A hibrid hadviselés eszközeivel támadják az országot
- A kereskedőházak rendszere nemzetbiztonsági kockázat
- Interjú Molnár Zsolttal, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s elnökével

 
Molnár Zsolt (1974) országgyűlési képviselő (MSZP), elnökségi tag, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, a Biztonságpolitikai Kabinet tagja - A fotó forrása: Pictorial Collective

– Újabb öt kereskedőházat nyitott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a magyar kereskedelmi állomások jelen vannak az arab világban, a Kaukázus államaiban, Oroszországban, Dél-Amerikában, és így tovább. Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a kereskedőházak?

– Ugyan szolgálhatnak külgazdasági érdekeket is, de legfontosabb feladatuk a Fidesz gazdasági rendszerének kiegészítse. Segítségükkel megkerülhetők a diplomáciai- biztonsági szabályok, és jól rejthetők a valós törekvések. A diplomáciai intézményeket ugyanis az Információs Hivatal védi, azt viszont nehezen lehet megmondani, hogyan működik a kereskedőházak védelmi rendszere: miközben nagyon komoly befektetési pénzeket mozgatnak.

– Az Információs Hivatal viszont nemcsak véd, de mindent tud is – alapesetben – a diplomáciai intézmények dolgozóiról. Ez a kereskedőházak „embereire” is igaz?

– Nem, kizárólag a vezetőkre vonatkozik a kötelező átvilágítás. Az lenne a helyes, ha ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kereskedőházak vezetőire, dolgozóira, mint a diplomatatestületek tagjaira.

– Tényleg ez lenne a megoldás? Például Kiss Szilárd agrárdiplomata – aki több ezer vízumot állított ki orosz „ügyfeleknek” – kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, ám ez senkit nem érdekelt.

– Kiss Szilárd ügye jól mutatja, mennyire „fontos” a kormánynak a biztonság. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) valóban kétszer is jelezte, hogy kinevezése érdemi kockázatot jelent, de a Földművelésügyi Minisztérium félresöpörte, kijátszotta a szolgálat véleményét.

– Azt mondja, bármelyik miniszter semmibe veheti politikai alapon a nemzetbiztonsági szempontokat?

– A korábbi szabályozás szerint: a „kinevező miniszter” „átvállalhatta a kockázatot”, így Kiss Szilárdot annak ellenére nevezték ki, hogy az AH mellett a külügyi tárca is „veszélyforrásnak” tartotta személyét. Ma már – helyesen – nem lehet kinevezni azt, akinek személye hivatalosan is kockázati tényező.

– Akkor nem a biztonsági rendszerrel van alapvetően a baj, hanem a politika „vétójogával”.

– Igen. Épp ezért a megoldás nem kizárólag hazai: egy – a nemzetállamok szolgálatainak szuverenitását tiszteletben tartó – közös uniós titkosszolgálatra van szükség. Olyanra, amelyik azonnal lépni tud, ha pénzmosás vagy terrorveszély gyanúja merül fel, vagy valaki a schengeni rendszert próbálja kijátszani. Az Európai Unióban mintegy száz rendvédelmi és nemzetbiztonsági szolgálat dolgozik – működésük összehangolása jelenleg komoly idő- és információveszteséggel jár, néhol pedig szinte lehetetlen. Példának okáért egy hatékony európai titkosszolgálat időben észlelhette volna, hogy a moszkvai konzulátuson vízumgyár működik, amely nemcsak Magyarországra, hanem valamennyi schengeni országra nézve veszélyforrás.

– Hogy észlelhették volna? Amennyiben – ahogy ön mondta – a szolgálatok őrzik szuverenitásukat, akkor érdemben szelektálhatják az átadandó adatokat.

– Három olyan terület lenne, ahol a szolgálatok nem mérlegelhetnének: a szervezett bűnözéssel, illetve a schengeni határvédelemmel, továbbá a terrorizmussal kapcsolatos adatokat mérlegelés nélkül kötelesek lennének megosztani egymással.

