Rohangálva kap be néhány falatot, kakaós csigát reggelizik vagy semmit, zöldségtől, gyümölcstől menekül, egy tábla csokit viszont bármikor felfal. Kevés az a szülő, aki ne ismerné fel a saját gyerekét a fenti leírásban. Elméletben persze mindenki tudja, hogy változatosan, vitamindúsan kellene táplálkoznia a gyereknek, ezt azonban nem könnyű megvalósítani a gyakorlatban. Antal Emese dietetikus, szociológus Gyermek az asztalnál című könyvében foglalta össze szakmai és anyai tapasztalatait, amelyeket mintaétrendekkel, receptekkel is színesített.
Az egy-három éveseket a legnehezebb rávenni arra, hogy leüljenek és az asztalnál maradjanak az étkezés végéig. A minta nagyon sokat számít: ha látja, hogy a szülő és adott esetben a testvérek, nagyszülők is ott vannak, senki nem futkározik, nem a telefonját, tabletjét nyomkodja vagy a tévét nézi, hanem együtt leülnek és esznek, akkor ez lesz számára a természetes. Beszélgetni persze lehet közben, hiszen az étkezéseknek fontos társas vonzata is van, a legtöbb család vacsorakor és a hétvégi étkezésekkor van együtt. A szakértő szerint meg kell próbálni nem játékkal a székhez „ragasztani” a csemetéket, hanem a beszélgetés, együttlét örömével, illetve azzal, hogy mi van a tányérunkon.
Célszerű bevonni a gyerekeket az összes folyamatba a bevásárlástól a főzésen át az étkezésig. Amikor együtt megvesszük az ebédre vagy vacsorára valót, már közben elmesélhetjük, mi készül majd az alapanyagokból. Az asztalnál pedig emlékeztethetjük, hogy miből mi lett, miben milyen fontos tápanyagok vannak. „A sokszínű és különböző formájú ételek érdekesebbek, jobban felkeltik az érdeklődést, ha ezekhez sztorikat is gyártunk, nagyobb eséllyel marad a gyerek asztalnál és kóstolja meg főztünket” – magyarázza Antal Emese. A kreativitásunktól is sok függ. Ha például csak a virslit hajlandó megenni, próbáljunk együtt fasírtot vagy hamburgert készíteni. Érdemes bevonni a kicsiket a „játékba” és érdekessé tenni a főzés folyamatát.
A szakértő saját gyerekeivel kapcsolatos példát is említ: nagyobbik fia nem evett meg semmilyen almát. Vettek egy almavágót, amivel a gyerek eleinte csak játszott, majd egy idő után szívesen meg is ette a játék „eredményét”.
A másik fia a sárgarépát nem ette meg, hiába próbálta sokféleképpen. De mivel evett más zöldséget, nem erőltette. Egyszer megkóstolta a „vicces kinézetű” bébirépát, és azonnal megszerette.
Játék és keménység
A szakértő a szülői panaszok közül leggyakrabban azzal találkozik, hogy „válogatós a gyerek”. „Gyakori, hogy bizonyos időszakokban csak két-három dolgot esznek meg, ez általában a virsli, a tésztafélék és a csoki.
De ez egy folyamat.” A dietetikus szerint, ha nagyon „elengedjük” a gyereket és mondjuk, három-öt napig hagyjuk, hogy ugyanazt egye, akkor utána nehéz „visszahozni a meccset” és könnyen elfajulhat a helyzet.
„Be kell keményíteni, az »ez van ebédre és kész« következetesen végigvitt hozzáállás hosszú távon célravezető lehet. Ha nem eszi meg az ételt, akkor ne kapjon helyette mást, pláne ne édességet, hanem akkor kimarad az az étkezés, a következőre éhesebb lesz és megeszi. Ez persze nagy lelki felkészülést igényel a szülőktől, nagy elhatározás, kitartás kell, hogy igenis legyen ereje, türelme betartani a felállított szabályokat. A következetesség nagyon fontos a helyes táplálkozás kialakításában” – magyarázza Antal Emese. Persze ha beteg a gyerek, az más, akkor lehetünk engedékenyebbek, akkor nyilván nem szabad semmit erőltetni. Segíthet, ha főzőműsorokat nézünk vagy ilyen témájú könyveket olvasunk a gyereknek, ez is közelebb hozza a rosszul evőkhöz az étkezést.
