Ne gondoljuk, hogy a devizahitelesek bukszáját dagasztja majd az az ezermilliárd forint, amit a bankok a mentőcsomagon buknak. Az adósságleírást nem lehet ropogós húszezresekben felmarkolni.
Tudhatnánk, hogy „a pénz csak fikció”. Ha máshonnan nem, hát az elmúlt évek hollywoodi válságfilmjeiből, ahol ez volt az egyik visszatérő kulcsmondat. Nos, a devizahiteles mentőcsomagban reménykedőknek is érdemes ezt szem előtt tartaniuk, mielőtt optimistán tengerparti nyaralást, vagy kissé borúlátóbban alpesi síelést, esetleg új autót álmodnak a visszajáró „pénzből”.
Az a durván 1000 milliárd forint, amit veszteségként ír majd le a hazai bankrendszer, s ami immár nem csak a magyarországi, de az osztrák pénzintézetek nyereségességét is aláássa, véletlenül sem dagasztja majd a magyar bukszákat. Ami a hitelező részéről veszteségleírás, az a devizahiteles oldalán csupán adósságleírás. Attól, hogy egy 10 milliós tartozást mondjuk 9 milliósra írnak át „papíron”, nem következik, hogy a bank számára elvesző milliót tényleg kézbe foghatja – ropogós húszezresekben – a megmentett adós.
Szerencsére – és lehet, hogy szerencsétlenségünkre – van azért legalább két nem fiktív elem ebben a politikai játszmában.
Az egyik olyan évi 100 milliárd forint, amennyivel, leghamarabb decembertől vagy januártól, csökkenhetnek a törlesztőrészletek. Ez a pénz, havi bontásban, nyilvánvalóan a magyar lakosságnál marad.
Továbbá az is kézzelfogható lesz, ha a devizahitelesek mentése során „visszajáró” összeg, vagyis az 1000 milliárd adóköteles lesz. A szaktárca még mérlegeli, hogy ez esetben milyen jövedelemről van szó. Az adóztatás azért lenne különösen érdekes, mert csupán a 16 százalékos szja 60 milliárddal haladná meg a törlesztőrészletek valóságos csökkentését.
Bármennyire is megfoghatatlan lesz számunkra a bankrendszer elvesző ezermilliárdja – vagy Heim Péter, a kormány közeli Századvég Gazdaságkutató elnökének számítása szerint másfél ezermilliárdja –, az egyszeri veszteségleírás mindenképpen újrarajzolja a hazai bankrendszert.
Heim a lakosság növekvő megtakarításaiban bízik, illetve úgy gondolja, hogy olyan új tulajdonosi kört kell keresni az eladósorba kerülő veszteséges leánybankoknak, akik hajlandóak befektetni a magyar bankrendszerbe.
Nos, a lakosságtól, amely a törlesztőrészletek csökkenésén legjobb esetben is évi 100 milliárd többlethez jut, aligha várhatjuk, hogy befedje a pénzügyi szektor testén tátongó 1000 milliárdos lyukat. Az meg végképp álomnak tűnik, hogy egy bóvli kategóriás országban, ahol nagyban folyik a visszaható hatályú törvényhozás, majd épp a szolid befektetői kör keres magának kivéreztetett bankokat. Sanszosabb, hogy a forró meg a feketepénzek keresnek maguknak ideiglenes helyet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!