester. Munkács csak messziről, és a turisták futó pillanatemlékeiben tűnik Kárpátalja gyöngyszemének. Az Ukrajna belsejéből idetévedő utazók szinte elájulnak az utcák (helyi viszonylathoz mért) tisztaságától, a tetszetős homlokzatoktól, az éttermek nemzetközi konyhájától, a város szokatlan európaiságától. Ám a felszín alatt alvilági élet nyüzsög. Szinte mindennaposak a kisebb bűnbandák közötti leszámolások, a zajos rendőri őrizetbe vételek, fegyveres rablások és gyilkosságok.

Mihajlo Lanyo ellenzéki, nem titkoltan Moszkva-barát parlamenti képviselő munkácsi sportbázisának környéke takaros, semmi sem utal a szombaton történtekre. Meglehetősen néptelen, hiszen a város külterületén van. Állítólag ez a létesítmény volt mindennek az oka, mert ezt szerette volna a PSZ igénybe venni, mint kiképzőbázist. Mármint a politikus szerint. A PSZ azonban tudni véli, hogy a honatya báránybőrbe bújt maffiavezér, aki nem csupán az uniós országokba irányuló cigarettacsempészetet tartja a markában, de otthonosan mozog a drog-, fegyver- és emberkereskedelemben is; a sporttelepén olyan fegyveres csoportokat képeztek ki, amelyek a donyeckihez hasonló Kárpátaljai Népköztársaság létrehozására törekedtek.

A munkácsi vár udvarán egy ukrán turistacsoport Korjatovics Tódor bronzszobra bal kezének szerencsehozó mutatóujját fényesíti. A hétvégi eseményekkel kapcsolatban kissé szkeptikusan fogalmaznak. „Ez maguknak vérengzés? – képed el hibátlan oroszsággal egy platinaszőke nagymama. – Ez itt a béke szigete! Jöjjenek el hozzánk, Dnyepropetrovszkba, és nézzék meg, ott mit művelnek!”

„Szerintem az volna a legjobb megoldás, ha a karhatalmi egységek nyitnának egy folyosót nekik, amin mihamarabb elhagyhatnák a megyénket – véli Lengyel Zoltán. – A szakszolgálatok már úgyis tudják, kikről van szó, bármikor be lehetne őket gyűjteni. Én a békés megoldás híve vagyok.”

Szinte mindenki így vélekedik Munkácson, melynek központja, piaca ugyanúgy nyüzsög, mint annak előtte. Fokozott rendőri jelenlétnek a város határain belül nyoma sincs. Krisztina, az egyik helyi iroda dolgozója azt mondja, a hétvégi lövöldözés óta semmi rendkívüli nincs a városban. Igaz, otthon két kicsi gyerek várja, így a munkahelye és a lakása közt nincs ideje nézelődni. „Félsz az nincs bennem. Inkább egyfajta felháborodás – mondja. – Ilyesmit érezhet az, akinek már betörtek az otthonába.” Adrianna vidékről utazik be mindennap munkahelyére. „Hétfő reggel kicsit görcsben volt a gyomrom – meséli. – Pláne, hogy az első busz, amivel jönni szoktam, kimaradt. Munkácshoz közeledve egyre enyhült a pánikérzetem. Beregszász felől semmilyen útzár vagy ellenőrzés nem volt.”

A lövöldözés gyanúsítottjai után hajtóvadászatot indított az ukrán rendőrség. Hogy ki lőtt elsőként és miért, azt majd az illetékes hatóságok kiderítik. Vagy nem. A fegyveresek elhagyták a várost, a messzi hegyek közt bujkálnak. A háttérben minden bizonnyal ott van az igen jól jövedelmező cigaretta és más áruk csempészése, amiben – úgy tűnik – nem csak az ukrán határőrök érintettek. Lengyel Zoltán polgármester egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: a magyar határőrök is érintettek lehetnek az üzletben, „mivel az ő részvételük nélkül nem tudnának átjutni a határon a kamionok. Azt mondják, egy tele kamion cigarettával 450 ezer eurót lehet keresni, így bőven jut mindenki kifizetésére” – tette hozzá az Origo kérdésére. (A portál a NAV-tól azt a választ kapta, hogy nem vizsgálódik az ügyben. A Belügyminisztérium pedig nem válaszolt – ám a kormány vizsgálatot rendelt el az ügyben.) Időközben a hírek szerint Petro Porosenko ukrán elnök Kárpátaljára utazott, hogy leváltsa a nyugat-ukrajnai megye vezetőit, beleértve a vámparancsnokot is.