Sokan alig adnak vizet a gyereküknek, helyette inkább gyümölcsleveket kínálnak, és sokan egész nap cukros üdítőket itatnak a hároméves gyerekkel. Pedig a folyadékbevitel alapját a víznek kell kitennie, mellette néha beleférhet más, magasabb energiatartalmú ital is, de csak mértékkel.
„Egyszerűbb egy csokit elővenni, mint készíteni valamit, pedig egy kis szendvics pár perc alatt kész, fél óra alatt pedig egészséges nassolnivalók is készíthetőek, legyen az teljes kiőrlésű lisztből készült pogácsa vagy zabpelyhes rágcsa. Az sem jó, ha mindig ugyanazok a nassolnivalók, pláne, ha ezek mindig édesek” – taglalja a buktatókat a szakértő.
Sok minden belefér
Minden negyedik, illetve ötödik 18 év alatti gyerek túlsúlyos vagy elhízott, de egyre több a sovány gyerek is: a 6–12 évesek körében nemrég végzett vizsgálat alapján már 9 százalék az arányuk. Nekik ajánlatos többször keveset enni és nagyobb tápanyagtartalmú ételeket, illetve a főzelékeket érdemes dúsítani például tápszerrel. Amik között vannak olyanok, amiknek a tápanyagértéke magasabb és olyan is, ami kifejezetten nassolásra való. A túlsúlyos gyereket nem szabad fogyókúráztatni.
Inkább több mozgásra van szükségük, lehetőleg naponta sportoljanak valamit és fontos figyelni, hogy az étrendjükön is változtassanak. A soványságot és a túlsúlyt is okozhatja genetikai probléma, ha kórossá válik, mindenképp orvoshoz kell fordulni.
A kiskamaszok esetében a divat is nagyban hozzájárulhat a „soványságkultuszhoz”. Megoszlanak a vélemények a gyorséttermi ételekről. Antal Emese szerint ritkán mehetünk ilyen éttermekbe, de a mértéket és a változatosságot tartsuk be. Inkább attól óv, hogy ünnepként élje meg a csemete az ilyen alkalmakat, mert ha kitüntetett eseményként kezeljük, akkor nemesítjük a szemében. „Sült krumplit és rántott húsfalatokat otthon is csinálhatunk, és lehet olyan anyuka, aki nem cseréli olyan gyakran az olajat, mint amennyire kötelező a gyorséttermekben, ahol például nagyon szigorú minőségügyi, élelmiszer-biztonsági előírások vannak” – ecseteli a junkfood helyettesíthetőségét a dietetikus. A menzareformnak hála ma már az óvodákban, iskolákban egészségesebb ételeket szolgálnak fel. Néha a kicsik is találkozhatnak bulgurral vagy kölessel, több a zöldség és a gyümölcs, kevesebb a cukor és a só. Ahol fokozatosan vezették be a rendeletet, ott semmi problémát nem okozott az „átállás”, ahol viszont egyik napról a másikra, ott azzal szembesültek a gyerekek, hogy teljesen más ételt kaptak, mint addig, és sokan nem ették meg. Gyakran elítélik azon vegetáriánus szülőket, akik gyerekeiket is vegának nevelik. A szakértő szerint, ha a kicsi eszik tojást, tejtermékeket és halat, akkor nincs nagy probléma, bár a B12-vitamin és a vas leginkább a húsokban van, viszont a vegán étrend (semmi állati eredetű, sem tejtermék, sem tojás) tilos a gyerekeknél. A lényeg a változatosság: mindenből kell enni, ha napközben megfelelő minőségű és mennyiségű ételt eszik a gyerek, akkor elnézhető, ha reggelire kakaós csigát hajlandó fogyasztani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!