Fájni fog a BKV-sztrájk – még jobban, ha nem lesz hatása. - Tizenöt százalékos béremelést ajánl a sztrájkfenyegetés árnyékában a BKV a dolgozóinak, a cég csak az idei fizetésfejlesztésről hajlandó tárgyalni. Ha ajánlatát a szakszervezetek visszadobják, jöhet a sztrájk. Aminek idején több százezer embert érintő káosz várható minden reggel és este. Érdemben csak a kormány segíthet. Ha nem teszi, a presztízseseménynek szánt júliusi vizes világbajnokság idejére össze is omolhat a fővárosi közösségi közlekedés – és nem a sztrájk, hanem a munkaerőhiány miatt.

 
Utcakép BKV-sztrájk idején - Fotó: Kollányi Péter, MTI

(Pénteki hír szerint:
"Megvan a fedezet a közlekedési cég dolgozóinak idei béremelésére - jelentette be a pénteken a főpolgármester, Tarlós István. Az emelés összesen 15 százalékos mértékről pedig rögtön a bejelentés után a BKV vezérkara tájékoztatta a szakszervezeteket, amelyek a hírre felfüggesztették a sztrájkkészültséget." - részletek itt - a szerk.)

 Több százezer ember járhat pórul a húsvét utáni, rekordhosszúságúra tervezett BKV-sztrájk  miatt. Ha pedig a munkabeszüntetés  nem éri el a kívánt hatást  (a jelentős béremelést), akkor  néhány hónapon belül jóval nagyobb  lehet a „károsultak” száma.

 Már most félezer ember hiányzik  ugyanis a 9100 fős BKV-tól, és a  helyzet rosszabb lesz, ha a fővárosi  cég képtelen fizetést emelni.

 Miközben az állami közlekedési  társaságoknál (Volán, MÁV) már  most 10-20 százalékkal többet  lehet keresni, külföldön sok járművezető  vagy műszaki szakember  még jobb pénzt kaphat. Így a  BKV nem tud a piacról felvenni  elég embert. A meglévő állomány  folyamatosan túlórázik, csakhogy  az év közepére kimerül a túlórakeret.

 Azaz a BKV az év további  részében nem kötelezheti pluszmunkára  alkalmazottait. Ezért új  belépők híján hónapokon belül  súlyos, az üzemszerű működést  ellehetetlenítő létszámhiány várható  – mondta Gulyás Attila, a Városi  Tömegközlekedési Dolgozók  Szakszervezeti Szövetségének  (VTDSZSZ) elnöke.  34 milliárd kellene…

 A BKV-munkavállalók 80 százalékát  képviselő két nagy érdekképviselet  hároméves, összesen  30 százalékos béremelést követel  (ennyit ígértek az állami közlekedési  cégek dolgozóinak is).

 Ám az évek óta szűkös büdzséből  gazdálkodó közlekedési cégnek  nincs a hároméves programra 34  milliárd forintja. A szakszervezeti  vezetőkkel tárgyaló Tarlós István  főpolgármester – bár elismerte a  követelés jogosságát – kezdetben   sok jót nem tudott ígérni, hiszen  ez az összeg Budapest (idén hitelből  kipótolt) éves költségvetésének  mintegy tizede. Ezért úgy  tűnt, csak a kormánytól várható  pénz. Erről is tárgyalt a héten Orbán  Viktorral a főpolgármester,  de információink szerint konkrét  ígéretet nem tett a kormányfő.  Sajtófőnöke, Havasi Bertalan  csak annyit közölt: BKV-ügyben  egyelőre nincs mit bejelenteniük.

 A BKV talán össze tudna kaparni  – ingatlanértékesítéssel, megszorításokkal  – idén pár milliárd  forintot, ám ez legfeljebb 2-3 százalékos  béremelésre lenne elég,  jövőre pedig már erre sem lenne  fedezet. Miközben a szakszervezetek  csak idén 15 százalékos emelést  akarnak elérni, az év elejéig  visszamenőleg.

 A jelek szerint azonban a főváros  is kész a „padlássöprésre” a  sztrájk elkerülése érdekében: Tarlós  István pénteken bejelentette,  hogy készítettek egy ajánlatot. Bár  konkrét számot nem árult el, információink  szerint tizenöt százalékot  emelne a BKV – egyelőre csak  idén. Ez meghaladhatja az állami  közlekedési cégek 2017-es emelési  ajánlatát. A pénzt pedig a BKV és a  főváros tartalékainak átcsoportosításából  teremtenék elő, egyelőre  tehát nincs szó állami pénzről.


 Reggel és este káosz lesz

 A BKV történetének eddigi legnagyobb  sztrájkja 2010-ben volt,  öt napig tartott, és szinte kizárólag  a buszokat és a villamosokat  érintette. Ha megtartják, akkor  a húsvét utáni sztrájksorozat ennél  szélesebb körű és nyolcnapos  lesz – április 18–20., majd 24–28.  között –, és túlmutat a szimpla  béremelési igényen, mert a BKV  működőképességének jövőjét is  befolyásolja. Igaz, ez aligha vigasztalja  a megállókban hiába várakozókat.