– Akadnak fiktív letelepedési kötvények, illetve vannak valósok is, de nem ellenőrizte senki, milyen előélettel rendelkező személyek vásároltak ilyet; a miniszterelnök kabinetfőnökének táskás embere grúz pénzemberekkel tárgyal; a kormányfő pedig olyan arab milliárdossal vacsorázik, aki szerepelt az FBI körözési listáján – túlzás azt állítani, hogy Magyarország enged be olyan gazdasági szereplőket az EU-ba, akik egyébként nem tudnának bejutni?

– Ha a kormánypárt érdekei úgy kívánják, nagyon lazán kezeli a biztonságot – miközben politikai haszonszerzés reményében menekültekkel és terroristákkal riogatja az országot. Mindez nagyon komoly kockázatot jelent nekünk és az EU-nak egyaránt.

– Az utóbbi hónapokban a bizottság tárgyalt volna az agrártárcához köthető Kiss Szilárd viselt dolgairól vagy Rogán Antal bizalmi emberének mozgásairól – a grémium fideszes többsége azonban nem engedi napirendre venni ezeket az ügyeket. Az M4- es kapcsán készült OLAF-jelentés „bizottsági boncolását” viszont mintha nem sürgetné az ellenzék. Egy nagyberuházáshoz köthető korrupciógyanú nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, ha a baloldal ügyének látszik?

– Korrupció esetén nincs jobb- vagy baloldali ügy. Jövő heti ülésünkön át is tekintjük az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metróval kapcsolatos jelentését. De fontos leszögezni: nem lehet kizárólag erről az ügyről tárgyalni. Tisztázni kell, hogy általában mit tesznek a hatóságok az EU-s pénzek védelme érdekében, illetve szeretnénk elérni, hogy a kormány nyilvánossá tegye az összes OLAF-jelentést. Van okom azt gondolni, hogy mindezek kellemetlenek lennének a kormánypártok számára.

– Hiszi, hogy ki tudja kényszeríteni az összes jelentés nyilvánosságát?

– Hiszek benne, hogy amennyiben maga az OLAF nem korlátozza a közzétételt, úgy az ellenzék és a közvélemény együttesen elérheti, hogy valamennyi jelentés nyilvános legyen. Ha nem így cselekszik a kabinet, akkor egyértelmű, hogy a 4-es metró dokumentumait kizárólag pártérdekek miatt publikálta, az összes többi ügyben pedig takargatnivalója van.

– Ha az OLAF rábólint a jelentések publikálására, akkor korlátozza bármi a nyilvánosságra hozatalt?

– Ha a közzététel nem veszélyeztet egy folyamatban lévő nyomozást, illetve nem sért nyilvánvaló nemzetbiztonsági érdeket, akkor bátran nyilvánossá tehetőek az OLAF jelentései.

– Ki mondja be, hogy mi jelent nemzetbiztonsági rizikót?

– Alapvetően a titokgazda, aki általában maga a kormány vagy az adott minisztérium, esetleg a nemzetbiztonsági szolgálatok. A nyomozás érdekeire pedig az ügyészség vagy a rendőrség hivatkozhat.

– Ellenőrizhető az állításaik valóságtartalma?

– Csak részben. Törvényileg csak valós érdekre szabad hivatkozni, de nyilvánvaló, hogy ezzel is vissza lehet élni.

– De ha nem ellenőrizhető az állítás, akkor honnan tudja az egyszeri médiafogyasztó, hogy igaz-e?

– Emlékezzünk vissza: a 4-es metró ügyében is összevissza beszéltek kormánypárti politikusok, miszerint személyiségi jogok, nemzetbiztonsági és nyomozási érdekek miatt nem tehető közzé az OLAF-jelentés. Két hét múlva mégis nyilvánosságra hozták. Ennyit a hatalom állításainak hitelességéről.

– És mi a helyzet a civilekkel kapcsolatos kormányzati állítások igazságtartalmával, miszerint a külföldről is támogatott civil szervezetek veszélyeztetik az ország szuverenitását?

