Megkérdezték egyszer G. B. Show-t, szerinte ki a három legismertebb ember a világon? „Jézus Krisztus, Sherlock Holmes és Harry Houdini” – felelte az író, amiből két következtetés azonnal levonható: a három emberből bizonyítottan mindössze egy élt valóban, és az is magyar volt.
Harry Houdini Weisz Erikként született Budapesten 1874-ben Weisz Sámuel rabbbi és Steiner Cecília gyermekeként. A család négy évvel később kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Erik tizenhét éves korában használta először a Houdini nevet, a francia bűvész, Jean Eugène Robert- Houdin után, aki igen nagy hatással volt rá. Keresztneve pedig valószínűleg az Erik angol változatából (Ehrie) ered. Az idegen környezetben a kisfiú óriási bizonyítási és becsvággyal küzdött az elismerésért.
„Úgy érezte, állandóan kompenzálnia kell kívülállását, idegenségét” – mondja Houdini munkásságának egyik legkiválóbb ismerője, David Merlini. Az illuzionista szerint ebből merített erőt és ez táplálta kitartását. „Vakmerő és vállalkozó szellemű volt, ehhez párosult a rendkívüli fizikai és technikai felkészültsége, valamint fantasztikus intellektusa.” Houdini vásárokban kezdte kártyatrükkökkel, majd egy spiritiszta szeánszon határozta el, hogy a szabadulást választja. A Davenport fivérek szeánszán egy bezárt helyiségben különös dolgok történtek: a tárgyak megmagyarázhatatlan módon változtattak helyet, miközben a médium leszíjazva ült egy széken. „Houdini rájött: nem az az érdekes, hogy a tárgyak miképpen röpködnek – ez egyértelmű volt számára: Davenport kiszabadult, dobált néhány dolgot, majd visszakötözte magát, mire a függöny fellebbent. Houdini magát a szabadulást tette látvánnyá és művészetté.” És amiben igazán utolérhetetlenné vált: ő volt az első illuzionista, aki képes volt 20-30 ezer embert bevonzani egy-egy előadására. „Valóságos PR-zseni volt – meséli Merlini. – Amikor megérkezett valahova, szabadtéren bemutatott egy szabadulótrükköt, de azt is elmondta, ennél csak jobbakat láthat az, aki elmegy az előadásra.” Minden korabeli technikai vívmányt felhasznált hírneve öregbítésére.
A film hőskorában filmstúdiót alapított, és ő volt az első, aki magánrepülővel tartott bemutatót Ausztráliában. Houdini a századfordulón kényszerzubbonnyal kezdte művészetét, később jöttek a bilincsek, a vízzel telt tartályok és egy moszkvai börtön. A média felkapta, világsztár lett. Az emberek tódultak, hogy lássák a férfit, aki minden este a saját életét teszi kockára.
Boszorkányok márpedig vannak
Az illúziókeltés, így a bűvészet – ahogy mondani szokták – már az ókori görögöknél ismert foglalatosság volt. A középkorban sokszor boszorkánynak tartották a vásári illuzionistákat. Az első bűvészkönyv, Reginald Scott-tól A boszorkányság felfedezése is azt a célt szolgálta, hogy eloszlassa a gyanút. Mégis előfordult, hogy egy-egy megátalkodottabb mestert megégettek, mert nem volt hajlandó elárulni a titkait. Magyarországon a 18. század második felében élt és alkotott a kor legismertebb feltalálója és illuzionistája, Kempelen Farkas. A látszólag mechanikus szerkezet által mozgatott sakkozófigurában valójában egy kis méretű hús-vér ember ült, de maga a doboz egy úgynevezett „illúzióláda” volt. Három ajtajából mindig csak egyet nyitottak ki, így a benne ülő sakkozót senki nem láthatta. Masináinak – a sakkozógépnek és a beszédkeltő szerkezetnek – csodájára jártak szerte Európában.
Néhány évtizeddel később jegyezték fel az első valódi magyar bűvész, Hatvani István nevét. Őt tartják a magyar manuális bűvészet ősatyjának. A legenda szerint bűvésztrükkökkel próbálta jobb belátásra bírni jobbágyait. Korabeli krónikák megemlékeznek arról, midőn feltört egy tojást, amelyből egy arany pénzérmét varázsolt elő.
Alszászi Vitál Alajosnak valódi elvarázsolt kastélya volt. Maguktól mozgó páncélok, titkos ajtók, szökőkút, amely bort lövellt, valamint egy télikert, amely képes volt szimulálni a négy évszakot.
A századfordulón élt Tolnai Simon, a Tolnai Világlap tulajdonosa. Ő írta meg az első szakkönyvet a témában A bűvészet könyve címmel, és ő fektette le a modern szalonbűvészet alapjait. Francia mintára ő viselt először cilindert és frakkot mutatványaihoz. Ekkoriban került a vásárokból a főúri szalonokba a bűvészet.
