Hópelyhek mintájából kirajzolódó kristályszerkezetek, holdjáró építése tejfölösdobozból, egy hatalmas térbeli kupola közös megépítése – csak néhány a változatos programokból, melyeket a Szentendrei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanulói kipróbálhattak az ÉlményMűhely pedagógusai, művészei és feltalálói vezetésével, akik a matematikát művészetbe csomagolják és élménnyé formálják.

 
 

A hetedikes gyerekek üres tejfölösdobozból fürge, kerekeken guruló kis holdjárókat építenek, majd tabletekkel irányítják a tanterem padlóján forgolódó szerkezeteket.

„Egy afrikai közoktatási pályázaton kerestek olyan programozható robotot, ami nem kerül többe 10 dollárnál. Így jutott eszembe, hogy »szemétből« építsek egyet, aztán összekapcsoljam a gyerekek körében népszerű tablettel, majd írtam egy ingyenesen letölthető vezérlőprogramot is hozzá” – meséli az ÉlményMűhely robotikusa, Vecsei Ákos.

Robotjait, ahogy ő nevezi, rEbotjait otthon is bárki elkészítheti az oktatóvideói (facebook.com/rebotkit) alapján. „A robotika rendkívül hasznos az oktatásban, mert egyesíti az összes természettudományos tárgyat. Nem a definíciókból indulunk ki, hanem azokhoz jutunk el, a gyerekek világából indulva. A mai gyerekek mindent készen kapnak, ami a manuális készségeikre nincs jó hatással. Ezzel szemben itt szabadon alkothatnak, bármit szétszedhetnek, átépíthetnek. Ezáltal anyagismeretet tanulnak, és mivel hulladékból építünk, fejlődik az újrahasznosítási szemléletük, és nagy sikerélményt is ad, ha elkészítik a saját robotjukat” – magyarázza, mire a gyerekek buzgón helyeselnek: bárcsak minden matematikaóra ilyen lenne, mert egyébként csak „túl kell élni” azokat.


Passzolnak egymáshoz

Játszani azonban mindenki szeret, még a gimnazisták is, akik kisebb csoportokban a Poliuniverzum készségfejlesztő játékkal foglalatoskodnak az egyik teremben. Az egyik feladatban 48 elemből kell kirakni egy négyzetet úgy, hogy az elemek sarkain lévő minden szín és szám passzoljon egymáshoz.

Saxon Szász János képzőművész, a játék feltalálója segít nekik ebben, bár felesége, a szintén képzőművész Dárdai Zsuzsa szerint ráéreznek anélkül is, hogy elmondanák nekik a szabályokat. Sőt új alakzatokat is kitalálnak, tavaly fraktálokat építettek, miközben a geometria, a logika és a kombinatorika alapelveit gyakorolták.

A készségfejlesztést szintén a művészi megoldásokkal kombináló Gondos Gábor játéktervező egyedi tervezésű kirakójátékai nem csak szépségükkel, hanem összetettségükkel is rabul ejtik a diákokat.

Molnárné Reskovits Zsuzsanna igazgatónő már másodszorra hívta meg az ÉlményMűhelyt iskolájába, mert meggyőződése, hogy az élményszerű tudásbővítés közben a gyerekek nem csak új készségekre tehetnek szert, de kivételes módon fejlődik a gondolkodásuk is.

A tornateremben Fenyvesi Kristóf vezetésével eközben már nem kevesebb, mint 942 elemből felépült az 5 méter átmérőjű, 3 méter magas geodézikus kupola. 50 diák háromórás csapatmunkával állította össze a Magyarországon egyedül az ÉlményMűhely által használt készletből. Szabó Ildikó, az ÉlményMűhely pedagógiai koordinátora avat be a technikai-tudományos részletekbe: a sajátos kupolaformát Richard Buckminster Fuller amerikai építészmérnök tette világszerte ismertté. A szerkezete hasonló, mint egy félbevágott C60-as szénmolekula, amit a vizionárius építész tiszteletére Buckyballnak neveztek el a szénmolekula kémiai Nobel-díjjal kitüntetett felfedezői. A Nobel-díjas csapat egyik tagjával, Sir Harold Kroto-val néhány évvel ezelőtt az ÉlményMűhely is együtt dolgozhatott.

Az óriáskupola mellett több tucat focilabda méretű és formájú Buckyball is elkészül, amivel a diákok molekula-fociba kezdenek. A molekula-focicsapatokat Lavicza Zsolt, az ÉlményMűhely közösség egyik nemzetközi motorja és a Cambridge-i Egyetem matematikusa és Juhos István szegedi matematikus biztatják.


Hurok a gomblyukban

Nyögéri Imre matematikatanár afrikai eredetű ördöglakatokat hozott a gyerekeknek. „Minél egyszerűbb egy eszköz, annál érdekesebb, ha nem tudunk rájönni a nyitjára. Néha órákig kell gondolkodni ezeken, és mikor valaki megoldja, az heurisztikus érzés.”

Van nála kötél is, amivel „gúzsba köti” a diákokat, akiknek ki kell szabadulniuk. „A térlátásunkról azt gondoljuk, hogy rendben van, mert autót vezetünk, közlekedünk, de ha a csomókkal találkozunk, rájövünk, hogy igazából nagyon keveset tudunk” – mondja, miközben egyszerűnek tűnő, de „kioldhatatlan” hurkot köt a robotikus zakójának gomblyukába.

Végül le kellett leplezni a trükköt: mindig a kötél a megoldás, hiszen azt lehet deformálni, és ez esetben a zakó volt az, amit össze lehetett gyűrni és kihúzni a hurokból.

„Az ÉlményMűhely kreatív iskolanapjai során szerzett tapasztalatok visszahatnak a diákok és a tanárok motivációjára a hétköznapokban is. Az együtt tanulás, a közös problémamegoldás és a tantárgyi kereteket is gyakran feloldó megismerés öröme olyan lehetőség, aminek a megéléséhez igyekszünk alkalmakat, eszközöket, ismereteket és bátorítást nyújtani” – mondja Fenyvesi Kristóf, az ÉlményMűhely alapítója, a finnországi Jyväskyläi Egyetem kutatója, akinek családjában több matektanár is akad, mégis filozófiai témában doktorált. A PhD alatt kezdett azon gondolkodni, hogy össze kellene kapcsolni művészetet és tudományt, mégpedig úgy, hogy abból új minőség szülessen. Így indult el 2008-ban tudósok, művészek és pedagógusok összefogásával a mára nemzetközi mozgalommá terebélyesedett ÉlményMűhely. A világ különböző tájain tartott programjainkon máig több mint harmincezren vettek részt.


Közösséget építenek

„Az ÉlményMűhely voltaképpen mozgalom, amely az iskolát belülről, az egyéni és a közösségi kreativitás átélése révén képes megváltoztatni. Szeretnénk a tanárokat is inspirálni, hogy bátran kísérletezzenek, akár a honlapunkról (www.elmenymuhely.hu) elérhető anyagokkal is. A foglalkozásaink sikeresek a sajátos nevelési igényű gyerekek körében is.”

Az ÉlményMűhely nemzetközi hálózatában ma már több száz „kedves őrült” dolgozik azon, hogy a különleges műhelynapokon a diákok színes, izgalmas, összetett tapasztalatokkal gazdagodjanak. Nem csak beszélnek róla, be is bizonyítják, hogy a matematika több mint szigorú tudomány: az örömteli közös alkotás eszköze, mellyel nem csak szerkezeteket, de közösséget is lehet építeni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!