– A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként egyszer sem találkoztam ilyen esettel, egyszerűen azért, mert szó sincs erről. A kormánypárt tudatosan mossa össze a civil szervezetek menekültügyben kifejtett karitatív tevékenységét az embercsempészettel, és azt a hazug látszatot próbálja kelteni, hogy civil szervezetek az okai a menekültválságnak.

– Illetve azt is mondja, hogy a külföldi pénzekből is működő civil szervezetek veszélyeztetik a fennálló államrendet – ami egyébként durva bűncselekmény.

– Nyilvánvalóan nem veszélyeztetik. A kormányzat számára az a legkényelmesebb megoldás, ha a jogállamot, pontosabban annak hiányát bíráló civilek demokráciaféltő tevékenységét külföldről finanszírozott, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, államellenes tevékenységnek állítja be.

– A Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) viszont valóban le akarta rombolni a fennálló rendet – legalábbis ezt hirdette. Állítólag orosz segítséget is kapott. Erről mit tud a bizottság, mennyire volt valós az orosz támogatás?

– Tudomásunk szerint inkább orosz diplomáciai kapcsolatai voltak a szervezetnek, persze az is igaz, hogy az orosz diplomatákat nem mindig lehet különválasztani a titkosszolgálatoktól. Az MNA kapcsán az derült ki, hogy az orosz felet leginkább a dezinformációra használható hírportálok érdekelték a szélsőséges szervezetek kapcsán. Hiszen az új „katonai” doktrína az úgynevezett hibrid hadviselést hirdeti. Ennek lényege, hogy nem elsősorban katonai eszközökkel, hanem sajtódezinformációval, titkosszolgálati akciókkal, gazdasági nyomásgyakorlással kell érvényesíteni a hatalmi érdekeket. Nem kizárólag Oroszország alkalmazza ezeket az eszközöket, de kétségtelenül Moszkvához kötik leginkább ezt az új stratégiát. Önmagában kevés haragudni a beavatkozási törekvésekre, eredményesen kell elhárítani azokat.

– Az eredményes elhárításnak tekinthető, hogy az MNA-vezért begyűjteni akaró csapat vezetője hősi halált halt – egyes sajtóhírek szerint baráti tűzben?

– A Bőnyön történtek elsősorban rendészeti kérdések. Azt azonban kijelenteném, hogy szélsőséges, paramilitáris szervezetekkel kapcsolatban csak a zéró tolerancia fogadható el. Az általam ismert információk alapján kétséget kizáróan kijelenthető, hogy nem „baráti tűz” oltotta ki a rendőrtiszt életét. Győrkös István fegyveréből lőtték ki a halált okozó golyót. A lövedék által okozott sérülés azt támasztja alá, hogy nem a rendőrség által használt maroklőfegyverből, hanem egy sorozatlövésre alkalmas karabélyból jött a golyó. Az ügy végleges tanulságát akkor lehet levonni, ha pontosan rekonstruálták a helyszíni történéseket. Az vélelmezhető, szakmai mulasztásnak is történnie kellett ahhoz, hogy egy rendőrtiszt hősi halált haljon.



+ 1 kérdés
– Lát-e esélyt a kormányváltásra?
– Egyértelműen igen: 2018 válaszút. Ha a jelenlegi kurzus tovább maradna, senki nem tudja, hogy 2022 mit hoz. Ezért most, 2018-ban kell élni a lehetőséggel. Az MSZP Botka László vezetésével világos alternatívát kínál, százszázalékosan támogatjuk azt a programot, amely jelentős számú új választó megszólításával kínál alternatívát a jelenlegi hatalommal szemben. Valamennyi ellenzéki pártnak és szavazónak óriási a felelőssége a változás megteremtésében.

Molnár Zsolt
(1974) országgyűlési képviselő
(MSZP), elnökségi tag, a Nemzetbiztonsági
Bizottság elnöke,
a Biztonságpolitikai Kabinet tagja

Címkék: Interjú, MSZP

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!