Rogán új osztóközpontot építene, Varga befeszült.
- A turisztikai szereplők szerint hadd jöjjön Ráhel, ha pénzt is hoz.
- Száz hotelt vihet el olcsóért, aki most beruház.
És visszafelé repülnek a madarak is – somolyognak egyes forrásaink, míg mások árnyaltabban úgy vélik: csak irányt váltottak. De az minden verzióban összecseng, hogy át- és/ vagy visszarendeződik a kormányzati struktúra: a változások pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve a Miniszterelnökség körül kavarognak.
Emlékeztetőül: 2013 és 2015 második fele között a hatékony politikai kormányzás (értsd: Orbán akaratának teljesülése) érdekében, valamint a simicskátlanítás jegyében igyekeztek kiüresíteni a fejlesztési minisztériumot és mindent a Miniszterelnökség alá szuszakoltak. Most viszont az utóbbit igyekszenek reszelni – a lepattanó területek, feladatok az NGM-nél és az NFM-nél landolnak. Nem véletlenül: Varga Mihály és Seszták Miklós egyaránt gyengítené Lázárt – igaz, más megfontolásból. A gazdasági tárca vezetője egy decentralizáltabb, a szakmai érdekeket hatékonyabban érvényesítő, a lobbiknak kevésbé kiszolgáltatott rendszert szeretne, míg a fejlesztési minisztériumot vezető Seszták a régi csúcsminisztériumot „restaurálná”.
Energiatusa
Ebben Rogán Antal is támogatja, aki egy a jelenlegi Miniszterelnökséghez hasonló pénz- és projektosztó bázist gyúrna Seszták tárcájából. Emiatt most két területen tusázik. Az első az energetika: az NFM egy új koncepcióval rukkolt elő, ami újraértelmezné az MVM szerepét, és elvenné a Miniszterelnökségtől a paksi projektet is. Ezt egyébként az MVM-en kívül támogatja a MOL is, ami azt jelzi: az Orbánt tanácsaival gyakorta támogató Hernádi Zsolt MOL-vezér szintén Lázár ellen megy (ami feltételezi, hogy a Demján Sándor által közvetített békekötés Csányi Sándor OTP-vezér és Lázár János között nem valósult meg teljeskörűen).
Turistameccs
A második terület pedig az idegenforgalom – a turizmust a jövőben egy állami csúcsszerv, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség (NIÜ) irányítaná Rogán tervei szerint. Csakhogy az ötlet megvalósításához el kellene ragadni az ágazatot az NGM-től, Varga viszont nem kér a NIÜ-ből, annak ellenére, hogy Rogán egyik turisztikai irányítóembere a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel lenne.
A nemzetgazdasági minisztert nem pusztán a területféltés vezeti, nem szeretné, ha egy újabb klientúratámogató, oligarchafinanszírozó tárca épülne fel. Márpedig a jelek szerint Rogán nem véletlenül találta meg a turizmust, mint az államosítás következő célpontját: az ágazat a mintegy 33 ezermilliárdos GDP tizedét termeli meg és sok tízezer szereplőt tart el.
Új arcok
Nem csoda, hogy új érdekcsoportok, új arcok próbálkoznak – az ágazat új üdvöskéinek tartják például Káel Csabát (a Müpa vezérigazgatója), illetve arról beszélnek, hogy Mészáros Lőrincet sem hagyja hidegen a szállodaipar (bár hivatalosan még nincs „vendéglátó- ipari vagyontárgya”).
És bizony a Rogán Antal által összehívott, a magyar turizmus irányításának átalakítását tárgyaló megbeszélésen ott volt a miniszterelnök lánya. (Aki a Corvinus Egyetem elvégzése után svájci magániskolában tanulta a vendéglátást, és jelenleg egykori egyetemén oktatja ugyanezt.) Részvételéből többen arra következtetnek, hogy az említett új szereplőket „legitimálja a hatalom”. Ráhel ugyanis már eddig is sok turisztikai ügyet intézett – nagyobb részt néhány telefonhívással, amelyek az „apu” megszólítással kezdődtek.
Szeretjük a hatalmat!
„Kezdenek úgy rátalálni a turizmusra, mint a földpályázatokra. Nem hiszem, hogy a terv mögött nincs lenyúlási szándék. De ha a megvalósítása csak azzal járna, hogy Rasinak (Orbán Ráhel beceneve – a szerk.) lesz három szállodája, ám legyen: ezzel ugyanis az egész ágazat jól járhat”, mondta egy névtelenséget kérő turisztikai szakember.