Jobb, jobb, szélsőjobb
A Pravij Szektor (PSZ) (magyarul Jobb Szektor) nevű radikális nacionalista szerveződés először 2013. november 23-nak éjjelén tűnt fel, amikor a rohamrendőrség brutálisan próbálta feloszlatni a kijevi diáktüntetést a Majdanon, a Felszabadulás téren. A focibarát diákság sorai közt ott voltak a különböző futballklubok ultrái is, akik rendszerint a stadionok jobb szektorából buzdították kedvenceiket. A rendőri brutalitást tapasztalva ők egyesültek kemény maggá, és próbáltak szembeszállni a hatósági gumibotokkal. A „majdanos” forradalom során ez a formáció mágnesként vonzotta a különböző szélsőséges, nacionalista szervezeteket, főleg azok militáns szárnyait.
A hat-hét különböző, ám ugyanolyan radikális hazafias-nacionalista szervezet összefogásával hetek alatt „megizmosodott” a formáció. Felvették a Pravij Szektor nevet, amelyben a „pravij” szó egyaránt jelent jobboldalit, jobbikat és igazabbat.
A ma már a Büszkeség Forradalmaként emlegetett majdanos csetepaték végeztével a Jobb Szektornak eszébe sem jutott letenni a fegyvert. Csapataik legyezőszerűen rajzottak szét Ukrajna oroszok lakta vidékeire, hogy megtanítsák a helyi lakosokat „ukrán kesztyűbe dudálni”. A Donbász-vidékén kezdetben akadálytalanul alázták meg a megbuktatott elnök párthíveit. Ott gyalázták és tiporták a helyi oroszok anyanyelvét és kultúráját, ahol érték.
A Jobb Szektor rövidesen az egész ország csendőrévé nyilvánította magát, amely most „alaposan a körmére néz a korrupciónak, a Régiók Pártja maffiájának, bűnszervezeteinek és azok üzelmeinek”.
A kelet-ukrajnai térségben végzett erőszakos, olykor brutális ukránosítási próbálkozások végül egyre erősebb ellenállási hullámot váltottak ki; a Donbászban kitört polgárháborút gyakorlatilag a Jobb Szektor és más hasonló alakulatok számlájára írhatjuk. A kibontakozó ukrán–orosz fegyveres konfliktus kezdetén a PSZ volt az első, amely önkéntes zászlóaljakat szervezett. Fegyverzetüket főleg az ellenféltől zsákmányolt eszközök révén fejlesztették. Egyes katonai szakértők becslése szerint a PSZ önkéntes ukrán hadteste (DUK) – személyi állományát tekintve – jelenleg a legnagyobb fegyveres erőt képviseli Ukrajnában. A DUK zászlóaljainak pontos száma nem is ismeretes. A munkácsi események kapcsán a 13. tartalék zászlóaljról kell beszélnünk. Ennek az alakulatnak a feladata, hogy „gondoskodjon a törvényesség és a rend fenntartásáról a hátországban”. A Jobb Szektor önvédelmi csapatokat állít fel az egyre jobban széteső Ukrajna településein, könyörtelen eszközökkel tesznek helyre mindent, ami szerintük törvénytelen vagy ellentétes a saját nacionalista erkölcseikkel, életfelfogásukkal. Illegális kaszinókat dúlnak fel, korrupt rendőröket vernek péppé, pénzéhes ügyészek, bírók, vámosok kocsijait-házait gyújtják vagy robbantják fel.
A PSZ-t és a hozzá hasonló önkéntes egységeket az orosz és oroszszimpatizáns média kezdettől fogva nácinak bélyegezte, legtöbbjüket nem is alaptalanul. Elvakult oroszellenességük mellett minden másságot elutasítanak, Kárpátalján például más nemzeti kisebbségeket, köztük a magyarokat tekintik ellenségnek. Az ukránok többsége szemében ugyanakkor ők elsősorban hazafiak, a hatalom pedig sokáig szövetségesként kezelte alakulataikat.
–KÖVESDI

 

 

Ez történt Munkácson

2015. július 11-én, délután állítólag azzal keresték meg a Jobb Szektor (PSZ) tagjai Mihajlo Lanyo parlamenti képviselőt, hogy munkácsi szanatóriumában ápolhassák a kelet-ukrajnai harcokban megsebesült társaikat. Ekkor tört ki a lövöldözés. A tűzharc után a Munkács környéki hegyek közé visszavonult PSZ-egység parancsnoka videofelvételt tett közzé. Ebben azt állította, hogy a találkozót Lanyo kezdeményezte, mert „nem tetszett neki, hogy a PSZ járőrei ellenőrzésük alá vonták a kárpátaljai határátkelőhelyeket és akadályozták az ott folyó csempészést”. Állítólag száz felfegyverzett ember várta az ő tizenkét emberét. Később Szerhij Saranics megyei rendőrparancsnok mobiltelefonon azonnali megadásra szólította fel őket, majd a város melletti autóútra kihajtva tűzharcba keveredtek a rendőrökkel. Az összecsapásnak három halálos áldozata és 11 sebesültje volt.
–KP

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!