„A 20. század első évtizedeiben komoly bűvészélet folyt Magyarországon. Az Amatőr Mágusok Egyesületének több száz tagja volt: egyszerű polgáremberek, írók, minisztériumi tisztviselők, nemesek – meséli Kelle Botond bűvész, aki maga is foglalkozik a magyar bűvészet történetével. – Ezek az emberek kedvtelésből, de igen komoly szinten bűvészkedtek. A mágia egyre népszerűbbé vált, egymást követték a világ leghíresebb bűvészeinek a fellépései Pesten. Divat lett bűvészelőadásra járni. Ma már hihetetlenül hangzik, de a rádióban bűvészközvetítések voltak!”
Imádnivaló zsebtolvaj
Erre az időre tehető Rodolfo megjelenése. Az 1911-ben Gross Rezső néven született bűvész Ódry Zuárdtól tanulta a mesterséget. A korszak ismert éjszakai mulatóiban lépett fel. Kézügyességével és fantasztikus verbális képességeivel hamar kitűnt a többi bűvész közül. A harmincas évek elején lett védjegye az angolbajusz, a zsilett-evés és a mindenféle személyes tárgy ellopása. Imádta a közönség. A háború és a munkaszolgálat rövid időre eltávolította a pályáról, de 1945 után visszatért, és ettől kezdve ő lett A BŰVÉSZ, csupa nagybetűvel. Azon kevesek közé tartozott, akik az ötvenes-hatvanas években is sokat utaztak külföldre. Nevét Európa-szerte jól ismerték. Legendás mondata: „Vigyázat, csalok!” több tucat nyelven hangzott el.
Rodolfo 1987-ben bekövetkezett halála nagy űrt hagyott a magyar bűvészvilágban. Számos követője közül csak keveseknek sikerült valódi nemzetközi hírnévre szert tenni. Ezek egyike Hajnóczy Soma, aki 10 évesen kezdett el komolyabban foglalkozni a bűvészettel. Mentora Molnár Gergely volt. Szakterülete a színpadi bűvészet, ezen belül is a trükkök kétkezes tisztázása – írja a wikipédia. A Phone act című műsorával, amelyben újragondolta a Rodolfo által is alkalmazott újságpapírmanipulációt, 2006-ban elnyerte a bűvésztársadalom legrangosabb kitüntetését, a világbajnoki címet.
„Ha megkérdezünk egy átlag amerikait, ki a legnagyobb bűvész a világon, elsőként talán David Copperfieldet mondják, de másodiknak biztosan Harry Houdinit – jegyzi meg Kelle Botond bűvész, aki könyvet is írt a magyar mágusokról. – Egy barátom mondta egyszer, hogy olyan ő a mi szakmánkban, mint Puskás Öcsi a fociban. De szerintem Houdini nagyobb művész volt, mint Puskás. Sokoldalúbb. Nemcsak bűvész és illuzionista, hanem feltaláló is. Számos szabadalmat jegyeztetett, köztük egy búvárruháét.”
600 ezer egy lebegés
A legnagyobb bűvészek ma már nem egyedül dolgoznak. Trükkjeik többségét egy csapat felkészült bűvész találja és dolgozza ki a legapróbb részletekig. A trükköket sem szabadalmi, sem szerzői jog nem védi. „Ritka a lopás, azt a szakma szigorúan bünteti – állítja Kelle Botond. – Onnantól kezdve, hogy nyilvánosan bemutatok egy trükköt, onnan az enyém. Rajtam kívül senki más nem csinálhatja. Ha valaki koppint, egy pillanat alatt kiveti magából a közösség. Kivéve persze, ha az illető eladja a trükköt.” Az árak ég és föld között változnak. Van 1000 forintos kártyatrükk, de például egy színpadi lebegésért akár 600 ezer dollárt is elkérhet a kitalálója.
Egy múzeum, és ami hiányzik belőle
Heteken belül megnyílik a Várban a Houdini életét és munkásságát bemutató kiállítás. Az állandó tárlaton láthatók lesznek Houdini eredeti rekvizitjei, bilincsei, egy sor plakát és korabeli dokumentum. „Nemrég forgatták Adrian Brody főszereplésével a Houdini életéről szóló filmet, ennek kellékei és néhány díszleteleme is ott lesz a kiállításon” – mondja Merlini. Houdini első legendás számának, a vízzel teli tartályból való menekülés kellékeit is szerette volna megszerezni a múzeum számára, de nem járt sikerrel. „A szám eredetileg egy hatalmas tejeskannából állt, innen szabadult ki Houdini. Amikor azonban elkezdték koppintani a számot, nehezített rajta: a tartályt betette a lakattal lezárt faládába. Ezt a faládát szerettem volna megszerezni, tavay licitáltam rá egy aukción, de Copperfield levert” – sajnálkozik a múzeumalapító. Az amerikai fenomén 65 ezer dollárért szerezte meg a ládát. A tejeskannát már évekkel azelőtt megvásárolta.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!