Nem bánhat kesztyűs kézzel Magyarországgal az Európai Unió, és Merkel kancellárnak fel kell ismernie, hogy a magyar kormányfővel szembeni politikája megbukott. Tömören erről szól a berlini közpolitikai intézet vezetőinek, Thorsten Benner igazgatónak és Wolfgang Reinicke elnöknek (aki a CEU közpolitikai iskolájának dékánja is) több mint egy hete megjelent írása, amely nem maradt visszhang nélkül: javaslataik visszaköszönnek a magyar ügyekben igen határozott Die Welt legújabb cikkében. Thorsten Benner nyilatkozott a Vasárnapi Híreknek.
– Miért most írták meg cikküket, amikor az aggályosnak tartott magyar folyamatok már régóta megfigyelhetők?
– Az eddigiekhez képest az a különbség, hogy kiderült, Orbán Viktor miniszterelnök aktívan támogatja a nacionális alapon szerveződő illiberális állam megteremtését. Ez keretbe foglalja az elmúlt évekbeli tevékenységét. Ugyanakkor azt állítja, hogy ez nem ellentétes az EU-tagsággal, pedig valójában ez közvetlen kihívás az összes EU-tag és az összes olyan EU-polgár felé, aki elkötelezett az EU liberális demokráciával kapcsolatos alapértékei mellett.
– Úgy érzi, hogy most már visszafordíthatatlan folyamat indult el, amit nem lehet megállítani külső ráhatás nélkül?
– Magyarország még demokrácia, és van még valamennyi a független médiából. Tehát nem valami visszafordíthatatlan dologról van szó, de valami igen jelentősről, ami fellépést igényel. Erre reagálniuk kell az európaiaknak, és véleményem szerint külön felelősségük van az európai konzervatívoknak, mivel Orbán Viktor pártja, a Fidesz ehhez a pártcsaládhoz tartozik az Európai Parlamentben, és az Európai Bizottság elnöke is konzervatív politikus. Németországnak különösen nagy a felelőssége, hiszen az EU legbefolyásosabb politikusa, Angela Merkel szintén konzervatív.
– Mit tud Angela Merkel személy szerint tenni, milyen intézkedéseket hozhat a német kormány, illetve milyen intézkedéseket szorgalmazzon európai szinten?
– Először is egyértelműen hangsúlyoznia kell, hogy elutasítja a nacionális alapon szerveződő illiberális állam gondolatát, hogy elképzelhetetlen egy illiberális állam létrehozása az EU keretein belül.
Másodsorban le kell ülnie a Néppárt vezetőjével az Európai Parlamentben a szintén német Manfred Weberrel, és többséget kell szervezniük az EPP-ben annak érdekében, hogy a Fideszt kizárják a konzervatív pártcsaládból és annak EP-frakciójából.
Harmadrészt támogassa az általános jogállami kezdeményezéseket az EU-n belül, hogy könnyebben lehessen fellépni, ha tagállami kormányok az alapvető értékekbe és elvekbe ütköző politikát folytatnak. Fontos kiemelni, hogy ez nem csak Magyarországról szól. Legyen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) feladata az általános, minden EU-tagra vonatkozó demokrácia- és jogállamiság-mérés.
– Vannak olyan elemzői vélemények, miszerint Angela Merkel eddig azért nem lépett fel határozottabban a Fidesz-kormánnyal szemben, mert úgy érezte, hogy az utóbbi jobban befolyásolható, ha a konzervatív néppárt tagja marad.
– Pontosan, Merkel szerintem is ezt gondolta. Zárt ajtók mögött vélhetően kritikusabb volt Orbánnal, de nyilvánosan nem, mert úgy gondolhatta, hogy ha a táboron belül tartja, az mérséklő hatással bír. Biztos szerepet játszott az a félelem is, hogy ha politikai értelemben mártírt csinálnak belőle, akkor ez csak olaj a nacionalista érzelmek tüzére. Szerintem volt ráció ebben a megközelítésben, de most egy olyan pontra jutottunk, ahol ki kell mondani: ez a stratégia megbukott. Orbán nem lett mérsékeltebb, sőt, most átlépett egy határt az illiberális állam elképzelésének kihirdetésével. Angela Merkelnek fel kell ismernie, hogy az eddigi stratégia megbukott és valami újjal kell próbálkozni.
– Van-e megosztottság a magyar helyzet megítélésében a német nagykoalícióban? A szociáldemokrata Steinmeier külügyminiszter erős szavakkal ítélte el a Fideszt, míg ez az egyértelmű távolságtartás egyelőre nem jelent meg Merkel és pártja, a CDU részéről.
– Mindig nehezebb elítélni az azonos pártcsaládhoz tartozók visszaéléseit. Ezzel a szociáldemokraták éppúgy megküzdenek, mint a konzervatívok. Romániában a szociáldemokrata Victor Pontával voltak gondok, és ott Steinmeier és a szociáldemokraták nem találták a kellő keménységű hangnemet, míg a magyar jobboldallal szemben a német konzervatívok nem lépnek fel elég erélyesen. De remélem, hogy a német kormány egységesen lép fel. Reményeim szerint Merkel is rájön, hogy most már cselekednie kell.
– A magyar példa kapcsán különösen szembetűnő, hogy az Európai Uniónak a szavazati jog elvonásának, szélsőséges esetekre fenntartott eszközétől eltekintve nincs egyéb megoldása a magyarhoz hasonló helyzetek kezelésére.
– Igen, az a gond, hogy jelenleg az unió csak konkrét problémákkal szemben tud fellépni, és azt követően csak a hetedik cikkely által kínált „nukleáris opció” marad, vagyis a szavazati jog elvonása. Nincs köztes megoldás. Ezért kell támogatni az úgynevezett jogállamiság- kezdeményezést. Ha ez megvalósul, akkor az Alapjogi Ügynökségnek ellenőrző funkciója lesz. A tanácsnak is sokkal aktívabbnak kell lennie e téren, hiszen a kormány- és államfők nagyon nehezen tesznek lépéseket az egyik tagállam ellenében.
Egyértelműen lehűlés tapasztalható a magyar–német kapcsolatokban – írta pénteken a hvg.hu. A portál szerint a hűvös viszony világos jele, a magyar kormány minden erőfeszítése ellenére sem sikerült elérni, hogy Angela Merkel kancellár idén ellátogasson Budapestre. Érezhetően alacsonyabb szintre kerültek a magyar–német kapcsolatok az utóbbi időben, és ennek nem csak diplomáciai vetületei vannak, ha ez az állapot tartósan fennmarad, előbb-utóbb a Magyarországra irányuló német beruházások lanyhulásában is jelentkezhet. Ehhez ráadásul német forrásunk szerint a „magyar fél hibái” is hozzájárulnak, például az a hangnem, ahogy Szijjártó Péter reagál a nyugati bírálatokra.
Más vélemények szerint Merkelnek nem érdeke Magyarországgal szemben demokráciavitát folytatni. Magyarország egész egyszerűen nincs a német külpolitika fókuszában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