És tény: csábító a politikának az ágazat, hiszen 2014 és 2020 között mintegy 220 milliárd forintos uniós támogatást kasszírozhat. Arról nem is szólva, hogy ma a bankok kezében van mintegy 100 olyan szálloda, melyek üzleti eredményt ugyan felmutathatnak, de a hiteleiket nem tudják fizetni. E hotelek „eladósorba” kerültek, és akadhatnak olyan „szerencsések”, akik olcsóbban tehetnek szert rájuk.
A szakember szerint egyébként a kiszivárgott átalakítási és központosítási törekvésekkel nem az a baj, hogy centralizálnák a pénzek elköltését, hanem az, hogy a turisztikai marketinget és a fejlesztést két külön központból irányítanák, ami kevéssé hatékony. „Nincs elég lobbiereje a turizmusnak” – kontráz Róna Iván.
A Magyar Turizmus Zrt. korábbi vezérigazgatója szerint annak van súlya, ha egy parasztgazda a Kossuth térre önti a búzát, ám ha egy vendéglős kiönti a bablevest, arra a kutya sem figyel. „Ha ahhoz, hogy a politika odafigyeljen a turizmus gondjaira, például arra, hogy 27 százalékos áfával nem lehetünk versenyképesek, szóval, ha ehhez a miniszterelnök lányának lobbiereje kell, ám legyen.
A miénk ilyen különleges ország, ahol különleges eszközök kellenek”, magyarázza Róna.
Kitalálatlan ország
Egyébként a turizmus a világon sehol nem él meg állami támogatás nélkül, így Róna szerint az állam nem rátenyerel a területre, csak a dolgát teszi, hiszen az a feladata, hogy minél több pénzt áldozzon az országmarketingre. Ám az erre költött évi 2-2,5 milliárd forint azonban vajmi kevés. Hiába hozott a tavalyi év rekordot vendégéjszakában és bevételben, ha Prágában, Bécsben és Pozsonyban – arányaiban – többen és többet költenek, mint Budapesten. Igaz, a csehek, az osztrákok és a szlovákok is többet áldoznak országimázsra.
Ráadásul Magyarországot évtizedek alatt sem sikerült „kitalálni”. Spanyolország, Ausztria, Németország időben rájött, hogy kell egy eladható brand, egy országkép, ugyanis a világ ritkán szeret úgy minket, ahogy vagyunk. Egy ilyen imidzs kialakítására azonban pénzre és állandóságra van szükség. „A Német Turizmus Rt.-tlassan 20 éve Petra Hedorfer irányítja, és így ő koordinálja az országmarketinget is. Egy politikailag független, szakemberekből álló szervezetet irányít – egyetlen célja van: nőjön a látogatószám és ezzel a bevétel. Magyarországon viszont mindig volt egy fontos ember, aki másképp gondolta, jobban tudta, és volt elég ereje, hogy keresztülvigye elképzelését”, figyelmeztet Róna.
100
„turistaforintból” 75-öt a fővárosban költenek el
A 300 milliárdos belföldi turisztikai költésnek 20-25 százalékát fedezik Szép-kártyával – ez az arány jóval kisebb, mint ahogy a kormány állítja. A belföldi utazgatás helyett sokan inkább gyorséttermekben használják fel a dolgozói juttatásként kapott Szép-kártyájukat.
1500 milliárd Ft
évente a turisztikai költés (szállodák, fürdők, éttermek, fesztiválok, konferenciák stb.), a summa 80 százalékát a külföldiek hagyják itt
Hotelbiznisz
Több mint kétezer hotel várja a vendégeket az országban, többségük nyereséges, de nem lehet általánosítani, mely szállodák mennek jól vagy rosszul. Mindenesetre idén visszaesés várható: különösen a turistacsoportok elmaradása miatt. (Érzékeny barométer az idegenforgalom, az utazó a legbiztonságosabb részeket keresi, a terrorizmussal való fenyegetés és a kerítéspolitika nem segíti az ágazatot.)
A nemzetgazdaságban – beruházás szempontjából – a szállodaipar a legveszteségesebb, azaz ma Magyarországon az egyik legnagyobb kockázat szállodát építeni és nyereségesen üzemeltetni. Ennek oka, hogy jövedelemkitermelő képessége nagyon alacsony és a közgazdasági feltételek is rosszak: magas az áfa, drága a munkaerő, nem hatékony az országimázsra költött pénz. Így a hazai hotelipar nem állja a versenyt a környező országok ágazataival. Ráadásul az ár-érték arány a válság óta nincs egyensúlyban, túl olcsó a hazai szolgáltatás, de az árakat évente csak 4-5 százalékkal lehet emelni, így bő tíz év kell, hogy reálisak legyenek. Csakhogy az alacsony bérek miatt a minőségi munkaerő zöme már így is külföldön dolgozik. De nincs mit tenni: egy 3 százalékos bérköltség-növekedés legalább 6 százalékkal csökkenti a profitot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!