„A most elfogadott földtörvény atombiztos védelmet nyújt a magyar termőföldnek a bel- és külföldi spekulánsok ellen. Csak a helyi földműveléssel foglalkozó gazdálkodók juthatnak hozzá” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a földtörvény júniusi elfogadásakor. Azonban veszélybe kerültek a biogazdaságok, amelyek kikerülhetnek az eddigi „gondos” kezekből.
A mezőgazdasági termékeket, a belőlük készült élelmiszereket szigorú szabályok alapján lehet csak biónak, azaz organikusnak, ökológiainak nevezni. Tanúsítvány jár minden bioélelmiszerhez. Hazánkban 140 ezer hektáron folyik biogazdálkodás, ez az összterület 2,5 százaléka, Nyugat-Európában ez az arány átlagban 5 százalék körüli, de Ausztriában például 20. „Gazdaságpolitika és támogatás kérdése az egész” – mondta lapunknak Roszík Péter, a Biokontroll Egyesület elnöke. Szerinte nálunk a nem bio nem kap akkora támogatást, mint a bio, holott ez utóbbit jóval drágább és nehezebb is előállítani. „A lakosság hozzáállása is más, kevesen vásárolnak biotermékeket, mert kevesen tudják kifizetni. Így a hazánkban termesztett áruk 80 százaléka nem is marad itthon, hanem az európai piacra megy” – jegyezte meg. Holott Magyarország ökológiai adottságai nagyon jók: a talaj és az időjárás is kedvez a biogazdálkodás feltételeinek, ráadásul az 1950-es évek elejéig szinte mindenhol ez volt elterjedt hazánkban. Aztán jött a műtrágya, a különböző növényvédők, ám a ’80-as években ismét divat lett. A talaj szervesanyag-tartalma, a káros maradékok, a növényvédők és a műtrágyák benne maradnak a növényekben, egészségtelenné téve az élelmiszereket.
A biotermékek a bajok megelőzésére szolgálnak: sokkal több bennük az ásványi anyag, a vitamin és az antioxidáns, nincsenek benne szennyeződések. „Javasoltuk, hogy legyen annak elővásárlási joga, aki eddig ökológiai gazdálkodást folytatott az érintett földterületen, de ez nem került be a földtörvénybe” – mondta Roszík.
A kishantosi biogazdálkodás hazánk egyik kiemelten fontos ökológiai mintagazdasága. 1992 óta az államtól bérelt 453 hektáron gazdálkodnak műtrágya és vegyszerek nélkül. A tulajdonosok külföldi pénzt szereztek, népfőiskolát alapítottak és üzemeltetnek, tevékenységükhöz bárki csatlakozhat. Többen politikai alkut sejtenek a mögött, hogy a kishantosi biogazdaság föld nélkül maradt, ugyanis 10 pályázatot kellett benyújtaniuk ahhoz, hogy megtarthassák az általuk használt birtokot, ám az összeset elbukták.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!