 Százezrekről lehet szó  még akkor is, ha a fővárosi buszvonalak  mintegy 30 százalékát  kiszolgáló BKK-s alvállalkozókat,  a tavaly a fővárostól az államhoz  átkerült HÉV-ágazatot, valamint  a Volánok által működtetett agglomerációs  járatokat nem is érinti  a munkabeszüntetés.

 A 2010. januári, a fővárost teljesen  megbénító munkabeszüntetés  után jelentősen szigorodtak a törvények:  bevezették például a még  elégséges szolgáltatásra vonatkozó  kötelezettséget. Eszerint a normál  menetrendhez képest a kapacitás  legalább 66 százalékát kell biztosítani  vonalanként, ráadásul a sztrájk  első napján óránként is. A második  naptól már elég, ha napi átlagban  megvan vonalanként a 66 százalék,  de ennél nem lehet kevesebb a  csúcsidőszakokban, vagyis reggel  6 és 9 óra, valamint a délután 3 és 6  óra között óránként sem.

 A szakszervezeti vezetők szerint  a sztrájk első napja csupán  jelképes lesz, hiszen április 18-án  minden órában, minden viszonylaton  a normál kapacitás 100 százalékát  biztosítanák. Tényleges  leállás a többi hét napon lenne:  bár reggel 6 és este 6 óra között  továbbra is minden járat elindulna,  este 6-tól reggel 6-ig semmi.  Vagyis minden vonalon leállnának  a metrók, a trolik és a villamosok,  és az alvállalkozók kivételével a  buszok is.

 Ebben a 12 órában csak a hajnali  2-től induló éjszakai járatok járnának  menetrend szerint.

 Így napközben a járműveken  és a peronokon feltorlódó utasok  nem jelentenének biztonsági kockázatot,  este 6 után (amikor pedig  még javában tart a csúcsforgalom),  illetve reggel 6 előtt (munkába  mennek a korán indulók), meglehetős  káosz várható. Aki teheti,  nyilván kocsiba ül. A taxitársaságok–  ahogy a hét évvel ezelőtti  sztrájknál – is a forgalmuk mármár  kezelhetetlen növekedésére  számíthatnak. A szokottnál nagyobb  járműtömeg miatt Budapest  nagy részén mindenki a dugóban  araszol majd.


 Ki enged, ki nyer, ki veszít?

 Ha a káosz egy teljes héten át  tombol, az a szakszervezeti vezetők  szerint már elegendő  nyomást jelenthet a megállapodáshoz.

 Ha április végére még  sincs egyezség,  akkor tovább  folytatódhat a sztrájk – mondta  Gulyás Attila. A sztrájkot hirdető  VTDSZSZ  egyik tagszervezetének,  a Belföldi Tömegközlekedési  Dolgozók Szakszervezetének  (BTDSZ) elnöke, Szabó István  ráadásul azt sem tartja kizártnak,  hogy a hátralévő időben a  sztrájk „előszobájának” nevezhető  kollektív munkaügyi vitát  kezdeményeznek a BKK-nál is.

 Egy elhúzódó, kiterjedt sztrájksorozat  komoly politikai károkat  is okozhat. Egyrészt a pénzhiány  miatt a BKV-hoz hasonlóan kényszerhelyzetben  lévő és tehetetlen  Tarlós Istvánnak. A főpolgármestert  a kormány a béremeléshez  szükséges pénz visszatartásával  „sakkban tarthatja”, vagy az átutalás  feltételeként kéréseket fogalmazhat  meg – mindkettőre volt  már példa az utóbbi években. Azt  viszont a kormánynak kell mérlegelnie:  kockáztatja-e a júliusi  vizes vb idején a tömegközlekedés  összeomlását.




 Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója:
 „Szeretnék  megnyugtatni mindenkit –  elsősorban a BKV-dolgozókat  –, hogy még nem tudni,  mekkora, de lesz megfelelő  mértékű béremelés. Egyelőre  az sem eldöntött, hogy  egy évre előre állapodunk  meg egy elfogadható  béremelésről, vagy 3 éves  megállapodás születik.  Tárgyalunk, dolgozunk  rajta, de a sztrájkot minden  bizonnyal el fogjuk kerülni.”

Törvényes sztrájknál nincs kártérítés
Ha a szakszervezetek és a sztrájkban részt vevők betartják a törvényi előírásokat, akkor a sztrájk miatt a munkából elkéső vagy egy fontos üzleti tárgyalásról lemaradó utas sem reménykedhet kártérítésben – mondta Magyar György ügyvéd. A polgári törvénykönyv (Ptk.) ugyanis kimondja: a „károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta”. A sztrájkolókat és a BKV-t tehát nem lehet perelni, ha a sztrájk idején a még elégséges szolgáltatás biztosított. Más a helyzet, ha nem tartják be a sztrájktörvény előírásait, például kevesebb járatot indítanak. Ilyenkor a személyszállítási törvény szerint az utas kártérítési igénnyel léphet fel, kérheti például a taxiköltsége megtérítését, ezt a költséget pedig a munkáltató továbbháríthatja a sztrájkot szervezőkre. Ilyen, szándékosan törvényszegő sztrájkolói magatartás miatti kártérítési perről azonban az ügyvéd nem hallott még.

Címkék: BKV-BKK, Budapest, sztrájk

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!