Drasztikusan megnőtt a mellrák-megbetegedések száma, utoljára 10 éve, a szűrőprogram bevezetését követően volt ennyire sok mellrákos Magyarországon. A túlélés, a teljes gyógyulás aránya pedig messze rosszabb, mint az unió országaiban.
Hiába fordítunk a legtöbbet erre, hiába irányul a legtöbb figyelem az onkológiai ellátáson belül az emlőrák megelőzésre és kezelésére, ez úgy tűnik, mégsem hozza a várható eredményeket. Szomorú tény: 2012-ben több mint 7700 új mellrákos esetet állapítottak meg Magyarországon, csaknem ezerrel többet, mint az azt megelőző évben, a betegek 25 százaléka pedig már az első évben meghal. A megdöbbentő adatok okát a szakemberek is találgatják, az emlődaganat ugyanis szinte a legjobban felfedezhető rákfajta, korai stádiumban pedig igen nagy esélylyel gyógyítható megbetegedés. A magyarországi helyzet több szempontból is aggodalomra ad okot: egyszerre hozzuk ugyanis a fejlett országok kockázatait és a szegénység, rossz szociális helyzet okozta veszélyeket. Dr. Péntek Zoltán, a MaMMa Egészségügyi Zrt., vagyis az emlőrákszűrések legnagyobb hazai központjának vezetője elmondta: hazánkban közel 360 helyen végeznek mammográfiát, de a vizsgálóhelyek közül csak 46 az akkreditált emlőszűrő központok száma. A minőségi vizsgálatokhoz egy központnak legalább évente 15 ezer szűrést kellene elvégeznie, ám az Állami Számvevőszék korábban jelentése szerint ezt a vizsgálatszámot egyik szűrőhely sem teljesítette. Ha nincs kellő rutin, könnyen el lehet nézni a leletet, mondja a szakember, aki szerint ahol jól működik a szűrés, felére lehetett csökkenteni a halálozások számát.
A szűrések bevezetésekor a 10 éves cél az érintett csoport 70 százalékának átszűrése volt, ezzel szemben ma mintegy 46 százalék ez az arány. Ami a szakembereket is meglepte: épp a hátrányos helyzetű régiókban magasabb a részvételi arány, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol szinte mindig 60 százalék fölötti a vizsgálaton megjelent nők aránya. A legrosszabb mutatók épp a fővárosra jellemzőek. Péntek doktor szerint, ha nem a 45-65, hanem a 40-70 év közötti nőket vizsgálnák, az emlődaganatoknak nem csak 52, hanem akár 70 százalékát is ki lehetne szűrni.
Dr. Poller Imre, onkológus egyenesen azt mondja: könnyen lehet, az emlőrák-megbetegedések számának mostani megugrása azt mutatja, hogy eddig kallódtak a betegek. „Vajon nem olyanok kerültek-e most elő, akiket 3-4 év alatt sem vettek észre? Olyanok, akik nem jutottak el a vizsgálatokra, vagy akiknél nem ismerték fel idejekorán a rákot” – vélekedik a szakember, aki szerint az egészségügyi kultúra az ellátáshoz való hozzáférés nehézségei együttesen okozzák azt a drámai képet, hogy minden negyedik nőt elveszítünk ebben a betegségben, miközben az szinte tökéletesen gyógyítható lenne.
Magyarországon ráadásul nemhogy a szűrési adatok nincsenek összekapcsolva, de ötéves túlélésre vonatkozó adataink sincsenek. Az eddigi egyetlen ilyen jelentést az Országos Onkológiai Intézet munkatársai hosszú és bonyolult számítások alapján készítették, ebből pedig jól látható: az emlőrák esetén a halálozási arány itthon 25 százalék, pedig ez a szám a fejlett országokban nem több 15 százaléknál. Ráadásul a halálesetek 65-70 százaléka a hátrányos helyzetű régiókat érinti.
Évente 1,4 millió nőnél alakul ki mellrákos megbetegedés, és nagyjából 459 ezren halnak meg világszerte. Az emlőrákra most az a nemzetközi tanulmány hívta fel a figyelmet, amit a GE Healthcare 55 ország bevonásával készített. A Magyarországra is kiterjedő, Bengt Jönsson, a Stockholmi Gazdasági Iskola Egészséggazdaságtani tanszékének professzora és Nils Wilking a svéd Karolinska Intézet docense által jegyzett kutatásából kiderül: hazánk a harmadik helyen áll az emlőrák halálozások tekintetében, arányaiban pedig a legtöbb nőt veszítjük el. Nils Wilking, a most készült átfogó jelentés társszerzője lapunknak nyilatkozva beszélt arról, hogy a felvilágosítás, az egészségügyi kultúra és a szociális, gazdasági háttér meghatározó a szűrésben, ugyanakkor a diagnózis után a megfelelő terápia, a hozzáférés sorsdöntő a túlélés tekintetében. Arra a statisztikára, hogy hazánkban a betegek negyede a diagnózist követő egy éven belül meghal, magyarázatot adhat a tanulmánynak az a megállapítása, hogy a terápiákhoz való hozzáférésben sok helyen nehézségekbe ütközik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
