Tévedés azt hinni, hogy az állatok jól bírják a fagyos hideget. Az emberhez képest, persze. Ám az állatok is csak idei-óráig képesek tűrni a mínuszokat.
A bundák és levegős tollazatok életmentők. De mi a helyzet a lábakkal? A madarak csak kis felületen érintkeznek a fagyos talajjal, és folyton váltogatják lábaikat. Egyes kutyafajták mancsa – köszönhetőn a speciális vérkeringésnek, amely során a lehűlő vér helyére azonnal forró vért pumpál a szív – mínusz 35 fokban sem fagy el. Az ember bezzeg… Megfelelő ruha nélkül esélye sincs arra, hogy órákon át tartózkodjon a szabad, fagyos levegőn. A test ugyanakkor védekezik. A végtagokban összeszűkülő erek kevesebb hőt adnak le, így a test lassabban veszíti el hőmérsékletét.
Ám az is igaz, hogy a vérrel kevésbé ellátott területek hamarabb elfagynak. Különösen azok a testrészek, amelyek vízzel gazdagabban ellátottak (valójában a fagyott jégkristályok roncsolják a szövetállományt), a csontos részek némileg ellenállóbbak.
Hátborzongató belegondolni abba, mínusz 45 fokos hidegben öt perc sem kell ahhoz, hogy elfagyjon egy ujj, egy szabadon hagyott bőrfelület. Mínusz 27 fokban pedig – ennyit mértek a múlt héten is Magyarországon – azonnal elfagy az ember bármelyik testrészbőrfelülete, ha fagyott fémhez ér. Jeges baltát, közlekedési táblát nyalogatni ezért sem ajánlatos, bár minden télen akadnak olyan bátor emberek, akik azt hiszik, képesek szembeszállni a fizika törvényeivel. Sarkvidéki kutatók arról számoltak be, hogy vannak olyan csapdahelyzetek, amikor az ember nem is számol azzal, hogy veszélyben van a bőre.
A gázolaj például mínusz 40 fokon is folyékony marad, a bőrfelülettel való érintkezése azonnali fagyási sérülést okoz. Vagyis kutyahidegben kétszer is érdemes meggondolni, mihez ér az ember, és az állatot sem kell hősnek tekinteni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!