Tornyot építeni, aminek a teteje az égig ér, persze kihívás. Pedig ember épített már ilyet – persze, ha hiszünk a bibliai történetnek.
Na jó, abban a sztoriban az Úr végül alászáll, és összekuszálja az emberek nyelvét; arról nem is szólva, hogy ha régészetileg vagy építészetileg nézzük Bábel esetét, még az is lehet, hogy csak kilencven uszkve százhúsz méter magas lehetett az a torony. De az sem kevés tudomány, és azt már több ezer évvel ezelőtt is tudták, hogy minél magasabbra építenek valamit, az annál közelebb lesz az éghez – ahonnan jobban meg lehet figyelni a csillagok és a bolygók mozgását.
Az azonban nem érdektelen kérdés, hogy ember milyen magasra építhet bármit is a Földön úgy, hogy az ne dőlne össze súlyánál fogva; a gravitáció erejétől; vagy bármi miatt. Az űrliftet most hagyjuk figyelmen kívül, mert az végül is vaskos vezetőoszlop az égbe – akár 50-100-150 ezer kilométeres magasságba is –, bár a „vezetőoszlop” anyagának igen különlegesnek kell lennie, hogy bírja saját súlyát, a benne keletkező feszültséget, és ellenálljon a szélsőséges hőmérsékleti viszonyoknak.
Azt nyilván már Eiffel is tudta, hogy a tervei alapján megépült (a 24 méteres antenna nélkül) 300 méter magas, az 1889-es világkiállításra készült látványosságnál magasabbat is lehet építeni.
A 2010-ben elkészült felhőkarcoló, a dubai Burdzs Kalifa 828 méter magas. Az építészek tudják, hogy megfelelő alapokkal és technológiával, a külső körülményekhez is alkalmazkodó (könnyűszerkezetű, fizikai és kémiai hatásra akár tulajdonságait változtató) okosanyagokkal 1,5-2 kilométer magas épületet is fel lehetne húzni. Amivel azonban biztosan számolni kell: a kilengés. Míg az Eiffel-torony esetében ez legfeljebb 12 centiméter, a Burdzs Kalifa csúcsán már méterben mérhető.
Olyan magasságban ha még a szél is fúj, isteni beavatkozásra sincs szükség ahhoz, hogy ne értsük egymás szavát
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!