A legkisebb lobbierővel bírnak, van, hogy egyedül látnak el éjszakánként egy 30 ágyas kórházi osztályt. Helyzetük rosszabb, mint az orvosoké, hangjuk mégis alig hallatszik. Február 19-e a Magyar Ápolók Napja.
Jelenleg nagyjából 62 ezer ápoló dolgozik az országban, a legoptimistább becslések szerint, azaz az OECD-átlaghoz képest 24 ezren hiányoznak, de Svájchoz viszonyítva 100 ezer új ápolóra lenne szükség. Míg az ideális orvos- ápoló arány 1:4-hez, addig ez nálunk 1:2-höz, azaz fele annyi az ápoló, mint kellene. „Plusz 24 ezer ápolóval már megelégednénk” – mondta lapunknak Irinyi Tamás, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Csongrád megyei elnöke. Aki szerint a helyzet egyre romlik, s hiába kongatják a vészharangot, a rendszerszintű átalakítás híján csak egyre rosszabb lesz a helyzet. A szakdolgozókon (orvosokon, fogorvosokon, gyógyszerészeken kívüli egészségügyiseken) belül az ápolók presztízse az egyik legalacsonyabb. „A hazai egészségügy feudális viszonyai miatt hiába van köztük főiskolát, egyetemet végzett, a tudásuk csak kis részét használhatják.
A fekvőbeteg-ellátásban 12 órát dolgoznak, közben enni sincs idejük, havonta egy szabad hétvégéjük van, nem kapnak erkölcsi, anyagi megbecsülést, ugyanakkor nincs alkalmassági vizsgálat (holott minden segítő szakmában való elhelyezkedésnek ez lenne a feltétele), tehát hígul a szakma” – sorolja a súlyos bajokat Irinyi Tamás. Mindezeknek az a következménye, hogy az ápolók sokszor betegebbek, mint a kórházakban ápolt betegek, 45 százalékuk kiégett, miközben a besorolási bérük a garantált bérminimum környékén mozog, azaz bruttó 161 ezer forint. Vannak olyan 35-40 ágyas belgyógyászati osztályok, amelyeket összesen öt szakápoló lát el, ennek ellenére nagyjából 12 év múlva 35 ezer ápoló fog nyugdíjba menni, az évi utánpótlás pedig annyi, ahányan külföldre mennek dolgozni. Ugyan tavaly szeptemberben a szakdolgozók kétharmadának nőtt a bére, de a januári megemelt garantált bérminimummal ez el is tűnt.
Ráadásul ugyanannyit keres egy pályakezdő ápoló, mint a két évtizede güriző, ezt követően háromévente bruttó háromezer forinttal „ugrik” a fizetés. „A garantált bérminimum legalább néhány ezer forintos emelése vonzóbbá tehetné a szakmát. Összesen 8-9 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ez a bértábla-összecsúszás korrigálható legyen.
A rendszerben az ápolók vannak legalul, szaktudásuk, egyetemi végzettségük alig ér valamit, egy Algopyrin-tablettát sem adhatnak hivatalosan saját hatáskörben a betegeknek” – mondja az elnök.
24 ezer
forintos ágy melletti, illetve délutáni és éjszakai pótlékot kapnak a fekvőbeteg-ellátásban dolgozók a 161 ezer forintos béren felül – bruttóban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!